„Wikipédia:Átírás” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ld. a vitalapot Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
---- |
---- |
||
*[[Wikipédia:Átírás/Átírást igénylő nyelvek országonként]] ([[WP:NEMLATIN]]) |
*[[Wikipédia:Átírás/Átírást igénylő nyelvek országonként]] ([[WP:NEMLATIN]]) |
||
==Az úgynevezett népszerűsítő átírás elleni közkeletű érvek és cáfolataik== |
|||
Idegen írásrendszerű nyelvekből származó szavak átírásánál gyakran felmerül, hogy – akár általánosságban, akár csak az adott esetre alkalmazva – nem célszerű a népszerűsítő/akadémiai átírást követni. Ennek az oka valószínűleg az, hogy sok téma művelői nem ismerik az átírásra vonatkozó szabályokat, valószínűleg az átírásról szóló akadémiai szabályozásról sem hallottak, ezért felettébb szokatlannak találják a gyakorlatban. Mégis sok érv szól a népszerűsítő átírás mellett – illetve sok érv szól az idegen, többnyire nyugati, angolszász hagyományokat követő, illetve a tudományos átírások elsősége ellenében. |
|||
{| {{széptáblázat}} |
|||
!width=40%| Érv a népszerűsítő átírással szemben |
|||
!width=60%| Cáfolat |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''Az angolos Hepburn a nemzetközileg elfogadott rendszer a japán nevek leírására. Úgy is mondhatnánk, a japán nyelv ezáltal válik latin betűs írássá is.'' |
|||
| valign="top" | A Hepburn az angol nyelvhez igazítva próbálja minél jobban leírni a japán szavak kiejtését, ami sok félreértéshez is vezet (l. ''kyokushin'' közkeletű ejtése ''kiokusin''ként, vagy ''Tōkyō'' torzulása ''Tokió''vá). Az angol betűkészlet (nem is beszélve a hangkészletről!) eltér a magyartól, nem minden magyarul beszélő számára egyértelmű az angolos Hepburnben átírt hangok kiejtése. A népszerűsítő átírás lényege éppen ez: a magyarul beszélő számára egyértelművé tenni, hogyan olvasandó ki a szó. |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''A Hepburn praktikusabb, mivel sokkal több információt találunk a keresőben, ha az angolos alakot írjuk be, mintha a magyarost.'' |
|||
| valign="top" | Sokkal több információt találunk a keresőbe ''carrot''ot, mint ''répá''t írva, magyarul: igen, általában elmondható, hogy magyar szavakat írva a keresőbe többnyire csak magyar találatokra számíthatunk… Igyekszünk mindig minél több variánst megadni, amivel megkönnyítjük a keresést, ez a praktikus megoldás ilyenkor, nem pedig a népszerűsítő átírás feladása. Az átírások egymás mellett léteznek, nem egymás ellenére, arról nem is beszélve, hogy a magyar nyelven írott szak- és népszerűsítő irodalom jó része is a magyaros átírást követi, ez tehát egy közös megkülönböztető vonás. Valójában igen érdekes ötlet a magyar helyesíráson a nemzetközi gyakorlatot számonkérni, mintha létezne egy nyelv helyesírásával kapcsolatban nemzetközi gyakorlat, és mintha az angol vagy a francia átírás nem kizárólag egyetlen nyelv szempontjainak figyelembevételével készült volna… |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''A magyaros átírás nem hű az eredeti japán kiejtéshez. Amit hosszú ''ó''-val jelöl, az valójában egy ''ou'' diftongus, a ''c'' betűvel jelölt hang pedig sokkal közelebb áll a ''tsz''-hez, így a magyaros, az eredeti Hepburnnel szemben, még torzít is.'' |
|||
| valign="top" | Az ''o'' után álló ''u'' hiragana, leszámítva azt az esetet, amikor a két hang kandzsi határán áll, az ''o'' hangzó hosszú ejtését jelöli (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=arigatou&g=&e=&s=&rt=0&start=1 az ''arigató'' szó és kiejtése]). A [[:en:voiceless alveolar affricate|''c''-vel jelölt hang]] megfelel a magyar ''c'' mássalhangzónak (példa: [http://www.saiga-jp.com/cgi-bin/dic.cgi?m=search&sc=0&f=0&j=motsu&g=&e=&s=&rt=0&start=1 a ''mocu'' szó és kiejtése]). |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''A magyaros, bár pontos, mégsem autentikus. Ezeknek a szavaknak, neveknek angolos Hepburn alakjukban van kvázi értelmük, más formában téves asszociációkra vezet, akár komolytalannak is tűnik.'' |
|||
| valign="top" | A japán szavak japánul autentikusak, nem angolos átiratukban. Az angolos Hepburn az angolul beszélők számára készült, éppen úgy, ahogy a magyaros átírás a magyarul beszélőknek. |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''Ez a japán szó nem is tekinthető igazából japánnak, sokkal inkább angol, hiszen angolos alakjában, angol nyelvterületről került a magyar nyelvbe.'' |
|||
| valign="top" | Egyértelműen látszik róla, hogy japán szó, ezért nincs okunk másképp kezelni. |
|||
|- |
|||
| valign="top" | ''Ez a szó, bár japán, a magyar nyelvben gyakorlatilag angolos alakjában honosodott meg, hiszen az egész szubkultúra így használja.'' |
|||
| valign="top" | A szubkultúra művelői hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az átírás ''két'' nyelv közt történik, tehát a célnyelv, a magyar nyelv átírási elvei, ezek háttere ugyanolyan fontos egy megfelelő átírási rendszer kialakításakor, mint amennyire a forrásnyelv sajátosságai lényegesek. Másfelől amúgy sem ritka a szaknyelveknél, hogy saját típushibáik alakulnak ki (pl. jogászoknál a Csupa Nagybetűzés, orvosoknál a latinos írásmód még a legközönségesebb betegségekre is stb.), de ilyen alapon az autószerelőknek is lehetne saját helyesírásuk, ahol a „karburátort” négy „k”-val írják, meg minden szakmának külön, és a helyesírás mint egységes normarendszer értelmét vesztené. |
|||
|}<!-- a táblázat nyugodtan bővíthető!! --> |
|||
==További információk== |
==További információk== |
A lap 2019. szeptember 18., 16:30-kori változata
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Tudnivalók
A Wikipédia helyesírási keretirányelvének értelmében a magyar Wikipédia lapjain az idegen írásrendszerű nyelvekből származó neveket és közszavakat az AkH. és az OH. ajánlásainak megfelelően, azaz a magyaros átírás szabályai szerint írjuk át. Kivételt ezalól egyedül a kínai nevek és közszavak külön szabályozott átírása jelent. Az alábbiakban listázzuk az átíráshoz eddig elkészült segédleteket nyelvenként.
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
Az átíráshoz elkészült részletes szabályozások
- Wikipédia:Arab nevek átírása (WP:ARAB)
- Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása (WP:CIRILL)
- Wikipédia:Dravida nevek átírása (WP:DRAVIDA)
- Wikipédia:Görög nevek átírása (WP:GÖRÖG)
- Wikipédia:Héber nevek átírása (WP:HÉBER)
- Wikipédia:Hettita nevek átírása (WP:HETTITA)
- Wikipédia:Japán nevek átírása (WP:JAPÁN)
- Wikipédia:Kínai nevek átírása (WP:KÍNAI)
- Wikipédia:Koreai nevek átírása (WP:KOREAI)
- Wikipédia:Lao nevek átírása (WP:LAO)
- Wikipédia:Cirill betűs mongol nevek átírása (WP:MONGOL)
- Wikipédia:Nepáli nevek átírása (WP:NEPÁLI)
- Wikipédia:Ókori egyiptomi nevek átírása (WP:EGYIPTOM)
- Wikipédia:Örmény nevek átírása (WP:ÖRMÉNY)
- Wikipédia:Thai nevek átírása (WP:THAI)
- Wikipédia:Tibeti nevek átírása (WP:TIBETI)
- Wikipédia:Újind nevek átírása (WP:ÚJIND)
- Wikipédia:Újperzsa nevek átírása (WP:ÚJPERZSA)
További információk
Nézd meg a Wikiszótár:Átírás címszót a Wikiszótárban!