„Me 210” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Külső hivatozások: II. vh-s vadászgépek sablon be |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
* [http://www.haditechnika.hu/Archivum/199502/950216.htm Winkler László: A Me-210 Ca-1 romboló festési utasítása. Haditechnika, 1993/4.] |
* [http://www.haditechnika.hu/Archivum/199502/950216.htm Winkler László: A Me-210 Ca-1 romboló festési utasítása. Haditechnika, 1993/4.] |
||
* [http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/honap/2004aprilis/bf110_/ Bf 110 és Me 210 a jetfly.hu-n] |
* [http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/honap/2004aprilis/bf110_/ Bf 110 és Me 210 a jetfly.hu-n] |
||
{{Második világháborús vadászrepülőgépek}} |
|||
{{portál|Második világháború|-}} |
{{portál|Második világháború|-}} |
A lap 2009. január 6., 18:32-kori változata
Me 210 | |
---|---|
Fájl:Me 210 brit1.jpg | |
Műszaki adatok | |
Funkció | nehézvadász, gyorsbombázó |
Gyártó | Messerschmitt, Dunai Repülőgépgyár Rt. |
Személyzet | 2 fő |
Első felszállás | 1939 |
Szolgálatba állítás | 1942 |
Fő üzemeltetők | Luftwaffe, Magyar Királyi Honvéd Légierő |
Méretek | |
Hossz | 12,96 m |
Fesztáv | 16,4 m |
Magasság | 4.3 m |
Szárnyfelület | 36,2 m² |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 5440 kg |
Maximális felszállótömeg | 8400 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 2 db Daimler-Benz DB–605 B |
Teljesítmény | 1100 kW (1475 LE) |
Repülési jellemzők | |
Maximális sebesség | 560 km/h |
Hatótávolság | 2000 km |
Legnagyobb repülési magasság | 10 500 m |
Emelkedőképesség | m/min |
Fegyverzet | |
Beépített fegyverzet | 2 db 20 mm-es MG 151/20 gépágyú, 2 db 7,92 mm-es MG 17 géppuska, 2 db 13 mm-es MG 131 géppuska |
Bombák | 1000 kg bomba |
A Messerschmitt Me 210 1A háromnézeti rajza |
A Messerschmitt Me 210 egy második világháborús, kétmotoros, alsószárnyas, fémépítésű német romboló (Zerstörer) és gyorsbombombázó repülőgép volt. 1943-tól Magyaroszágon is készültek Me 210-esek, a típust rendszeresítette a Magyar Királyi Honvéd Légierő is.
Története
A Messerschmitt Bf 110 utódaként tervezték 1937-ben. Bár az első felszállására már 1939-ben sor került, a sorozatgyártás a gép rossz repülőtulajdonságai miatt csak 1941-ben kezdődött, de a sok baleset miatt a 325. gép átadása után leállították. A gyártás újraindítását csak hosszas tesztelés és a számos szerkezeti elem újjátervezése után engedélyezték a légügyi hatóságok. A már elkészült példányok egy részét hosszabb törzsrésszel látták el és a DB 605-ös motorral építették meg. A gépeket a keleti fronton főleg gyorsbombombázó és felderítő feladatokra alkalmazták. Gépágyúkkal, rakétákkal és radarral felszerelt nappali és éjszakai nehézvadász változatait a Németországot támadó szövetséges stratégiai bombázó kötelékek rombolására használták. A típus egyik sajátossága a hátsó támadások elhárítására alkalmazott távirányítású géppuska volt. A teljes áttervezés eredményeként létrejött, 1900 LE-s DB-603 motorokkal felszerelt géptípust utolsó változatát már Me 410 jelzéssel állították hadrendbe.
A magyar változat
A Messerschmitt Me 210-et Magyarországon is gyártották az 1941. június 6-i német–magyar államközi egyezmény alapján, a Dunai Repülőgépgyár Rt. Horthy-ligeti (szigetszentmiklósi) üzemében. Az 1943-1944 között Magyarországon készült közel háromszáz gépből 160 db került a Magyar Királyi Honvéd Légierő birtokába, Me–210Ca–1 néven. A gép alapfegyverzetét a magyar tervezők megváltoztatták, így a törzsbe építettek egy M 36 mintájú, 40mm-es gépágyút, valamint a szárnyak alá függesztettek egy-egy 152 mm-es űrméretű rakétaindító blokkot. A korszerű, nagy tűzerejű gépekkel három gyorsbombombázó (102. gyorsbombázó osztály), egy honi légvédelmi romboló és egy éjszakai vadásszázadot szereltek fel. A típussal felszerelt magyar alakulatok 1944 márciusától részt vettek a Magyarországot bombázó amerikai légikötelékek elleni harcokban, majd alacsonytámadó feladatkörben pusztították a Magyarországon harcoló szovjet és román csapatok utánpótlási útvonalait, akadályozva az ellenséges felvonulást a tordai és tiszántúli csatákban, majd a Budapest környéki és dunántúli harcokban.
Források
- Magyarország a második világháborúban. Lexikon A–Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Szerkesztő: Ravasz István, Budapest, 1998.
- Pataki Iván, Rozsos László, Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett I–II. Zrínyi Kiadó, 1993.
- M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő elméleti–technikai–szervezeti fejlődése és háborús alkalmazása 1938–1945. Zrínyi, Budapest, 1999.