„Esztergom-Budapesti főegyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
rendezés |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
|képméret = |
|képméret = |
||
|képaláírás = A főegyházmegye székesegyháza: a [[esztergomi bazilika|Szent Adalbert főszékesegyház]] [[Párkány (település)|Párkány]] felől, előtérben a [[Mária Valéria híd]] csonka pillérei (1999) |
|képaláírás = A főegyházmegye székesegyháza: a [[esztergomi bazilika|Szent Adalbert főszékesegyház]] [[Párkány (település)|Párkány]] felől, előtérben a [[Mária Valéria híd]] csonka pillérei (1999) |
||
| ország = Magyarország |
|||
| fennhatóság = |
| fennhatóság = |
||
| felettes kormányzat = |
| felettes kormányzat = |
||
| 12. sor: | 11. sor: | ||
| főesperességek = |
| főesperességek = |
||
| esperességek = |
| esperességek = |
||
| terület = |
|||
| teljes lakosság = |
| teljes lakosság = |
||
| egyházmegye lakossága = |
| egyházmegye lakossága = |
||
| 19. sor: | 17. sor: | ||
| templomok = |
| templomok = |
||
| iskolák = |
| iskolák = |
||
| egyház = [[Római katolikus egyház|római katolikus]] |
|||
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]] |
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]] |
||
| alapítás = [[1001]] |
|||
| székhely = Esztergom |
|||
| székesegyház = [[Esztergomi bazilika|Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház]] |
|||
| védőszent = [[Prágai Szent Adalbert|Szent Adalbert]] |
|||
| papok = |
| papok = |
||
| püspök = [[Erdő Péter]] |
| püspök = [[Erdő Péter]] |
||
| 35. sor: | 28. sor: | ||
| főesperesek = |
| főesperesek = |
||
| nyugalmazott = [[Ladocsi Gáspár]] |
| nyugalmazott = [[Ladocsi Gáspár]] |
||
| térkép = Ungheria - Arcidiocesi di Esztergom-Budapest.jpg |
|||
| honlap = http://www.esztergomi-ersekseg.hu/ |
|||
}} |
}} |
||
Az '''Esztergom-Budapesti főegyházmegye''' ({{latinul|Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis}}), korábban ''esztergomi érsekség'' vagy ''esztergomi főegyházmegye'' [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[egyházmegye]]. [[Magyarország]]on található, a [[Magyar katolikus egyház]] kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az [[Esztergomi érsek|esztergom-budapesti érsek]] (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az [[esztergomi bazilika]], társszékesegyháza a budapesti [[Szent István-bazilika]]. Védőszentje [[Szent Adalbert]] püspök. |
Az '''Esztergom-Budapesti főegyházmegye''' ({{latinul|Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis}}), korábban ''esztergomi érsekség'' vagy ''esztergomi főegyházmegye'' [[Római katolikus egyház|római katolikus]] [[egyházmegye]]. [[Magyarország]]on található, a [[Magyar katolikus egyház]] kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az [[Esztergomi érsek|esztergom-budapesti érsek]] (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az [[esztergomi bazilika]], társszékesegyháza a budapesti [[Szent István-bazilika]]. Védőszentje [[Szent Adalbert]] püspök. |
||
Jelenlegi főpásztora [[Erdő Péter]] bíboros, prímás, a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] elnöke |
Jelenlegi főpásztora [[Erdő Péter]] bíboros, prímás, 2015-ig a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia]] elnöke. Elődje az érseki székben [[Paskai László]] bíboros volt. A főegyházmegye [[püspök|segédpüspökei]]: [[Székely János (teológus)|Székely János]], [[Snell György]], valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli római katolikus magyarok<ref> A bizánci (görög és örmény) rítusú katolikus magyarokhoz nem szól a kinevező okirata.</ref> lelkipásztori gondozásával megbízott [[Cserháti Ferenc]]. |
||
== Terület == |
== Terület == |
||
| 52. sor: | 43. sor: | ||
Az esztergomi érsek a [[Magyar katolikus egyház]] első számú vezetője, [[Magyarország]] [[prímás]]a. |
Az esztergomi érsek a [[Magyar katolikus egyház]] első számú vezetője, [[Magyarország]] [[prímás]]a. |
||
Központja [[1543]]-ig [[Esztergom]] volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant [[Nagyszombat (település)| |
Központja [[1543]]-ig [[Esztergom]] volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatba]] költöztették. Az [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára|Esztergomi Főkáptalan Levéltárá]]t az 1543-as ostromkor [[Sbardelatti Ágoston]] mentette meg. A központ [[1820]]-ban tért vissza Esztergomba. |
||
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]] [[vármegye|vármegyékre]] és a [[kunok]] földjére a [[Tisza]] partjain. [[1776]]-ban az egyházmegyéből kihasították a [[Besztercebányai |
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt [[Esztergom vármegye|Esztergom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Turóc vármegye|Turóc]], [[Árva vármegye|Árva]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör-Kishont vármegye|Gömör]], [[Liptó vármegye|Liptó]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Zólyom vármegye|Zólyom]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Abaúj-Torna vármegye|Torna]] [[vármegye|vármegyékre]] és a [[kunok]] földjére a [[Tisza]] partjain. [[1776]]-ban az egyházmegyéből kihasították a [[Besztercebányai egyházmegye|beszterce-bányai]], [[Rozsnyói egyházmegye|rozsnyói]] és [[Szepesi egyházmegye|szepesi püspökséget]]. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma ([[Pázmány Péter]] összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a [[16. század]] közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a [[török hódoltság]], a [[protestantizmus]] terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A [[17. század]] elején alig 100 [[plébános]] működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, [[1647]]-ben 185 plébános, 10 [[káplán]] és 21 [[licencia|licenciátus]] volt. |
||
A [[20. század]] elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186. |
A [[20. század]] elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186. |
||
| 61. sor: | 52. sor: | ||
[[II. János Pál pápa]] 1993. május 31-i ''Hungarorum gens'' kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye. |
[[II. János Pál pápa]] 1993. május 31-i ''Hungarorum gens'' kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye. |
||
== |
== Szervezet == |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
{| class="wikitable sortable" |
{| class="wikitable sortable" |
||
|-- |
|-- |
||
| 103. sor: | 92. sor: | ||
|-- |
|-- |
||
|} |
|} |
||
== Tevékenységek == |
|||
=== Média === |
|||
| ⚫ | |||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2016. december 26., 21:21-kori változata
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye (Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis) | |
 | |
| |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
 é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 1543 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 2 061 200 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 1 238 900 |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Jogelőd | Esztergomi főegyházmegye |
| Alapítás ideje | 1993. május 31. |
| Alapító | I. István |
| Székhely | Budapest |
| Székesegyház | |
| Védőszent | Szent Adalbert |
| Vezetése | |
| Püspök | Erdő Péter |
| Segédpüspök | Cserháti Ferenc, Székely János, Snell György |
| Nyugalmazott püspök | Ladocsi Gáspár |
| Térkép | |
 | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye | |
| Honlap | |
| Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Védőszentje Szent Adalbert püspök.
Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás, 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Székely János, Snell György, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli római katolikus magyarok[1] lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.
Terület
Történelem
.jpg)
Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.
Az esztergomi érsek a Magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása.
Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.
Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a beszterce-bányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.
A 20. század elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.
A rendszerváltás után
II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.
Szervezet
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Erdő Péter bíboros, prímás, érsek |
Budapest, 1952. június 25. (71 éves) | Püspöknek kinevezve: 1999. november 5. Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7. |
 |
Cserháti Ferenc segédpüspök a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspök |
Túrterebes,  Románia 1947. február 12. (77 éves) |
2007. június 15. |
 |
Székely János segédpüspök |
Budapest, 1964. június 7. (59 éves) | 2007. november 11. |
 |
Snell György segédpüspök |
Kiskirályság, 1949. március 8. (75 éves) | 2014. október 20. |
Nyugalmazott püspökök
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Korábban betöltött szolgálat(ok) |
|---|---|---|---|
 |
Ladocsi Gáspár vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök, nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök |
Nagybajcs, 1952. június 26. (71 éves) | Püspöknek kinevezve: 1994. április 18. Tábori püspök: 1994. április 18. - 1998. április 7. között Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26. |
Tevékenységek
Média
A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját.
További információk
- Vojtech Bucko 1939: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava.
- Koszta László 1991: Az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonya a 13. század elején. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3, 73-88.
- Romhányi, B.: Korai egyházak az esztergomi érsekség területén.
- A főegyházmegye honlapja
- A Szent István Bazilika honlapja
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ A bizánci (görög és örmény) rítusú katolikus magyarokhoz nem szól a kinevező okirata.