„Angolok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
link |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Britannia –> Britannia (provincia) |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
Főleg a [[hunok]] által beindított népvándorlási hullám eredményeként a [[Németalföld]] és a mai [[Németország]] területén élő angol, szász, és [[jütök|jüt]] törzsek inváziót indítottak a [[Brit-szigetek]] ellen, ahonnan a [[Római Birodalom]] [[407]]-ben vonta ki [[Római légió|légióit]]. A germán hódítók visszaszorították az itt élő [[kelták|kelta]] törzseket (a britonokat és [[piktek]]et), és – főleg a déli országrészen – számos királyságot alapítottak ([[Essex]], [[Wessex]] stb.) |
Főleg a [[hunok]] által beindított népvándorlási hullám eredményeként a [[Németalföld]] és a mai [[Németország]] területén élő angol, szász, és [[jütök|jüt]] törzsek inváziót indítottak a [[Brit-szigetek]] ellen, ahonnan a [[Római Birodalom]] [[407]]-ben vonta ki [[Római légió|légióit]]. A germán hódítók visszaszorították az itt élő [[kelták|kelta]] törzseket (a britonokat és [[piktek]]et), és – főleg a déli országrészen – számos királyságot alapítottak ([[Essex]], [[Wessex]] stb.) |
||
A [[Britannia]] területére érkezett népek sem kerülték el az [[európa]]i [[kontinens]] viharait. A [[7. század|7]]–[[8. század]]ban megindult [[vikingek|viking]] invázió az angolszász területeket is érintette, a [[dánok|dán]] vikingek a mai Anglia északkeleti területein hozták létre államszervezetüket, a [[Danelaw]]-t, amellyel hosszas háborúskodás után [[Nagy Alfréd]] (az egyetlen uralkodó, aki az angol történelemben a "Nagy" előtagot viseli) uralkodó kötött békét, és megkezdődött az angolszász királyságok egyesítése. |
A [[Britannia (provincia)|Britannia]] területére érkezett népek sem kerülték el az [[európa]]i [[kontinens]] viharait. A [[7. század|7]]–[[8. század]]ban megindult [[vikingek|viking]] invázió az angolszász területeket is érintette, a [[dánok|dán]] vikingek a mai Anglia északkeleti területein hozták létre államszervezetüket, a [[Danelaw]]-t, amellyel hosszas háborúskodás után [[Nagy Alfréd]] (az egyetlen uralkodó, aki az angol történelemben a "Nagy" előtagot viseli) uralkodó kötött békét, és megkezdődött az angolszász királyságok egyesítése. |
||
Az angol történelem következő fordulópontja az [[1066]]-os normann hódítás, amely majd négy évszázadra francia nyelvű normann királyok fennhatósága alá helyezte Angliát (a hatásuk ma főleg az [[angol nyelv]]ben mutatható ki). |
Az angol történelem következő fordulópontja az [[1066]]-os normann hódítás, amely majd négy évszázadra francia nyelvű normann királyok fennhatósága alá helyezte Angliát (a hatásuk ma főleg az [[angol nyelv]]ben mutatható ki). |
A lap 2011. augusztus 26., 19:12-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai. Anglia az Egyesült Királyság egyik alkotmányos tagországa.
Valójában nehéz meghatározni, hogy angolok megnevezést mikortól kezdve használhatjuk a mai Anglia lakóira. Az 5. században, a Brit-szigetekre történő bevándorláskor három germán nép érkezett, amelyek közül a két legnagyobbról, az óangolokról és a szászokról kapták a nevüket a középkori angolszászok vagy röviden angolok. Rajtuk kívül a mai angol népesség elődei között megtalálhatók a római kori britonok, a dán vikingek és a normannok.
Az ókori angolok
Lásd: Ókori angolok
Angol történelem a középkortól
Főleg a hunok által beindított népvándorlási hullám eredményeként a Németalföld és a mai Németország területén élő angol, szász, és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, ahonnan a Római Birodalom 407-ben vonta ki légióit. A germán hódítók visszaszorították az itt élő kelta törzseket (a britonokat és pikteket), és – főleg a déli országrészen – számos királyságot alapítottak (Essex, Wessex stb.)
A Britannia területére érkezett népek sem kerülték el az európai kontinens viharait. A 7–8. században megindult viking invázió az angolszász területeket is érintette, a dán vikingek a mai Anglia északkeleti területein hozták létre államszervezetüket, a Danelaw-t, amellyel hosszas háborúskodás után Nagy Alfréd (az egyetlen uralkodó, aki az angol történelemben a "Nagy" előtagot viseli) uralkodó kötött békét, és megkezdődött az angolszász királyságok egyesítése.
Az angol történelem következő fordulópontja az 1066-os normann hódítás, amely majd négy évszázadra francia nyelvű normann királyok fennhatósága alá helyezte Angliát (a hatásuk ma főleg az angol nyelvben mutatható ki).
A Plantagenet-ház uralmának végével a véres rózsák háborúja dúlt az angol nemesi családok között, melyből -nevető harmadikként- a Tudor-ház került ki győztesen és megalapították az angol reneszánszt. Az 1588-as tengeri győzelem után a spanyol Armada felett, Anglia vette át a tengeri nagyhatalom szerepét, és a gyarmatok sorát hozták létre világszerte.
Nagy-Britannia mind a napóleoni háborúk során, mind a két világháború során meg tudta őrizni függetlenségét, és jelentősen hozzájárult ezeknek a fegyveres konfliktusoknak a ma ismert végkimeneteléhez.