„Dalnoki Jenő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bh jav
65. sor: 65. sor:
== Pályafutása ==
== Pályafutása ==
=== Ferencváros ===
=== Ferencváros ===
1947-ben tizenötévesen kezdett a zöld-fehéreknél focizni. Három év múlva már az első csapat tagja volt. Kétszeres bajnok egyszeres MNK győztes. 1963-ban VVK elődöntős, 1965-ben győztes. Összesen 439 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 egyéb hazai díjmérkőzés. Góljainak száma: 21 (9 bajnoki, 12 egyéb).
1947-ben tizenötévesen kezdett a zöld-fehéreknél focizni. Három év múlva már az első csapat tagja volt. Kétszeres bajnok egyszeres MNK győztes. 1963-ban VVK elődöntős, 1965-ben győztes. Összesen 439 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 egyéb hazai díjmérkőzés. Góljainak száma: 21 (9 bajnoki, 12 egyéb), ami annál is inkább figyelemre méltó, mert szinte kizárólag a bal hátvéd posztján játszott. Legtöbb gólját tizenegyesböl szerezte, mivel az ö idejében a hátvédek, ellentétben a mai gyakorlattal "területet" védtek és nem nyomultak a csatárok mögött úgy elöre, mint a mai futballban.
Eröteljes játéka alapján méltán tekinthetö a ma természetes eröfutball elöfutárának Magyarországon. Mivel a hetvenes évek közepéig a mai ember ember elleni futball ismeretlen volt és a játékosok szinte nem érintették egymást, így játéka a nézök számára szokatlannak tünt. Az ö általa védett területre betörö csatárt szorosan "fogta", szerelése közben többször érintkezett vele, így az akkori szemmel idönként keménynek, idönként durvának tünt. Ö már akkor megalkotta a mai hátvédek játékstílusát. A nézök biztatásából szállóigévé vált a "puha vagy Jenö" bekiáltás.


=== Válogatott ===
=== Válogatott ===

A lap 2012. október 24., 20:45-kori változata

Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Férfi labdarúgás
Olimpiai játékok
arany
1952, Helsinki
labdarúgás
bronz
1960, Róma
labdarúgás
Dalnoki Jenő
Személyes adatok
Születési dátum1932. december 12.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum2006. február 4. (73 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Halál okabetegség
SírhelyRákospalotai köztemető
Állampolgárságmagyar
Magasság176 cm
Testtömeg73 kg
Poszthátvéd
Junior klubok
IdőszakKlub
19471950Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
19501966Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC0283 (9)
Válogatottság
19521961Magyar 1957-2000 Magyarország014 (0)
Edzőség
IdőszakKlub
1970Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
19731978Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
19801982Magyar 1957-2000 Magyarország, ifjúsági
19821984Magyar 1957-2000 Tatabányai Bányász
19851987Magyar 1957-2000 Ferencvárosi TC
Díjak, elismerések
az FTC örökös bajnoka (1974)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalnoki Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dalnoki Jenő (Budapest, 1932. december 12.Budapest, 2006. február 4.) olimpiai bajnok labdarúgó, labdarúgóedző. A Ferencváros emblematikus figurája volt: 1947-től 1987-ig 45 éven át - öt év megszakítással - folyamatosan a klub szolgálatában állt! 2006-ban Labdarúgó Akadémiát neveztek el róla, ahol 6–14 éves korú gyerekekkel foglalkoznak.

Családja

Szülei Dalnoki Jenő, pék és Nagy Terézia voltak. Felesége Subecz Ilona, lánya Dalnoki Ildikó kosárlabdázó, veje Berényi János, közgazdász, sportvezető

Pályafutása

Ferencváros

1947-ben tizenötévesen kezdett a zöld-fehéreknél focizni. Három év múlva már az első csapat tagja volt. Kétszeres bajnok egyszeres MNK győztes. 1963-ban VVK elődöntős, 1965-ben győztes. Összesen 439 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 283 bajnoki, 132 nemzetközi, 24 egyéb hazai díjmérkőzés. Góljainak száma: 21 (9 bajnoki, 12 egyéb), ami annál is inkább figyelemre méltó, mert szinte kizárólag a bal hátvéd posztján játszott. Legtöbb gólját tizenegyesböl szerezte, mivel az ö idejében a hátvédek, ellentétben a mai gyakorlattal "területet" védtek és nem nyomultak a csatárok mögött úgy elöre, mint a mai futballban. Eröteljes játéka alapján méltán tekinthetö a ma természetes eröfutball elöfutárának Magyarországon. Mivel a hetvenes évek közepéig a mai ember ember elleni futball ismeretlen volt és a játékosok szinte nem érintették egymást, így játéka a nézök számára szokatlannak tünt. Az ö általa védett területre betörö csatárt szorosan "fogta", szerelése közben többször érintkezett vele, így az akkori szemmel idönként keménynek, idönként durvának tünt. Ö már akkor megalkotta a mai hátvédek játékstílusát. A nézök biztatásából szállóigévé vált a "puha vagy Jenö" bekiáltás.

Válogatott

1952-ben a helsinki olimpián aranyérmes az alakuló Aranycsapattal. 1952 őszén politikai nyomásra sem volt hajlandó nevelő klubjából átigazolni a biztos válogatottságot igérő Honvédba. 1960-ban a római olimpián bronzérmes. A válogatottban 1952 és 1961 között összesen 14 alkalommal szerepelt, 1959-60-ban nyolcszoros olimpia válogatott.

Edzőként

1966-tól anyaegyesületénél kezdett el edzőként dolgozni. 1970-ben egy mérkőzésre az első csapat vezetőedzője. 1973 és 1978 között öt idényen át 264 mérkőzésen ült a kispadon. Egy bajnoki cím, három MNK győzelem és egy KEK második hely 1975-ben a legfontosabb sikerei.

1979-82 között az MLSZ munkatársa volt. Két éven át az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya. Ezt követően két idényen át Tatabányán vezetőedző. 1984-ben a másodosztályba kieső Nyíregyházi VSSC edzője lett. 1985-ben mesteredző lett, ekkor visszatért az Üllői útra, de korábbi sikereit már nem tudta megismételni.

Sikerei, díjai

Játékosként

  • Magyar bajnok: 1962-1963, 1964.
  • MNK: 1957-1958.
  • VVK 1. (1964-1965), 3/4 (1962-1963).
  • Olimpiai bajnok: 1952, Helsinki.
  • Olimpiai bronzérmes: 1960, Róma.

Edzőként

  • Magyar bajnok: 1975-1976.
  • MNK győztes: 1973-1974, 1975-1976, 1977-1978.
  • KEK 2.: 1974-1975.

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

# Dátum Helyszín Ellenfél Eredmény Kiírás Esemény
1. 1952. június 15. Varsó  Lengyelország 5 – 1 barátságos
2. 1952. július 15. Turku (FIN)  Románia 2 – 1 olimpiai selejtező
3. 1956. július 15. Budapest  Lengyelország 4 – 1 barátságos
4. 1957. október 6. Budapest  Franciaország 2 – 0 barátságos
5. 1957. november 10. Budapest  Norvégia 5 – 0 vb-selejtező
6. 1960. május 22. Budapest  Anglia 2 – 0 barátságos
7. 1960. június 5. Budapest  Skócia 3 – 3 barátságos Gól : 64' 64' (öngól)
  1960. augusztus 26. L’Aquila (ITA)  India 2 – 1 olimpiai D csoport
  1960. augusztus 29. Nápoly (ITA)  Peru 6 – 2 olimpiai D csoport
  1960. szeptember 1. Róma (ITA)  Franciaország 7 – 0 olimpiai D csoport
  1960. szeptember 6. Róma (ITA)  Dánia 0 – 2 olimpiai elődöntő
  1960. szeptember 9. Róma  Olaszország 2 – 1 olimpiai 3. helyért Sárga lap
8. 1961. április 16. Budapest  NDK 2 – 0 vb-selejtező
9. 1961. április 30. Rotterdam  Hollandia 3 – 0 vb-selejtező
10. 1961. május 7. Belgrád  Jugoszlávia 4 – 2 barátságos
11. 1961. május 28. Budapest  Wales 3 – 2 barátságos
12. 1961. június 11. Budapest  Ausztria 1 – 2 barátságos
13. 1961. december 9. Santiago  Chile 1 – 5 barátságos lecserélve 46'
14. 1961. december 23. Montevideo  Uruguay 1 – 1 barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Irodalom

  • Pongrácz György: Puha vagy, Jenő! (Budapest, 1984)
  • Gyenes András: Fradi Gyászinduló (Budapest, 2007)

Források

További információk