Reinhard Heydrich

Reinhard Heydrich
Reinhard Heydrich 1940-ben
Az RSHA igazgatója
Hivatali idő 1939. szeptember 27. – 1942. június 4.
Előd	Pozíció létrehozása
Utód	Heinrich Himmler (ügyvezető)
Az Interpol elnöke
Hivatali idő 1940. augusztus 24. – 1942. június 4.
Előd	Otto Steinhäusl
Utód	Arthur Nebe
A Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora
Hivatali idő 1941. szeptember 29. – 1942. június 4.
Előd	Konstantin von Neurath
Utód	Kurt Daluege (ügyvezető)
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború
Született	1904. március 7. Halle, Német Birodalom
Elhunyt	1942. június 4. (38 évesen) Prága, Cseh–Morva Protektorátus
Sírhely	Invalidenfriedhof
Párt	Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
Szülei	Elisabeth Krantz Richard Bruno Heydrich
Házastársa	Lina von Osten
Gyermekei	Heider Heydrich Klaus
Foglalkozás	politikus katona vívó pilóta katona Gestapo employee
Iskolái	Müncheni Műszaki Egyetem Hans-Dietrich-Genscher-Gymnasium
Halál oka	lőtt seb szepszis
Díjak	German Order NSDAP arany párt jelvénye Order of the Rising Sun, 1st class Blood Order (1923) Sebesültek Emlékjele Vaskereszt Német Sasrend Anschluss Medal (1938) Sudetenland Medal (1938) Memel Medal Német Védőfal-érem NSDAP szolgáltatási kitüntetése Danzig Cross Reichsführer-SS Honour Chevron for the Old Guard SS-Ehrenring
Reinhard Heydrich aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Heydrich témájú médiaállományokat.

Reinhard Heydrich (teljes nevén: Reinhard Tristan Eugen Heydrich) (Halle, 1904. március 7. – Prága, 1942. június 4.) német nemzetiszocialista politikus, SS katona. Legmagasabb rendfokozata SS-Obergruppenführer volt, 1939-től az RSHA vezetője, 1940-től az Interpol elnöke, 1941-től a Cseh–Morva Protektorátus protektorhelyettese és ügyvezető protektora volt haláláig.

Életpályája

1904. március 7-én született Halléban, a hallei konzervatórium igazgatója és egy színésznő gyermekeként. 1922-ben, 18 évesen belépett a német haditengerészet kötelékébe, ahol 9 éven át teljesített szolgálatot, de 1931-ben egy szerelmi botrány miatt le kellett szerelnie. Nem sokkal később bemutatták Himmlernek, az ő kérésére felvázolta az NSDAP hírszerző szolgálatának működési elvét. Innen már az SS-ben egyenesen vezetett útja a tábornoki rangig. A vívás és a zene mellett szenvedélye a repülés volt. Hermann Göring engedélyével időnként vadászgépén teljesített szolgálatot. 1941-42-ben a keleti fronton gyilkoló speciális alakulatokat (Einsatzgruppen) irányította. 1941-ben már az RSHA vezetőjeként a szovjet front mögött kényszerleszállást hajtott végre, de a fronton át kétnapi bolyongás után visszatért egységéhez.

Az 1942. január 20-án lefolytatott Wannseei konferencia vezetője. A megbeszélés szervezési kérdésekkel foglalkozott, magáról a „végső megoldásról” már jóval előbb döntés született. Az értekezleten Heydrich bejelentette, hogy Hitler elrendelte a zsidók „kitelepítését” keletre, ahol nagy munkacsapatokban fogják őket halálra dolgoztatni, a túlélőkkel pedig különlegesen veszélyes elemként fognak bánni. A résztvevők tudomásul vették, hogy a zsidókérdés az SS hatáskörébe tartozik. A konferencia végeredménye az Endlösung.

1942-ben kinevezték a Cseh–Morva Protektorátus vezetőjévé, de RSHA főnöki tisztségét megtartotta. Hatalma csúcsán kezében tartotta a német biztonsági szervezeteket.

Családja

A tengerésztiszt Heydrich 1930. december 6-án ismerkedett meg az akkor 18 éves Lina von Ostennel a Schleswig-holsteini Evezősök Egyesületének bálján. Heydrich első látásra beleszeretett, s a lány sem maradt közömbös iránta. „Ahogy hazaértem, már nem ugyanaz az ember voltam, mint régen. Akkor ott valami nagyon csodás dolog történt velem” – vallja meg érzéseit Lina Leben c. könyvében. Találkozásuk után négy nappal Heydrich megkérte Lina kezét, aki igent mondott. Azonban Heydrichnek már volt barátnője, akinek nem szólt a történtekről. A lány apja egy hajóépítési főtanácsos volt, aki jó viszonyt ápolt Raeder admirálissal, a hadiflotta vezetőjével. Így a haditengerészet eljárást indított Heydrich ellen, mivel a becsületkódex az esetet a házasság iránti kötelező tisztelet megsértésének vélte. Azonnal elbocsátották. Reinhard és Lina az esküvőt 1931. karácsony másnapján tartották. Heydrich a von Osten köszönhette azt, hogy megismerkedett a náci ideológiával, s hogy lehetőséget kapott az SS-be való bekerülésre. A házaspárnak négy gyermeke született:

• Klaus Heydrich (* 1933. június 17.; † 1943. október 24)
• Heider Heydrich (* 1934. december 28.)
• Silke Heydrich (* 1939. április 9.)
• Marte Heydrich (* 1942. július 23.)

Reinhard Heydrich 1942-ben merénylet áldozata lett. A férfi halála Linát állapotosan sújtotta, aki távol maradt minden szertartástól, s kit ezután a birodalom özvegyeként tiszteltek. Azonban nem csak ez volt az egyetlen tragédia a nő életében. Férje halála után egy évvel fiát, Klaust egy tehergépkocsi sodorta el.

Halála

Heydrich kocsija a támadás után

Az BSC 1941 augusztusában kezdte megtervezni megölését. (Az angol emigrációban lévő Beneš-kormány is egyetértett, hogy Heydrich megszolgálta a halálos ítéletet.) A Toronto melletti M állomás a szükséges dokumentumokat hamisította, az X táborban pedig megteremtették annak a környezetnek a mását, amelyben a hírek szerint Heydrich élt. Kilenc férfit képeztek ki a feladatra, mindannyian szakterületük mesterei. Ellátták őket kanadai katonakönyvekkel, és megfelelő felszereléssel, hamis iratokkal, stb. A merénylet végrehajtására Jozef Gabčík és Jan Kubriš ügynököket választották ki, és segítőjük volt Valċik és Jemelik ügynökök. 1942. május 27-én Heydrich, kezében a Hitler tömeggyilkos parancsának végrehajtási terveit tartalmazó irattartóval Berlinbe indult. Előtte, mint mindig, betért hivatalába. A Jungfern-Breschen faluból a Vltava völgyében az egyik hajtűkanyarban vártak rá. Gabčík egy Sten géppisztollyal rálőtt, de a fegyver nem működött. Heydrich pisztolyt rántott, és vaktában tüzelt. Kubriš az autóra dobott egy kézigránátot. A füstfelhőből Heydrich bukkant elő, és lőni kezdett a merénylőkre. Azok elfutottak, majd jelentették az cseh ellenállás tagjainak a merénylet végrehajtását, akik egy kriptában rejtették el őket. Heydrich Prágában a Bulovka kórházban 1942. június 4-én belehalt sérüléseibe. Ezt követően a Gestapo soha nem látott méretű nyomozásba kezdett a merénylők felkutatására. Az ellenállók nem menekülhettek sorsuk elől: akadtak akik a német katonákkal vívott tűzharcban vesztették életüket, de voltak akik inkább önkézzel vetettek véget életüknek. De a Führer nem érte be a merénylők halálával: június 10-én hat nappal Heydrich halála után az Einsatzgruppen különleges képzettségű katonái betörtek a Lidice nevű bányászfaluba, ahol a férfiakat agyonlőtték, a nőket és gyerekeket pedig deportálták, a falut a földdel tették egyenlővé, megtorlásként a merényletre. Ez volt a Lidicei mészárlás.

Lásd még

• William Stephenson

Külső hivatkozások

• Reinhard Heydrich.lap.hu - linkgyűjtemény

Irodalom

• Anna Maria Sigmund: A nácik asszonyai II., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-07-8596-9
• William Stevenson: Titkos háború. (IPC könyvek ISBN 963-7930-05-1)

Hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Reinhard Heydrich témájú médiaállományokat.