„Nevada” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 110. sor: | 110. sor: | ||
====Szerencsjáték és munkalehetőség==== |
====Szerencsjáték és munkalehetőség==== |
||
[[Image:LasVegasSign06212005.jpg|250px|thumb|left|Játék kaszinók.]] |
[[Image:LasVegasSign06212005.jpg|250px|thumb|left|Játék kaszinók.]] |
||
A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. márzius 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amig a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kivül helyezését. |
A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. márzius 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amig a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kivül helyezését. Ma Nevada bevételének legjelentősebb részét képviseli. |
||
<!-- |
|||
Unregulated [[gambling]] was common place in the early Nevada mining towns but outlawed in 1909 as part of a nation-wide anti-gaming crusade. Due to subsequent declines in mining output and the decline of the agricultural sector during the [[Great Depression]], Nevada re-legalized gambling on March 19, 1931, with approval from the legislature. At the time, the leading proponents of gambling expected that it would be a short term fix until the state's economic base widened to include less cyclical industries. However, re-outlawing gambling has never been seriously considered since, and the industry has become Nevada's primary source of revenue today. |
|||
The [[Hoover Dam]], located outside Las Vegas near [[Boulder City, Nevada|Boulder City]], was constructed in the years 1932–1935. Thousands of workers from across the country came to build the dam, and providing for their needs in turn required many more workers. The boom in population is likely to have fueled the re-legalization of gambling, alike present-day industry. Both Hoover Dam and later war industries such as the Basic Magnesium Plant first started the growth of the southern area of the state near Las Vegas. Over the last 75 years, Clark County has grown in relation to the [[Reno]] area, and today encompasses most of the state's population. |
|||
A Hoover duzzasztó gátat 1932 és 1935. között épitették. a konstrukció sok munkásnak, s az őet ellátó szolgáltatások pedig újabb munkásoknak adott megélhetési lehetőséget. |
|||
--> |
|||
Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát már iparágakat is idevonzott, mint pl. a "Basic Magnesium Plat"-et. |
|||
====Nukleáris kísérletek==== |
====Nukleáris kísérletek==== |
||
A lap 2008. október 24., 21:54-kori változata
Sablon:USA tagállam adatlap Nevada 1864-ben lett az Amerikai Egyesült Államok 36. tagállama, a kifejezés "harcban született" (Baattle Born), utal arra, hogy Nevada az polgárháború idején lepett be az Unióba. Az Államok nyugati területén helyezkedik el. Fővárosa Carson City, s legnagyobb városa Las Vegas. Az állam bece neve "az ezüst állam" ("The Silver State"), mivel sok ezüst lelő helyet fedeztek fel itt. Az első település Mormon Station volt.
Nevada a hetedik legnagyobb állam, mely magában foglalja délen a Mojave Desert-et és északon a Great Basin-t. Az állam területének megközelítőleg 86%-a az Központi kormány tulajdonában van, mind polgári, mind katonai szempontból.[1]
A 2006. évi U.S. Census felmérései alapján az államnak 2,6 millió lakosa volt, s ennek 85 %-a Las Vegas és Reno metropolisz körzetében élt.[2]
Az állam jól ismert a könnyen köthető és könnyen felbontható házasságokról, a legális szerencsejátékról és a prostitucióról.
2005-ben az állam kibocsátott egy speciális gépkocsi rendszám táblát, ahol az állam nevét a könnyebb kiejtés érdekében Nevăda-nak irják.[3]
Földrajz
Nevada a 35°É szélességi foktól a 42° É szélességi fokik és 114°NY hosszúsági foktól 120°NY hosszúsági fokig terjed. Hosszúsága 740,3 km (490 miles) hosszú és 515 km széles (320 miles). Teljes területe 286.368,53 km2 (110,567 square miles), ebből 284,397.54 km2 (109,806 square miles) föld, s 1,971 km2 (761 square miles) területet víz borítja. Nevada az Egyesült Allamok hetedik legnagyobb állama. Legmagasabb pontja a Boundary Peak, mely a tengerszinttől számított magassága 4005 m (13,140 feet). Legalacsonyabb pontja az állam déli részén a Colorado folyó metén 146 m (479 feet). Az egész állam átlagos magassága 1676,4 m (5500 feet).
Fő folyói a Colorado, Columbia, Humboldt, Truckee folyók, s legfontosabb tavai a Pyramid, Mead, Mojave, Tahoe, Walker tavak.
Nevada vidékét homokos sivatag, felsivatag, hóborította hegycsúcsok, erdős hegyoldalak és fűves völgyek jellemzik. Szinte teljes egészében a Great Basin területén helyezkedik el. Nevada területét három földrajzi egységre oszthatjuk, a Columbia Plateau-ra, a Sierra Nevada láncolatára, és a Basin and Range Region-ra.
Nevada észa-keleti sarkában basalt láva képezi a terület alapját. A folyók mélyen bevágták medrüket a kőzetbe, s mély kanyonokat alakítottak ki. Idaho határa közelében a vidék átalakul nyitott prérivé. Ez a Columbia Plateau. A Sierra Nevada csipkézett hegyláncolat, amely Caarson City-től déli iányba húzódik. A Lake Tahoe egy gyönyörű gleccser tó kalifornia és Nevada határán. Az állam többi része a Basin and Range területéhez tartozik. Ebben a regióban több mint 150 észak-déli irányú hegyvonulatot különböztetnek meg egymástól. A Basin and Ranges Region-t nyugatról a Sierra Nevada határolja. Az állam közepén a Toiyabe és Toquima hegyláncolat emelkedik. Keleten a Snake és a Toana hegység emelkedik. A hegyláncok között elszórtan völgyek, magányos lapos tetejű hegyek, vagy dombok emelkednek. A forró vizű termál források a haldokló vulkánok maradványai, amelyek valha benépesitették Nevada vidékét. [4]
Az állam többi északi része a Great Basin Desert-en belül félsivatag, sivatag.
Éghajlat
Nevadának sivatagi éghajlata van. A nyár forró, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 43,3 Celsius fokik, s télen - 6,5 Celsius fokig. Az év folyamán a csapadék az egész állam területén kevés. alá csökken. Néha nyáron az Arizona Monsoon vihart hoz, és a Pacific viharok pedik beboríthatják a vidéket hóval.
Nevadának keleti része nyáron több csapadékot kap.
Határos államok
- Keleten Utah, délkeleten Arizona, nyugaton Kalifornia, északon Oregon és Idaho határolják.
Történet
Első fehér ember a spanyol Escalante misszioniárius 1755-ben járt erre, de az indiánok által is gyéren lakott viztelen sivatagos területet nem tartotta érdemesnek misszió megalapítására. A 19. század kezdetén az északi erdősebb területekent prémvadászok jelentek meg. Az 1850-as években aranyra bukkantak a Carson völgyében később pedig ezüst ércet találtak az úgynevezett Comstock Lode (1959) területén, s megkezdődött a szerencsvadások, aranyársók, s más vegyes egyedek beáramlása.[5]
1861 március 2-án a Nevada Territorry különvált a Utah Territory-tól és felvette a Nevada nevet, amely a Sierra Nevada röviditett változata.
Nyolc nappal az elnökválasztás előtt 1864-ben az Álamok 36. tagállama lett. Az állam támogatta Abraham Lincoln November 8-i újraválasztását, s erősítette a republikánus párt befolyását a Kongresszusban.[6]
Nevada bányaipara az iparositott Unióhoz kötötte őket. Politikailag sokkal megbizhatóbb volt mint a szomszédos Kalifornia.
Azállam jelenlegi határait 1866. május 5-én jelölték ki, amikor is Arizona egy részét Pah-Ute megyét a Coloradó folyától nyugatra megkapta, mivel ezen a területen is aranyat fedeztek fel, s hivatalos körökben úgy látták, hogy ez segiteni fog Nevada állam növeked♪sének.e expected population boom.
Ipar
A bányászat formálta nevada iparát sok éven keresztül. Azonban a 19. században a bányászat hanyatlásnak indult, s a lakosság száma csökkenni kezdett. Tonopah környékén felfedezett ezüst bányák újabb rövid fellendülést hoztak.
Szerencsjáték és munkalehetőség
A nevadai bányavárosok a szabály nélküli szerencsejátékok színhelye volt egészen 1909-ig, amikor országszerte megkezdődött a szerencsejáték ellenes hadjárat. A nagy gazdasági válság idején azonban, amikor a mezőgazdaság stagnált, a bányászat lehanyatlott 1931. márzius 19-én újra legalizálták a szerencsejáték kaszinók működését. Ekkor még úgy gondolták, hogy ez csak átmeneti jellegű, amig a gazdaság újra erőre kap, de később soha komolyan nem mérlegelték a szerencsejátékok törvényen kivül helyezését. Ma Nevada bevételének legjelentősebb részét képviseli.
A Hoover duzzasztó gátat 1932 és 1935. között épitették. a konstrukció sok munkásnak, s az őet ellátó szolgáltatások pedig újabb munkásoknak adott megélhetési lehetőséget.
Valószínű, hogy az állam lakosságának növekedését a szerencsejátéknak köszönheti, de a Hoover gát már iparágakat is idevonzott, mint pl. a "Basic Magnesium Plat"-et.
Nukleáris kísérletek
Népesség
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1860 | 6 857 | ||
| 1870 | 42 941 | 526,2% | |
| 1880 | 62 266 | 45% | |
| 1890 | 47 355 | −23,9% | |
| 1900 | 42 335 | −10,6% | |
| 1910 | 81 875 | 93,4% | |
| 1920 | 77 407 | −5,5% | |
| 1930 | 91 058 | 17,6% | |
| 1940 | 110 247 | 21,1% | |
| 1950 | 160 083 | 45,2% | |
| 1960 | 285 278 | 78,2% | |
| 1970 | 488 738 | 71,3% | |
| 1980 | 800 493 | 63,8% | |
| 1990 | 1 201 833 | 50,1% | |
| 2000 | 1 998 257 | 66,3% | |
| 2007 (becsült) | 2 565 382 | ||
A U.S. Census Bureau 2007. évi felmérése szerint Nevada lakossainak száma 2 565 382 fő volt, mely az előző évvel összevetve 92 909 fővel növekedett, százalékban kifejezve 3,5%-ot nőtt. Ha a 2000.évi adatokat vesszük alapul a lakosság száma 516 550 fővel nőtt, amely 20,8 %-os növekedés jelent. Ez magában foglalja a természetes növekedést is, ahol a születések száma 170 451 fő, a hatálozások száma 81 661 fő, s az ujjonnan letelepedettek száma 337 043 volt. A 2006-os becslések alapján Nevada a második leggyorsabban növekvő állam lakosságát illetően.[7]
Las Vegas az Államok leggyorsabban növekvő városa.
Vallás
Nevada állam lakosainak vallás szerinti megoszlása:[8]
- Római katolikus – 27%
- Protestáns; 11 %
- Evangélikus – 13%
- Más protestáns – 2%
- Mormon – 11%
- Muszlim – 2%
- Zsidó – 1%
- Más vallás – 1%
- Nem válaszolt – 20%
A legnagyobb számú felekezet a 2000. évi tanulmányok alapján a római katolikus egyház, tagjainak száma 331 844, a Church of Jesus Christ of Latter-day Saints 116 925; és a déli babtista felekezet 40 233 taggal. 77 100 nevadai a zsidó egyházközösséghez tartozik.[9]
Gazdaság
Népesség
Nevezetességek
Jegyzetek
- ↑ Nevada Natural Resources Status Report
- ↑ Popul of Nevada's Counties and Incorp cities 2006 Time Series EMAIL 012207.xls
- ↑ Although the name is derived from the Spanish word Nevada, which is the feminine form of "covered in snow," it is common for Spanish-derived place names in the United States to be no longer pronounced by native English speakers in a manner which reflects the name's Spanish roots (the pronunciation of the name "Los Angeles," for instance, is commonly accepted as "Los An-JELL-es" not "Los An-HELL-es" by native English speakers).
- ↑ http://www.netstate.com/state_geography.htm/ Geography and Climate of the 50 States
- ↑ Kis Csaba: Amerikai Egyesült Álamok, M160sodik javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 652 oldal.
- ↑ Rocha Guy, Historical Myth a Month: Why Did Nevada Become A State?
- ↑ CNN
- ↑ Pew Forum on Religion & Public Life
- ↑ http://www.thearda.com/mapsReports/reports/state/32_2000.asp
Külső hivatkozások
|
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}