Zentai Ferenc (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zentai Ferenc
Zentay Ferenc fortepan 146808.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Szakal Ferenc
Született 1917. április 6.
Rákospalota
Elhunyt 2001. május 29. (84 évesen)
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem

Zentai Ferenc az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zentai Ferenc témájú médiaállományokat.

Zentai Ferenc névvaráns: Zentay (Rákospalota, 1917. április 6.2001. május 29.) magyar színész.

Életpályája[szerkesztés]

Rákospalotán született, 1917. április 6-án. Eredeti neve: Szakal Ferenc. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián 1942-ben szerzett színészi diplomát.[1] 1942-ben a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, 1946–49-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1949–1952 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1952–54-ben a Fővárosi Víg Színházban szerepelt. 1954-től a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Nyugdíjas éveiben is foglalkoztatták. Elsősorban prózai és zenés játékok karakterszerepeit alakította. Játékát az elegancia és az ízléses karikírozókészség jellemezte.

Színházi szerepei[szerkesztés]

Fővárosi Operettszínház[szerkesztés]

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc - Lucien, id. Latabár Árpád. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.

„Fekete liliom

Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. más források szerint 1941-ben

Források[szerkesztés]