„Batthyány-kormány” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (81.93.193.190), visszaállítva Apród szerkesztésére |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
|- |
|- |
||
| [[Magyarország kormányfőinek listája|Miniszterelnök]] |
| [[Magyarország kormányfőinek listája|Miniszterelnök]] |
||
| [[ |
| [[gróf Batthyány Lajos]] |
||
|| [[Ellenzéki Párt]] |
|| [[Ellenzéki Párt]] |
||
|----- |
|----- |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
|----- |
|----- |
||
|[[Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája|Vallás- és közoktatási miniszter]] |
|[[Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája|Vallás- és közoktatási miniszter]] |
||
|[[Eötvös József (író)| |
|[[Eötvös József (író)|báró Eötvös József]] |
||
||[[Ellenzéki Párt]] |
||[[Ellenzéki Párt]] |
||
|----- |
|----- |
||
|[[A király személye körüli miniszterek listája|A király személye körüli miniszter]] |
|[[A király személye körüli miniszterek listája|A király személye körüli miniszter]] |
||
|[[Esterházy Pál Antal| |
|[[Esterházy Pál Antal|herceg Esterházy Pál Antal]] |
||
||[[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]] |
||[[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]] |
||
|----- |
|----- |
||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
|----- |
|----- |
||
|[[Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája|Közmunka- és közlekedésügyi miniszter]] |
|[[Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája|Közmunka- és közlekedésügyi miniszter]] |
||
|[[Széchenyi István| |
|[[Széchenyi István|gróf Széchenyi István]] |
||
||Ellenzéki Párt |
||Ellenzéki Párt |
||
|} |
|} |
||
A lap 2016. június 6., 12:32-kori változata
| Batthyány-kormány (1848. március 17. – október 2.) | |||||
| Időhossz | 6 hónap | ||||
| Kormányfő | Batthyány Lajos (miniszterelnökként) | ||||
| Államfő | V. Ferdinánd (magyar királyként) | ||||
| Államforma | királyság | ||||
| Pártok | Ellenzéki Párt, Konzervatív Párt | ||||
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt. 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának[1] névsorát.[2] A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.
A Batthyány-kormány névsora
(színezett metszet Weber Henrik rajza alapján)
V. kerület Kossuth Lajos utca 3.
1848 szeptemberében a kormánytagok névsora átalakult, hat miniszter helyett államtitkárok, illetve a közmunka- és közlekedésügyi tárca osztályfőnöke vette át az adott tárcák irányítását.
A bécsi udvar törekvése az alkotmánymódosításra 1848 szeptemberéig
A külpolitikai események hatására a sajátos magyarországi helyzet kezelése egyelőre politikai síkon történt, aminek alapját az áprilisi törvények adták. A törvénycsomag azonban nem rendelkezett a hatalom udvarral történő megosztásának kérdéseiről, ezért mindkét fél -főleg amíg a katonai rendezés lehetősége nem volt kilátásban- igyekezett kipróbálni az új törvények adta lehetőségeit.
Az udvar és a magyar kormány politikai küzdelme arra irányult, hogy mindkét fél számára egyértelművé váljon: milyen erők állnak a politikai csoportok mögött. Az ugyanis 1848 márciusából következett, hogy sem az udvar, sem a birodalmi érdekcsoportok nem fogadják el, nem fogadhatják el a fennálló körülményeket addig, míg be nem bizonyosodik, hogy el kell fogadniuk. Az udvar mindent elkövetett a pénzügyi és a hadügyi különállás megszüntetésére - érdekes módon a külügyet nem tartotta fontosnak -, s miközben beadványaival, tervezeteivel, tárgyalásaival "puhítgatta" a Batthyány-kormányt, azt várta, hogy az belebukjon a jobbágyfelszabadításba (és a hozzá kapcsolódó pénzügyi válságba) és a nemzetiségi mozgalmakba. A kormány azonban megállta a helyét: a népképviseleti országgyűlés szinte minden fontosabb döntését támogatta. Nemcsak a jobbágyfelszabadítás kérdését rendezték megnyugtatóan (akár statárium bevezetésével a földfoglalások ellen), hanem a pénzügyi önállóság alapja is kialakulóban volt - lásd Kossuth-bankjegyek -, sőt a déli területeken várható volt a belháborúval fenyegető szerb mozgalom elfojtása is, mely csak idő kérdésének látszott.
Batthyány erejét mutatja az is, hogy képes volt újabb kormányalakításával tárgyalóképes félként megjelenni - s csak akkor vonul vissza, s adja át a végrehajtói hatalmat a katonai jelleggel bíró Országos Honvédelmi Bizottmánynak, amikor mindent kipróbált.
Ezek a magyar sikerek vezetik el az udvart ahhoz a döntéshez, hogy egyedül katonai eszközökkel lehet számára hasznos döntést elérni (ezt részben az ellenforradalom katonai sikerei - ausztriai, cseh és észak-itáliai győzelmek -, részben pedig az ellenőrzése alatt egyre növekedő területek katonai potenciáljának figyelembe vétele eredményezi). A döntés egyértelműsége azonban meglehetősen későn derül ki: ez teszi lehetővé a felkészülést és a harc vállalását.
Lábjegyzet
- ↑ 1848. évi III. törvényczikk független magyar felelős ministerium alakitásáról.
- 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a Felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek; b) Országos pénzügy; c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; d) Földmüvelés, ipar és kereskedés; e) Vallás és közoktatás; f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai.
- 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.
- ↑ Az első magyar ministerium összes személyzetének név és lakkönyve (Pest, 1848) https://books.google.hu/books?id=UN0MAAAAYAAJ&hl=hu&pg=PP2#v=onepage&q&f=false (Hozzáférés: 2014. május 8.)
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Résztvevők a magyar oldalon | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Résztvevők az osztrák oldalon | |||||||
| Események, csaták | |||||||
| Hadsereg létszáma |
| ||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
