„Tósnyárasd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kijavítottam egy helyesírási hibát
31. sor: 31. sor:
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>
Pozsony vármegye monográfiája szerint ''"Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben."'' <ref>{{Borovszky}} Pozsony vármegye.</ref>


[[1910]]-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Galántai járás]]ához tartozott. A [[második világháború]] után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarorszégra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést [[1954]]-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.<ref>{{Mátyusföld I.}}</ref> [[2001]]-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.
[[1910]]-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Galántai járás]]ához tartozott. A [[második világháború]] után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést [[1954]]-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.<ref>{{Mátyusföld I.}}</ref> [[2001]]-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.


==Demográfia==
==Demográfia==

A lap 2014. augusztus 11., 09:31-kori változata

Tósnyárasd (Topoľnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Rangközség
Első írásos említés1307
PolgármesterSzilvási Zoltán
Irányítószám925 92
Körzethívószám00421 (0) 31
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség799 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület10.47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 17° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 17° 47′ 30″
Tósnyárasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tósnyárasd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tósnyárasd (szlovákul: Topoľnica, korábban Jazerný Ňáražd) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Galántai járásban, Galántától 6 km-re délkeletre. Pallóc tartozik hozzá. 2011-ben 807 lakosából 405 magyar és 392 szlovák volt.

Története

A települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében "Narias" alakban említik először. A 16. századtól kezdik a „Tós” (tavas) előtaggal említeni. 1533-ban a Mérey, 1646-ban a Balássy és a Baranyai család birtoka. 1672-ben elpusztította a török, ezután évtizedekig puszta volt. Később az éberhárdi uradalom része, birtokosai Batthyány és Eszterházy családok voltak. 1780-óta működik iskola a településen. A falu legrégibb pecsétje 1704-ből származik. 1813-ban és 1894-ben nagy árvíz sújtotta. 1860-ban 530 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század közepéig Pallóson szeszgyár és szárító működött.

Vályi András szerint " Tót Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taksonyhoz 3/4 órányira, Kajálnak szomszédságában, és annak filiája, határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, réttye, és erdeje van." [2]

Fényes Elek szerint "Nyárasd (Tós), tót magyar falu, Poson vmegyében, Galanthától 1 órányira. Táplál 367 kath. lakosokat. F. u. többen. Ut. p. Szered." [3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk. Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányiak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben." [4]

1910-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. A második világháború után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést 1954-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.[5] 2001-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.

Demográfia

Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
5 fő (1%)
magyar
587 fő (99%)
cseh
0 fő (0%)
egyéb
2 fő (0%)
*1910. évi népszámlálási adatok[6]
Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
369 fő (44%)
magyar
446 fő (53%)
cseh
5 fő (1%)
egyéb
16 fő (2%)
*2001. évi népszámlálási adatok
Tósnyárasd lakosságának nemzetiségi megoszlása

szlovák
392 fő (49%)
magyar
405 fő (50%)
cseh
4 fő (0%)
egyéb
6 fő (1%)
*2011. évi népszámlálási adatok

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült a régebbi templom alapjain, 2002-ben megújították. Nemeskajal filiája.

Oktatás

  • Magyar tanítási nyelvű általános iskolája 1974-ben szűnt meg, s a tanulók többsége Galántára kényszerül beutazni.
  • Szlovák tanítási nyelvű általános iskola és óvoda.

Társadalmi szervezetek

  • A Csemadok helyi szervezete.
  • Sportszervezete 1928-ban alakult.

Külső hivatkozások

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye.
  5. Pukkai László: Mátyusföld I., Lilium Aurum kiadó, 2002, ISBN 80-8062-137-3
  6. Fórum Kisebbségkutató Intézet