„Andrássy út” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Fontosabb épületek: Rejtett szöveg 1988-ból (Magyarország hetilap). A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül.
69. sor: 69. sor:
* [[Harkányi-palota]] (Andrássy út 4.): [[Harkányi Frigyes]] megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte [[Petschacher Gusztáv]], 1882-1884 között épült meg<ref>Merényi György: [http://hg.hu/cikkek/varos/11385-az-andrassy-uti-harkanyi-palota-ujjaszuletese Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése]. Hg.hu. 2011. febr. 27.</ref>.
* [[Harkányi-palota]] (Andrássy út 4.): [[Harkányi Frigyes]] megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte [[Petschacher Gusztáv]], 1882-1884 között épült meg<ref>Merényi György: [http://hg.hu/cikkek/varos/11385-az-andrassy-uti-harkanyi-palota-ujjaszuletese Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése]. Hg.hu. 2011. febr. 27.</ref>.
* [[Sváb-palota]] (Andrássy út 21.): [[Sváb Sándor]] földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. [[Freund Vilmos]] tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.<!--<ref>[https://www.napi.hu/ingatlan/milliardos_uzlet_keszul_a_belvarosban_ujra_eladjak_a_palotat.615090.html Milliárdos üzlet készül a belvárosban - újra eladják a palotát]. Napi.hu. 2016. máj. 25.</ref><ref>[https://index.hu/belfold/budapest/2016/12/30/megoldodott_az_andrassy_uti_svab-palota_evtizedes_botranya/ Megoldódott az Andrássy úti Sváb-palota évtizedes botránya]. Index.hu. 2016. dec. 30.</ref><ref>[[Szalai Anna]]: [https://nepszava.hu/3068758_palotaharcok-az-andrassy-uton Palotaharcok az Andrássy úton]. Nepszava.hu. 2020. márc. 1. Itt Andrássy 21.-nek írva az épület nevét.</ref>-->
* [[Sváb-palota]] (Andrássy út 21.): [[Sváb Sándor]] földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. [[Freund Vilmos]] tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.<!--<ref>[https://www.napi.hu/ingatlan/milliardos_uzlet_keszul_a_belvarosban_ujra_eladjak_a_palotat.615090.html Milliárdos üzlet készül a belvárosban - újra eladják a palotát]. Napi.hu. 2016. máj. 25.</ref><ref>[https://index.hu/belfold/budapest/2016/12/30/megoldodott_az_andrassy_uti_svab-palota_evtizedes_botranya/ Megoldódott az Andrássy úti Sváb-palota évtizedes botránya]. Index.hu. 2016. dec. 30.</ref><ref>[[Szalai Anna]]: [https://nepszava.hu/3068758_palotaharcok-az-andrassy-uton Palotaharcok az Andrássy úton]. Nepszava.hu. 2020. márc. 1. Itt Andrássy 21.-nek írva az épület nevét.</ref>-->
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a [[Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat]], majd 1951-ben a [[Csehszlovák Kultúra Háza]] (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OU5PbDRkUXpObUVWb3VuQnh2alhiZz09 Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban]. Archivum.mtva.hu</ref><ref>[http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=51007 Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.]. Lathatatlan.ovas.hu</ref>.
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a [[Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat]], majd 1951-ben a [[Csehszlovák Kultúra Háza]] (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a [[Rákóczi út]]ra.<ref>[https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-OU5PbDRkUXpObUVWb3VuQnh2alhiZz09 Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban]. Archivum.mtva.hu</ref><ref>[https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDEwIiwgIlBBUlQxMSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlNaTz0oXCJFZGRpZyBhIE5cdTAwZTlwIGtcdTAwZjZ6dFx1MDBlMXJzYXNcdTAwZTFnIFx1MDBmYXRqYVwiKSIsICJzb3J0IjogIkRBVEUifQ&per_page=20 A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül]. Magyarország. 1988. szept. 2. 36. sz.</ref><ref>[http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=51007 Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.]. Lathatatlan.ovas.hu</ref>.
<!--"Magyarország" 1988-as cikke: ''Sokáig nem tudták eldönteni, lebontsák-e. Budapest egyik legforgalma­sabb főútvonalán - a Rákó­czi út 15. szám alatt - egy ódon és omladozó, de a régi pesti városképbe jól illeszkedő műem­lékházat sikerült az enyészettől megmenteni. Azok, akik ezt a kétemeletes ikívül-belül szétmállott épületet korábbról ismerik, alaposan elcsodálkoznak majd, amikor újjávarázsolt falai között - tervek szerint október utol­só napjaiban - a Csehszlovák Tájé­koztatási és Kulturális Központ megkezdi működését. Harminchét év után ide az át­alakított Rákóczi úti épületbe költözik át a budapesti csehszlo­vák kultúrközpont. Eddig a Népköztársaság útja 21 szám alatt egy bérház földszintjén és első emeletének egy részében dolgoz­tak nehéz körülmények között. Valamennyi szocialista ország ha­sonló intézménye közül 1951-ben elsőként a csehszlovák kulturális központ nyitotta meg budapesti otthonát. A két baráti szomszé­dos ország népei élénken érdek­lődnek egymás élete iránt. Ennek szellemében viszonossági ala­pon államszerződésbe is rög­zítve nyílt meg Prágában a ma­gyar kultúra központja. Kezdet­ben a két intézmény kellő tapasz­talatok hiányában és előzmények nélkül némi zökkenőkkel tudta csak megoldani feladatát. Nem voltak még üzletek, ahol könyve­ket, hanglemezeket és más kultu­rális termékeket lehetett vásárol­ni, de kiállítási termek sem áll­tak rendelkezésre, ahol azóta számtalan sikeres fénykép- és egyéb dokumentumkiállításokkal bővítették a rendezvényeik sorát. S ahogy nőtt az érdeklődés az egymás munkája és eredményei iránt, úgy terjeszkedett Budapes­ten a Csehszlovák kulturális köz­pont is. Egy-egy részlege a vá­ros különböző pontjain szétszór­tan működik. A Bajcsy-Zsilinszky úton található például a film­tár, ahol több száz jelentős cseh­szlovák és szlovák filmet tárol­nak és kölcsönöznek, a Tanács körúton van az ajándékbolt, amelynek választéka széles kö­rökben kedvelt, a Rózsa Ferenc utcában működik a moziterem, amelyet a csehszlovák filmművé­szet iránt érdeklődő magyar kö­zönség szívesen keres fel stb. Ez a szétszórtság azonban megnehe­zítette a munkát, legalábbis mostanáig így volt ez. Hamarosan jelentős változások lesznek, hi­szen a Csehszlovák Kultúra mun­katársai egyetlen helyre koncent­rálják majd erőiket és eszközei­ket. Jól jött ez a Rákóczi úti mű­emlékház, amelynek sorsát a Fő­városi Tanács illetékesei sokáig nem tudták eldönteni: lebontsák és az értékes telken teljesen újat építsenek a helyére vagy eredeti formájában állítsák vissza. Ez utóbbi esetben kérdésessé vált az épület további hasznosítása, hiszen az adott hely nem mindenki szá­mára lett volna ideális. Egy kul­turális központ azonban aligha találhatott volna ennél ideálisabb megoldást. Két évvel ezelőtt láttak hozzá a romépület rekonstrukciójához és ezekben a napokban már teljesen készen áll a külső homlok­zat, de az épületen belül is előre­haladott állapotban folynak a munkálatok. A második emeleten egy jó akusztikájú színház- vagy mozitermet sikerült kialakíta­ni, ahol alkalmanként 120 néző számára lesznek ülőhelyek. Ide színházi stúdió- és kamaraelőadá­sokat, filmvetítéseket és kisebb koncertprogramokat terveznek. Alkalmanként a nálunk vendég­szereplő csehszlovák művészeket és kisegyütteseket is vendégül látják egy egy koncertre vagy szólóestre. Mozgalmas hétköznapokra szá­mítanak a Rákóczi úti ház föld­szintjén is, ahol tágas kiállítási teret képeznek ki (néhány cím a tervezett kiállítások közül: szívátültetés Csehszlovákiában; fiata­lok gondjai a pályaválasztás előtt; a KGST 40 éve stb.). Itt helyezik el a 3000 kötetes könyvtárat is, továbbá az ajándékboltot, ahol a legújabb könyv- és hanglemezúj­donságok között válogathatnak az érdeklődők. A földszinten kap helyet az információs szolgálat, amely minden Csehszlovákiához kapcsolódó kérdésre felvilágosí­tást ad majd. Dr Jaroslav Musilek, a budapesti Csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója a nagyszabású tervekről elmondta: fontos képzőművészeti esemény kapcsolódik a megnyitóhoz. A Prágai Nemzeti Galéria XVIII. és XIX. századi anyagából válogat­ják ki a régi cseh képzőművésze­tet reprezentáló anyagot, amely még soha nem szerepelt Magyarországon. Koncerteket is tervez­nek a megnyitóra és bizonyára derűs színfolt lesz majd egy cseh fúvószenekar jelenléte, amely a Rákóczi út forgatagában hívja fel a járókelők figyelmét a megnyíló központra. A cseh és szlovák kultúra, de általában is hazájuk életének, múltjának és jelenének meg­ismertetésében eddig is fontos munkát végeztek. Az idei első r. félévben 142 kisebb és nagyobb rendezvényük volt és rendszere­sek a filmvetítések is, évente 4-5 filmpremiert tartanak, amelyre a filmek alkotóművészeit is meg­hívják. Nyelvtanfolyamaikon 100-120 jelentkező tanulja rendsze­resen a cseh és szlovák nyelvet. Népszerűek vetélkedőik. Tevékenységük nem korlátozó­dik a fővárosra. Jelen vannak a különböző megyékben és a na­gyobb vidéki városokban is, ahol rendszeresen szerveznek barátsá­gi napokat, heteket. Az első fél­évben 15 ilyen rendezvényük volt már. Kiállítások, beszélgetések, szakmai tanácskozások élénkítik a munkát. Tapasztalataik szerint mindenütt élénk, jó kapcsolat van a két ország és nép között s ép­pen erre alapozzák jövőbeli mun­káikat is. Az új fővárosi központ mindazok találkozóhelye lesz majd, akikkel az egész országban baráti kapcsolatokat alakítottak már ki. És természetesen új bará­tokra is szert kívánnak tenni. Várható programjaik között a fontos történelmi évfordulókra való megemlékezések kerültek az első helyre. 1989-ben számos kö­zös évforduló lesz, így többek között a magyar-csehszlovák barátsági szerződés aláírásának kerek évszámú évfordulója, a szlovák nemzeti felkelés 45. év­fordulója, a magyar és a szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója, a Csemadok meg­alakulásának 40. évfordulója.''-->
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref>. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref>. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.

A lap 2020. június 8., 22:27-kori változata

Budapest, Andrássy út
és a Millenniumi Földalatti Vasút
Világörökség
1896-os kép az Andrássy (az akkori Sugár) útról az Opera elől
1896-os kép az Andrássy (az akkori Sugár) útról az Opera elől
Adatok
OrszágMagyarország
Világörökség-azonosító400-002
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve2002
Elhelyezkedése
Andrássy út (Budapest)
Andrássy út
Andrássy út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 04′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy út témájú médiaállományokat.

Az Andrássy út Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel. Az V. és a VI. kerület határától a VI. és a XIV. kerület határáig tart. Alatta halad az 1-es metró.

Az Andrássy út Belváros felőli kezdete, 1875 körül

Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal és a végében fekvő Hősök terével együtt 2002-ben a világörökség része lett.[1][2]

Története

Korábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca) a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-as évektől egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), később Herminenplatz (Hermina tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között Maurergasse (Kőmíves utca). A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugárút (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956 októberétől Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, 1990-től Andrássy út.

Terézváros fő ütőere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külső területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, keskeny vonalvezetése miatt a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására. Ezen kívül Terézváros zsúfolt beépítettsége elzárta a természetes légáramlásokat, így tovább nehezítve az amúgy is egészségtelen és zsúfolt városrész helyzetét.

A Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában jelent meg Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?” című írása, melyben a Városerdőig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”

A problémák orvoslására vetette fel gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét (Már a reformkorban is gondoltak egy új út létesítésére itt, lásd keretes cikk). Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet, mivel az új sugárút gyakorlatilag nem kapcsolódott az akkori országutakhoz. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és 1870. évi LX. törvénycikkben a Sugárút építésével kapcsolatban a terület megszerzésére és kiépítésére 6,7 millió koronát, a kisajátításokra pedig további 9,7 millió koronát szavazott meg, mely utóbbi összeg az újonnan kialakítandó telkek eladásából visszafizetendő volt. Bár a Sugárút építése 1871-ben elkezdődött, a kivitelezéshez szükséges pénzügyi háttér megteremtésére csak 1872. március 9-én sikerült a hitelszerződéseket megkötni. Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott.

A Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy út alatt
Andrássy út és mögötte a Hősök tere

Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén a korábbi zegzugos környéken leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től öt éven belül el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására tíz évet szántak. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.

Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sőt 1876-ra több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér Mihály, gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben építkeztek.

„ A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (...) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni ”
– Pesti Napló 1876. augusztus 24.

A mai Operaház helyén, a Hermina téren,[3] mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt, mögötte meg zsibvásár,[4] ami sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt is kisajátítani. Az út utolsó telkét 1885-ben építették be.

Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugár-útnak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról. Az út a lovak patáit kímélendő és a zajt csökkentendő fakockaborítású lett.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor Balázs Mór (a Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója) felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.

Felújítás 1988-1996

Az Andrássy út megújításának gondolata az 1980-as évek végén merült fel. Elsőként az 1920-as években az Oktogon és a Hősök tere közötti szakaszra telepített platánfák cseréje vált szükségessé. A fasor 80 százaléka elpusztult illetve menthetetlenné vált a levegő szennyezése, az utak sózása és leaszfaltozása valamint gomba betegségek miatt.[5] Az 1989-ben meghozott döntés szerint az Oktogon és a Kodály körönd között a városi terhelést jobban elviselő ostorfákat, a Köröndtől kifelé platánokat ültettek.[6] A fasor cseréjének ütemét a Millenniumi Földalatti Vasút rekonstrukciójához igazították.

A földalatti felújítását 1987 májusában kezdték el, melynek során az alagút födémszerkezetének szigetelését és megerősítését végezték el. A Népköztársaság útját a Hősök tere és a Körönd között lezárták, a szervizutakon csak tömegközlekedési eszközök haladhattak.[7] A fasor felújítás 1989 novemberében indult és 1990-ig tartott. Egyidejűleg új öntözővezetékeket, járdaburkolatot, utcabútorokat és korhű kandelábereket szereltek fel.[8][9]

A Földalatti felújítása 1995 márciusában folytatódott. Az Andrássy utat ismét lezárták a forgalom elől. A munkák keretében a földalatti födémszerkezetére újabb vasbeton réteget helyeztek és szigetelték azt. Kicserélték a Földalatti pályaszerkezetét és az Oktogonnál lévő közműalagútban a több mint 100 éves vízvezetéket[10] és 11 állomás felújítására is sor került.[11] A Földalattit szeptember 18-án, a teljes Andrássy utat október 21-én adták át a forgalomnak. A teljes felújítás 1996-ban ért véget. A főváros az Andrássy út új arculatának kialakítására 521 millió, az útpálya felújításra 175 millió forintos összeget tervezett.[12]

Felosztása

Az Andrássy út három szakaszra osztható. A szakaszokon mind a beépítettség, mind az útpálya elrendezése, hosszúsága és szélessége is különbözik.

  • Az első szakasz a Deák Ferenc tér és az Oktogon között húzódik. Az útszakasz hossza 844 m, szélessége 34 m. Itt az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut. A folyamatosan felújításra kerülő paloták földszintjein elegáns kávézók, üzletek és butikok bérelnek helyiségeket.
  • Az Oktogon hossza 95 méter.
  • A középső szakasz az Oktogon és a Kodály körönd között található. Itt az út szélessége már 45,5 m. Az 563 m hosszú szakaszon a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és az út szélességének köszönhetően megjelenik a két szervizút, így e szakasz már inkább fasor jellegű.
  • A Kodály körönd átmérője 123 méter.
  • A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere között fekszik. Ennek hossza 656 m, szélessége itt is 45,5 m. Az utat itt különálló paloták, villák szegélyezik. Itt már kertvárosiasabb hangulatú a környék.

Fontosabb épületek

Karácsonyi díszfények
Az Andrássy út légi fotója
1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött Wodianer Fülöp és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, majd 1951-ben a Csehszlovák Kultúra Háza (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a Rákóczi útra.[14][15][16].
  • Magyar Állami Operaház épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője Ybl Miklós volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén Medgyaszay István vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - Zoboki Gábor tervei szerint újítva fel[17]. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
  • Drechsler-palota (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)[18]. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét Krúdy Gyula Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1883-1886 között zajlott.
1949-ben az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, az épületet államosította és az Állami Balettintézetnek adta (az épületben viszont az ilyen jellegű oktatás már ezt megelőzően is zajlott, hiszen a házban 1936-ban nyílt meg Nádasi Ferenc balettművész tánciskolája, ez a magániskola viszont az 1949-es államosítás után megszűnt), a balettintézet 2002-ig működött itt. 1972-1976 között részben renoválták a házat. 1997-ben a terézvárosi önkormányzat eladta az épületet.[19][20][21]

Az út filmekben, irodalomban

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd: whc.unesco.org
  2. ↑ Az Andrássy út és a Földalatti nem önálló helyszínként került fel 2002-ben a világörökségi helyszínek listájára, hanem a már 1987 óta létező budapesti világörökségi helyszín bővítéseként, amely eredetileg a Duna két partját és a Budai Várnegyedet tartalmazta.
  3. ↑ A Hermina tér vázrajza
  4. ↑ Az egykori Hermina tér és környéke
  5. ↑ A Népköztársaság úti fasor felújítása (mti.hu), 1988. június 15. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  6. ↑ Határozat a Népköztársaság úti fasorról (mti.hu), 1989. február 28. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  7. ↑ Ke Sajtótájékoztató a kisföldalatti felújításáról (mti.hu), 1989. április 26. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  8. ↑ Kertészeti rekonstrukció az Andrássy úton (mti.hu), 1990. július 22. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  9. ↑ Új utca- és házszámtáblák, kandeláberek az Andrássy úton (mti.hu), 1990. október 8. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  10. ↑ A kisföldalatti rekonstrukciójának első munkanapja (mti.hu), 1995. március 6. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  11. ↑ Új forgalmi rend az Oktogonnál (mti.hu), 1995. március 20. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  12. ↑ Fővárosi önkormányzat közgyűlése (mti.hu), 1995. május 25. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  13. ↑ Merényi György: Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése. Hg.hu. 2011. febr. 27.
  14. ↑ Kultúra - A Csehszlovák Kultúrközpontban. Archivum.mtva.hu
  15. ↑ A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül. Magyarország. 1988. szept. 2. 36. sz.
  16. ↑ Andrássy út 21. – Székely Mihály utca 13. – Paulay Ede utca 30.. Lathatatlan.ovas.hu
  17. ↑ Felújítják a Magyar Állami Operaházat. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.
  18. ↑ Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Pestbuda.hu. 2018. február 12.
  19. ↑ Osgyán Edina: Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?. Pestbuda.hu. 2018. febr. 12.
  20. ↑ Saly Noémi: A Drechsler-palota különc asztaltársasága. Mult-kor.hu. 2019. aug. 20.
  21. ↑ N. Kósa Judit: Omladozik a jó kávés emlékműve. Nepszava.hu. 2019. nov. 9.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Andrássy_út&oldid=22727181”