Váci csata (1849. április 10.)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váci ütközet
Konfliktus 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Időpont 1849. április 10.
Helyszín Magyarország, Vác
Eredmény magyar győzelem
Szemben álló felek
Flag of Hungarian Revolution of 1848.png Magyarország Flag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Flag of Hungarian Revolution of 1848.png Damjanich János vezérőrnagy Flag of the Habsburg Monarchy.svg Christian Götz vezérőrnagy†
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Felix Jablonowski vezérőrnagy
Szemben álló erők
III. Hadtest:
10 zászlóalj
2 vadász század
14 lovas század
3 1/2 üteg
2 utász század.
Ramberg-hadosztály:
7 zászlóalj
7 1/2 lovas század
27 löveg
Veszteségek
150 fő halott, sebesült, eltűnt 58 halott (köztük Götz tábornok)
70 sebesült
215 eltűnt

A váci ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája volt. Az ütközetre Vác városánál került sor a Christian Götz császári és királyi vezérőrnagy vezette osztrák és a Damjanich János vezérőrnagy által vezetett magyar III. hadtest között 1849. április 10-én.

Előzmények[szerkesztés]

A komáromi hadművelet haditerve[szerkesztés]

A magyar hadvezetés az Isaszegi csatában aratott győzelem után új haditervet dolgozott ki. Ennek lényege az volt, hogy Aulich Lajos honvéd tábornok II. hadtestét a főváros előtt hátrahagyják és Asbóth Lajos vezette 12. hadosztályt. Ehhez az erőhöz csatlakozik észak felől Kmety György hadosztálya élén és fedezi az I., a III. hadtest és a IV. hadtest két hadosztályának elvonulását. Az I. hadtest a III. hadtesttel közösen beveszi Vácot, utána pedig a IV. hadtest két hadosztályával egyesülve a Garamhoz vonulnak. Vác elfoglalását követően a Kmety-hadosztály oda teszi át a főhadiszállását. A II. hadtest és a 12. hadosztály feladata pedig az volt, hogy támadásokkal elhitessék az ellenség szemében: a magyar főerők a fővezér vezérlete alatt a főváros előtt állnak. Közben viszonyt a magyarok igazi főereje átkel a Garamon és észak, majd dél felől is felől felmentik Komáromot. Ez után a császári és királyi haderő vagy kiüríti a fővárost és megkezdi a visszavonulást Bécs felé vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg bekeríti a főváros környékén. A terv nagyon kockázatos volt, mivel ha az osztrák főparancsnok, Ferdinand zu Windisch-Grätz tábornagy felfedezi, hogy nem a magyar főerők állnak a főváros előtt, akkor könnyedén szét tudja verni Aulich kicsiny egységét és elfoglalja Debrecent, vagy ami még rosszabb, bekerítheti a magyar fősereget.

A csata előzményei[szerkesztés]

Április 9-én Az I. hadtest Kerepesről Csomádra vonult, Vác felé előőrsöket állított ki. A VII. hadtest Fót városában állomásozott. A III. hadtest Mogyoródról Veresegyházára nyomult és érintkezésre lépett az I. hadtesttel, emellett szintén előőrsöt állított Vác irányában.

A csata[szerkesztés]