„Kemény Egon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Korrektúra.
Második keresztneve. Apja neve. Halotti bejegyzésére mutató link.
20. sor: 20. sor:
| háttérszín =
| háttérszín =
}}
}}
'''Kemény Egon''' ([[Bécs]], [[1905]]. [[október 13.]] – [[Budapest]], [[1969]]. [[július 23.]]) kétszeres [[Erkel Ferenc-díj]]as (1953, 1955) zeneszerző.
'''Kemény Egon''' Ferenc ([[Bécs]], [[1905]]. [[október 13.]] – [[Budapest]], [[1969]]. [[július 23.]]<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-994V-WN2V?i=180&cc=1452460&cat=657943 |title=Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 863/1969. folyószáma alatt |accessdate=2019-08-03}}</ref>) kétszeres [[Erkel Ferenc-díj]]as (1953, 1955) zeneszerző.


==Élete==
==Élete==
Kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Apja Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt,{{jegyzet|sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität)}} majd 1910-ben családjával [[Kassa|Kassára]], szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott, és haláláig folytatta élethivatását.
Kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Apja, Kemény Dezső Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt,{{jegyzet|sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität)}} majd 1910-ben családjával [[Kassa|Kassára]], szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott, és haláláig folytatta élethivatását.
A Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett. Ötéves korától zeneszerzőnek készült.
A Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett. Ötéves korától zeneszerzőnek készült.


A lap 2019. augusztus 3., 11:23-kori változata

Kemény Egon
Életrajzi adatok
Született1905. október 13.
Bécs
Elhunyt1969. július 23. (63 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
GyermekeiAnnamária, Egon
Pályafutás
Műfajokszimfonikus könnyűzene, operett, daljáték, dal, sanzon
Díjak
Tevékenységzeneszerző
IPI-névazonosító00016071419
A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény Egon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kemény Egon Ferenc (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.[1]) kétszeres Erkel Ferenc-díjas (1953, 1955) zeneszerző.

Élete

Kisgyermekkorát a császárvárosban töltötte. Apja, Kemény Dezső Bécsben évtizedeken át megbecsült sebész főorvos volt,[2] majd 1910-ben családjával Kassára, szülőházába költözött, magánrendelőt nyitott, és haláláig folytatta élethivatását. A Fő-utcai Kemény-házban nevelkedett. Ötéves korától zeneszerzőnek készült.

Hatéves volt, amikor apja – aki szabadidejében maga is szívesen zongorázott – felismerte fia abszolút hallását, és támogatva irányította zene iránti nagyfokú érdeklődését. Zenei képzést 1923-ig – zongora, hegedű, zeneelmélet – Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott. A Kassai Főgimnázium tanulója volt. Szülei ragaszkodtak a magyar nyelvű érettségihez, ezért – az akkori helyzet miatt – magántanulóként Miskolcon, a Főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1923-tól – a szülői elvárást teljesítve – a Bécsi Egyetem Orvosi Fakultásán orvosnak készült, négy szemesztert végzett el, kiváló vizsgaeredményekkel. Ezzel egy időben Franz Schmidtnél, az Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien – a bécsi Zeneművészeti Főiskola, ma: Universität für Musik und darstellende Kunst Wien –[3] tekintélyes és köztiszteletben álló igazgatójánál felvételi vizsgát tett, aki őt alapos felkészültsége és nagy tehetsége alapján azonnal a legfelső évfolyamra vette fel. Tanára Franz Schmidt volt, aki végig vezette Kemény Egon tanulmányait. A bécsi Zeneművészeti Főiskola (a "bécsi Akadémia") elvégzése után a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) felajánlott korrepetitori állását nem fogadta el. 1926-ban Budapestre érkezett. Hozzáértése és tehetsége már első, 1927-ben előadott műveiben - jazz- és szalonzenekari kompozícióiban - megmutatkozott.

Színházi és zenei karrierje a Fővárosi Operettszínházban (ma Budapesti Operettszínház) kezdődött, amikor a 21 éves zeneszerzőt Szabolcs Ernő rendező korrepetitornak, Faludi Sándor igazgató másodkarmesternek kérte fel és szerződtette. Kemény Egon 1928-ban az Operettszínház szerződtetett állandó karmestere lett, és Kikelet ucca 3. címmel bemutatásra lekötötték első nagyoperettjét. Színházi kötelezettségeinek teljesítése mellett – kassai estélyeken nagy sikerrel bemutatott („Andacht”, „Arie”, „Chanson d’Amour”, 1926) első zenedarabjait követően – - Budapesten, 1927-ben jelentek meg első táncszámai. Kirobbanó sikerük után első nagyoperettjét – „Kikelet ucca 3” - a Fővárosi Operettszínház 1929-ben mutatta be.

„Fiatal, alig 22 éves és már zeneszerző számba mehet. Több estély keretében lépett fel önálló munkáival és mindannyiszor úgy a komoly zenészköröket, mint a kritikusokat meglepte nagy képességével. Nagyon erős, kiforrott tehetség, megfelelő rutinnal. Zenéje líra, végtelen kifinomodott líra. Nagyon belülről fakad művészete. Átélt és átérzett valóságként olvadnak ki a zenéből témái, nem jajgatnak, nem tolakodnak, egyszerűen, minden póz nélkül siklanak a hallgatóba. Régen elfelejtett szépségek, régen elhervadt szerelmek, elillant illatok ébrednek a billentyűkön, az ember érzi őket és fájnak. Keménynek már sok szerzeménye van, valcerei, áriái, amelyek többé-kevésbé mind ezeket a mondatokat adják vissza. Különösen erős dolgait az "Arie"-t, a "Chanson d' Amour"-t, az "Andacht"-ot több ízben adta elő Kassán, tomboló sikerrel. (kiemelt részletek: Kassai Zoltán, 1926. október)”

1930-ban elfogadta Ábrahám Pál felajánlott szerződését, és Berlinbe költözött. A berlini évek alatt 1933-ig Kemény Egon zeneszerzőként nem komponált saját művet. Berlinben – a magyar művészkolónia körében – élt és dolgozott, titkári valamint zenei feladatokat látott el. 1933-ban visszaköltözött Budapestre, ahol ismét saját kompozícióin dolgozott és zeneszerzőként vált egyre ismertebbé. A Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője lett. Élete végéig a magyar fővárosban, Budapesten lakott, családjával Budán, Pasaréten volt az otthona. 1969. július 23-án, Budapesten hunyt el, a Magyar Zeneművészek Szövetsége saját halottjának tekintette.

Zenei pályaíve

Bécsi, klasszikus zenei végzettségével és tudásával Kemény Egon zeneszerzőként a könnyűzene felé fordult (1926), ez a zeneművészeti ág lett választott hivatása.

1927-ben aratta első nagy sikerét Budapesten (Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston). Modern tánc-slágereit (charleston, tangó, foxtrott, blues) kora híres előadói – Dénes Oszkár, Érczkövy László, Vig Miklós, Fekete Pál, Sebő Miklós, Szedő Miklós dr., Kalmár Pál, Weygand Tibor, Dr. Lantos Olivér, Rózsa Annie – énekelték, színpadon adták elő, gramofonlemezre vették, és mindegyik megjelent Rózsavölgyi és Bárd kottakiadványokban is.

Az „Alpesi falu”, a Rott Kis Kabaré, a Rott Komédia Kabaré és a Talkie beszélőfilm-kabaré voltak műveinek színhelyei. Nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház (ma Budapesti Operettszínház) mutatta be.

A Kikelet ucca 3 (mai elnevezésén Kikelet utca 3.) című „pesti operette”–tel 1929-ben mutatkozott be. A női főszerepben Somogyi Erzsi, majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor játszott. A budapesti bemutató 1929. április 27-én volt, majd a nagyoperettet sikere után még ebben az évben, októberben a Kassai Nemzeti Színház vitte színre a darabot.

1946-ban tűzték műsorra a Fekete liliom című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Nagy István, Gombaszögi Ella főszereplésével.

A Valahol Délen című nagyoperett bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. 1957-ben Fényes Szabolcs igazgató felújította a darabot.

Barátsága Ábrahám Pállal

Kemény Egont művészkörökben Ábrahám Pál legjobb barátjaként is ismerték, hat és fél évig (1927–1933) volt zenei munkatársa Budapesten, Lipcsében és Berlinben. A Fővárosi Operettszínházban kezdődött közös szakmai munkájuk és barátságuk.

Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelései a 32-es baka vagyok én című világhírű induló Ábrahám Pál Az utolsó Verebély lány (1928) című operettjéből, a „Viktória” (1930) című operett valamint részben a „Zenebona” (1928) című jazz-operett.

Kemény Egon, Ábrahám Pál, Marton Sándor és Dénes Oszkár, 1930 Lipcsében (Színházi Élet)

Ezalatt született meg a Hawaii rózsája (1931) és a Bál a Savoyban (1932) című operettjei is. A színházi próbákon karnagyként tevékenykedett. Részt vett továbbá azoknak a zenei feladatoknak az ellátásában is, amelyek az operettek hangosfilm-változatainak (Mesék az írógépről, Viktoria und ihr Husar stb.) elkészítésével kapcsolatban merültek fel.

„Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több képessége is predesztinálta: nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége – és kongenialitása. Az Ábrahámmal való közös munka – a külföldön íródott Ábrahám-operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot – háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit.

Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve”

Anyanyelvi szintű német nyelvtudása, megbízhatósága és pontossága is szerepet játszott a fenti sikerekben.

Zenei pályafutása az 1930-as évek közepétől

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes Magyar szvit (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a Tisza (1935) c. szimfonikus költeménye és a Délibáb (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a Rákóczi indulót szimfonikus zenekarra, amely szintén a Rózsavölgyinél jelent meg.

1937–1948 között klasszikus és kortárs magyar – (Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások) valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások –, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit. (Kottakiadványokban megjelent: Rózsavölgyi és Bárd Zeneműkiadók)

1940–41-ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is ismert. A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zenedarabjait közel negyven éven át, haláláig számtalan rádióműsorban gyakran sugározták.

Első rádiós bemutatója a Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte.

Fűszer és csemege címmel készült (1939) Kemény Egon zenéjével az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója után nézőszám rekordot döntött, és amely az újdonság erejével hatott. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió –, amelyek Kemény Egon műveiben jelentek meg elsőként:

  • Az első rádió daljáték – „Schönbrunni orgonák” (1937) zeneszerzője
  • Híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először 20. századi könnyűzenei műfajokban a Rádióban: dalait és sanzonjait (1940-től), operettjeiben (1949-től) és daljátékaiban (1955-től) - Anday Piroska, Ányos Irén, Báthy Anna, Basilides Mária, Gyurkovics Mária, Neményi Lili, Warga Lívia, Melis György, Simándy József, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre és mások.
  • Az első rádióoperett zeneszerzőjeként 1949. május 1-én hangzott fel a Májusfa című rádió-nagyoperett kompozíciója. Ez a zenemű rádiótörténeti jelentőséggel bír, új rádiós műfaj született, amely a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza bemutatóinak hosszú évtizedeken át tartó népszerűségét és közönségsikerét indította el.
  • 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.
A Magyar Rádió a Pagodával

1946-ban a Magyar Rádióban Kemény Egon saját műsort is szerkesztett és vezetett Amit a város dalol címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Kemény Egon műveiben a főszerepeket - ám gyakran kisebb szerepekben is - kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, a zenei együttesek és a darabok alkotói minden esetben kiváló zenei és színházi tekintélyek voltak.

Operettjeit, daljátékait, dalciklusait bemutatásuk után még évtizedekig ismételte a Magyar Rádió.

Kemény Egon zeneszerzői saját sikerei mellett számos zeneszerző kollégája felkérését elfogadva meghangszerelte zeneműveiket (operettek, filmzene, dalbetétek). Hangszerelői tehetsége, zenei leleménye, hangszerismerete a maga idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságként hatott. Alkotóerejét 1926-tól több, mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátotta.

A zene és pályatársai iránti elkötelezettsége egyéb területeken is megnyilvánult.  Dr. Huszka Jenő mellett a XX. század első felében a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett.

Kemény Egon zeneszerző alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.

A „Valahol Délen” 1957-ben kikerült a Szovjetunióba, ahol páratlan sikersorozatban vélhetőleg 1000 körüli előadásban került színpadra.

Kemény Egon volt az első könnyűzenét komponáló magyar zeneszerző, aki meghívást kapott a Szovjetunióba, éspedig a „Valahol Délen” bemutatói alkalmából, 1958-ban.

Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget.

Rendkívüli tehetségű, nagy zenei tudású zeneszerző volt, a XX. századi könnyűzene egyik mestere. Tisztelet és szeretet övezte, a hírnevet és a sikert szerényen viselte.

Kemény Egon zenéje 1953-ban és 1955-ben Erkel Ferenc-díjat kapott.

Fő művei

Színpadi művek

Nagyoperettek

  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.* Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

  • Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

„Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

  • Kemény Egon - Kardos György - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1961) A rádióoperett (zenés játék 2 részben) színpadi változata, operett 3 felvonásban Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7. Igazgató: Jákó Pál. Krisztina kisasszony címszerepében: Komlóssy Teri . Rendezte: Orosz György. Karnagy: Virágh Elemér

Bemutatók az Állami Déryné Színházban

  • Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék Komédia 3 felvonásban Bemutató: Budapest, 1947. Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György. Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne
  • Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”, a nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató. Fő szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecilia, Szatmáry Olga. Rendezte: Csongrádi Mária. Karmester: Patay Kató. Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Koreográfus: Rimóczy Viola

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában.

Film-Színház-Muzsika”

Kisoperettek

  • Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté, Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő
  • Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő

Zenés vígjáték

  • Kemény Egon - Victorien Sardou -  Békés István: „Párizsiak New Yorkban” Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház, Igazgató: Jákó Pál

Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió

  • Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
  • A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
  • Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

„…Romhányi József nevét — … — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég. Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten…

Film Színház Muzsika, 1983.05.21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől”

Szimfonikus könnyűzene

A műveket a Magyar Rádióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mutatta be.

  • „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
  • „Színes ritmusok” jazz-foxtrott persiflage (1941)
  • „Temptation” gordonkaszóló zongorakísérettel (1947)
  • „Könnyűzene vonószenekarra” (1952)
  • „Könnyűzene fúvósokra” (1954)
  • „Keringő-rapszódia” hangversenykeringő (1952)
  • „Könnyűzene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954)
  • „Tangó” (1954)
  • „Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
  • „A tavaszhoz” rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
  • „Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra (1958)
  • „Eső és napsütés” hangulatkép nagyzenekarra (1958)
  • „Úttörővasút” hangulatkép szimfonikus zenekarra (1958)
  • „Gyermekjátékok” szvit nagyzenekarra gyermekkarral (1961)
  • „Különös dallam” (1965)
  • „Ébred az erdő” karakterdarab, fúvószenekari szvit (1967)

Nagyzenekari művek

  • „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)
  • „Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
  • „A Tisza” szimfonikus költemény (1935)
  • „Délibáb” nagyzenekari népdalegyveleg (1935)
  • „Díszpalotás” zenekari átdolgozás nagyzenekarra (1935)
  • „Rákóczi induló” nagyzenekari átdolgozás (1936)
  • „Schönbrunni orgonák” nagyzenekari egyveleg a hangjátékból (1937)
  • „Mesél az erdő” hangulatkép nagyzenekarra (1939)
  • „Részletek a ’Fűszer és csemege” c. filmből” nagyzenekari egyveleg (1940)
  • „Állatkerti séta” szvit nagyzenekarra és négy énekhangra (1949)

Balett zene

  • „Kis balettzene” keringő nagyzenekarra (1940)
  • „Táncoló tavasz” (Pas de six) kis balettszvit (1941)

Dalok, műdalok és megzenésített költemények

Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal”  (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek  Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.

Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.

„Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.

8 órai újság, Színház rovat, 1940.”

Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be

  • Kemény Egon - Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László Andor Ilona Gyermekkara Forrai kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
  • Kemény Egon - Dalos László: „Őszi séta” (1952) Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

Dalciklusok gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be

  • „Játszótéren” (1959) dalciklus gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
  • „Csillebérci fák alatt” (1962) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
  • „Sétarepülés” (1965) szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte.

Sanzonok

Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937- 1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.

A Magyar Rádió számos sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili és Mezey Mária előadása és neve fémjelezte.

Zenés rádiójátékainak bemutatói a Magyar Rádióban

  • 1936 „Menekülés Hollywoodból” hangjáték
  • 1937 Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban

„Csortos Gyula új szerepe.

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”

  • 1945 „Éva és a férfiak" („Amit a nők akarnak”) kisoperett
  • 1947 „Vízimalom”  rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére
  • 1947 „Békebeli primadonna” zenés vígjáték 3 felvonásban, Kemény Egon - Thurzó Gábor - Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" Főszerepben: Neményi Lili. Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.
  • 1948 „Budapesti látomás” rádiójáték
  • 1948 „Volt egyszer egy cukrászda Budán” rádiójáték
  • 1948 „Santa Cruz-i forgószél” rádiódráma, dal
  • 1948 „A folyó varázsa”  rádiójáték
  • 1948 „A zöld pokol” folytatásos rádiójáték
  • 1949 „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa. Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György.
  • 1949 „Mandragora” rádiójáték, Macchiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós, Rádióra alkalmazta: Székely Júlia, Zenéjét szerezte: Kemény Egon Szereplők: Callimaco: Szakáts Miklós, Ligurie szolga: Ujlaki László, Nicia: Lengyel Vilmos, Lucrezia: Feleki Sári, Sostrára komorna: Szabó Margit, Timótheus barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének) Rendező: Körmöczi László dr.
  • 1949 „A név bajjal jár” vidám rádiójáték
  • 1949 „Bulja Tárász házassága” rádiójáték
  • 1949 „Az ész bajjal jár” vígjáték
  • 1949 „Megállt az idő” rádiójáték
  • 1949 „Dzsomárt szőnyege” mesejáték
  • 1949 „Iván Iljics halála” rádiójáték, Lev Tolsztoj elbeszélése Fordította: Trócsányi Zoltán, Írta: Székely Júlia, Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon Szereplők: Ivan Iljics Golovin - Rátkai Márton, Golovina a felesége - Ladomerszky Margit Rendező: Cserés Miklós dr.
  • 1949 „Útravaló nélkül” folytatásos rádiójáték
  • 1949 „Szabadlábon” rádiójáték, vígjáték
  • 1949 „Egy menyecske két ura” vígjáték
  • 1949 „Tavasz ég a szemekben” rádiójáték
  • 1949 „A csúffá tett város” rádiójáték Mark Twain novelláját rádióra alkalmazta Palasovszky Ödön. Zenéjét szerezte: Kemény Egon
  • 1949 „Az áruló” rádiódráma
  • 1949 „A próféta szakálla” rádiójáték
  • 1949 „Egy nap az üdülőben” bohózat
  • 1949 „A hazug” rádiójáték
  • 1949 „Wandelaar kapitány” rádiójáték, népmese
  • 1949 „A kotnyelesek” rádiójáték
  • 1949 „Állatkerti séta” rádiójáték, Versek: Devecseri Gábor
  • 1950 „Álomkerti séta” zenés-verses mesejáték, Versek: Devecseri Gábor
  • 1950 „Ványa, az ezred fia” („A Jenakiev legények”) hangjáték
  • 1950 „Amerika hangja” színjáték
  • 1950 „Zója” elbeszélő költemény
  • 1950 „Utazás az Uralban” irodalmi útirajz
  • 1950 „Tizenkilencen” rádiójáték, kísérőzene
  • 1950 „Bem tábornok” rádiójáték
  • 1950 „Krasznodomi hősök” („Ifjú gárda” I.) rádiójáték
  • 1951 „Zászlók a város fölött” („Ifjú gárda” II.) rádiójáték
  • 1951 „Tiszta szívvel” („Partizánok”) rádiójáték, kísérőzene
  • 1951 „Kőművesek” - „Hej, te Duna”, dal
  • 1952 „Mese az igazságról” („Zója”) rádiójáték
  • 1952 „Összeomlás” rádiódráma
  • 1953 „Bocskorosok” történelmi rádiódráma
  • 1957 „Az elrabolt asszony” rádiójáték
  • 1957 „A hódítás iskolája” rádiókomédia
  • 1958 „Tűz van!” zenés vígjáték 3 felvonásban
  • 1960 „Párizsiak New Yorkban” vígjáték

Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei

Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:

  • „Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató: 1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon
  • „A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon

„A gyermekdarab –újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal…ragyogó díszletek és ruhák készültek.

Esti Kurir, 1929. december 3.”

Szereplők: Sarkadi Aladár, és ismert hírességek valamint a gyermekvilág kedvencei, mások mellett Gyenes Magda. A táncokat betanította: Metzger Fini Karmester: Kemény Egon

A Magyar Rádió felkérésére komponált művei közül a zenés hangjátékok is készültek gyermekeknek:

  • „Dzsomart szőnyege” (1949) Mesejáték

Emlékezetes sikerei voltak az iskolai életet megörökítő dalai is, amelyeket az akkori általános iskolák énekkarai közül szinte mindegyik előadott. Kottakiadványok (Zeneműkiadó), rádiófelvételek készültek, hanglemezen is megjelentek:

  • „Menjünk az iskolába”
  • „A mi osztályunk mindenütt az első”
  • „A tanító néni”
  • „Köszöntsük jó tanítónkat!”.

Legismertebb:

  • „Kinyílott a pitypang” (Dalos László verse), 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült.

Országos sikert aratott zenei körökben, a közönség kedvence volt – ma is ismert – hosszú évtizedeken át, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Botka Valéria, Csányi László) egyik sikerdarabjaként szerepelt külföldi turnéikon, csakúgy, mint a

  • „Csillebérci fák alatt” c. szvit „Kukták dala” című tétele.

Óvodás dalocskái (Soltész Erzsi versei) közül - Forrai Katalin: „Ének az óvodában” zenei szerkesztésében évtizedeken át sok kiadást megértek - legismertebb az „Ispiláng” („Ünnepi csokor”), és a  „Búcsú az óvodától” című, előbbi a kötet legújabb kiadásaiban is szerepel. 

Kemény Egon művei szerzői jogvédelem alatt állnak.

Külföldi bemutatók

A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)

Bemutatók a Szovjetunióban:

„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.

Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyű” zeneszerzőt: Kemény Egont.

…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.

Esti Hírlap, 1957. december”

  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós
  • Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11.30. Rendező: Kukusov
  • Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.
  • Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03.20. Rendező: A. Vinyer
  • Omszk 1959.01. 27.
  • Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959.06.03. 1961.12.09. Rendező: O.Orlov
  • Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959.12.24.
  • Moszkva – Kreml Színház 1960.
  • Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960.06.
  • Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.
  • Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12.09. Rendező: O.Orlov
  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő

További bemutatók:

  • Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958.05.
  • Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.
  • Kladno 1958. 10. 18.
  • Riga 1958. 11.
  • Ploesti 1958. április

Filmzene

„Kemény Egon filmzenéjének sikere

Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csathó Kálmán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melodikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal zeneszerző írta, aki ezzel a muzsikával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.

az Esti Ujság színháza, 1940. március 4.”

Emlékezete

  • 2005 - 100. születésnapja tiszteletére Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező Schubert Ferenc szerkesztésével két részes emlékműsort készített, amelyet a Magyar Rádió a „Hatvani diákjai” című daljáték teljes felvételének lejátszásával együtt tűzött műsorra.
  • 2012 decembere óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető összeállításában sugároz részleteket Kemény Egon műveiből.
  • 2013 júliusában „Kemény Egon-emlékhét” címmel Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető rádiófelvételek sugárzásával idézte fel és mutatta be a rádióhallgatók fiatalabb generációinak is a Dankó Rádióban a közönség körében évtizedeken át kedvelt, népszerű, jelentős zenei tekintélyű ám az utóbbi évtizedek alatt ritkábban játszott zeneszerző életművét, a hét vendége a zeneszerző lánya volt.
  • 2018 - "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YouTube csatorna indult Kemény Egon életműve bemutatásához.
  • 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
  • 2019. március - XVII. Lavotta Napok, Kemény Anna Mária előadása a Komáromi farsang című daljátékról a Lavotta-házban, Sátoraljaújhelyen.
  • 2019. július 22 - 28. „Kemény Egon - emlékhét” halálának 50. évfordulójára. Dankó Rádió, "Túl az Óperencián" Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető műsora, vendég: Kemény Anna Mária, a zeneszerző lánya.

Jegyzetek

  1. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 863/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
  2. ↑ sub ausp. Regis promovált (Wiener Universität)
  3. ↑ Wien, Lothringer Straße 18

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kemény_Egon&oldid=21577341”