„LMP – Magyarország Zöld Pártja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: ViceCity343 (vita) szerkesztéséről Rlevente szerkesztésére
ViceCity343 (vitalap | szerkesztései)
1 442 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
| logóaláírás =
| logóaláírás =
| mottó =
| mottó =
| elnök = [[Szél Bernadett]]
| elnök = [[Szél Bernadett]] és <br /> [[Hadházy Ákos]]
| elnökhelyettes =
| elnökhelyettes =
| alelnök =
| alelnök =
89. sor: 89. sor:


Az ugyanez évben megtartott önkormányzati választásokon a párt országos szinten körülbelül 5%-os eredményt ért el, összesen negyvennégy képviselői helyet megszerezve.<ref>[http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/SZ/1/1/p41-1111.html Tájékoztató adatok a Lehet Más a Politika országosan összesített eredményeiről], valasztas.hu</ref> A legjobb eredményük [[Szekszárd]]on született, ahol Hadházy Ákos 40%-ot ért el, így 6%-kal csúszott le a polgármesteri székről.
Az ugyanez évben megtartott önkormányzati választásokon a párt országos szinten körülbelül 5%-os eredményt ért el, összesen negyvennégy képviselői helyet megszerezve.<ref>[http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/SZ/1/1/p41-1111.html Tájékoztató adatok a Lehet Más a Politika országosan összesített eredményeiről], valasztas.hu</ref> A legjobb eredményük [[Szekszárd]]on született, ahol Hadházy Ákos 40%-ot ért el, így 6%-kal csúszott le a polgármesteri székről.

A 2016-os júliusi LMP-s pártelnöki választáson [[Hadházy Ákos|Hadházy Ákost]] választották meg az LMP társelnökévé, és bekerült a magyar parlamentbe és országgyűlési képviselő lett.<ref>Alfahir.hu http://alfahir.hu/hadhazy_akos_veszi_schiffer_andras_helyet</ref>


== Szervezet ==
== Szervezet ==

A lap 2016. július 16., 21:37-kori változata

Lehet Más a Politika
Adatok
ElnökSzél Bernadett és
Hadházy Ákos
FrakcióvezetőSchiffer András
Alapítva2009. február 14. (mint párt)
Székház1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 36. Fsz 5.
Ifjúsági tagozatLehet Más a Jövő[1]
Tagok száma680[4] (2011)
Ideológiazöldpolitika,[2] harmadik utasság
Politikai elhelyezkedésbalközép[3]
Parlamenti jelenlét
5 / 199
Nemzetközi szövetségekEurópai Zöld Párt[5]
teljes jogú tag
EP-frakcióZöldek/Európai Szabad Szövetség
Hivatalos színeialmazöld, fehér
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lehet Más a Politika témájú médiaállományokat.

A Lehet Más a Politika (LMP) egy 2009-ben alakult magyarországi politikai párt. Alapítónyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ.[2]

A legfontosabb kérdéseknek a részvételi és képviseleti demokrácia minőségét, a társadalmi igazságosságot, valamint a környezetvédelem és az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit tekintik.[2]

A párt fő témái a környezetvédelem és fenntartható fejlődés mellett a jelenlegi politikai elit korrumpálódása, a baloldali-jobboldali felosztás értelmetlensége. Célja a társadalom és a politikai elit közötti távolság csökkentése.[6][7] 2010-ben 7,48%-ot ért el a országgyűlési választás első fordulóján, így parlamenti párttá vált.

2011 novemberében az Európai Zöld Párt párizsi kongresszusán az LMP-t felvették teljes jogú tagnak.[5]

Történet

Társadalmi kezdeményezés

A maga elé a magyar politika megreformálását célul tűző, 2008-ban létrehozott szervezet (saját terminológiájában „társadalmi kezdeményezés”) ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom – az Élőlánchoz hasonlóan, de attól függetlenül – részben a Védegyletből vált ki. A 2009-es ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciájának ideje alatt a világ számos országában szerveztek megmozdulásokat, ilyen a budapesti Hősök terén megtartott performance is.[8][9]

Párttá alakulás és a 2009-es EP-választás

Az LMP tagjai Esztergom-Búbánatvölgyben, egy panzióban döntöttek a párttá alakulásról, itt fogadták el a párt megszervezését célzó folyamat alapító nyilatkozatát.[10][11] Az LMP 2009. február 14-én, a Művészetek Palotája éttermében tartott megbeszélés alkalmával alakult párttá. A pártot február 26-án jegyezték be hivatalosan, ennek sajtótájékoztatóján a szóvivők egyúttal bejelentették indulásukat az európai parlamenti választáson is.[12] A Humanista Párttal közösen indított Szabó Tímea vezette listájukat (LMP+HP) március 19-én mutatták be.[13]

A pártot kis összegű adományokból kívánják finanszírozni.[12] Ennek megfelelően már a párttá alakulást megelőzően internetes adománygyűjtési akciót hirdettek, melynek során február 19-ig 1600 adományozó összesen 1,17 millió forinttal támogatta az LMP-t. A Magyarországon újnak számító eszközökkel operáló akció, amelyet kampányhonlap és egy a YouTube-on megjelent vírusvideó is támogatott, módszereiben Barack Obama elnökválasztási kampányát idézte.[14] Az LMP kezdeményezte, hogy a pártok 50 millió forintban maximálják kampánykiadásaikat. A többi párt közül egyedül a Fidesz reagált pozitívan, és végül nem született megállapodás.[15][16]

Az európai parlamenti kampány során az Európai Zöld Párt támogatásukról biztosították az LMP-t,[17] és május 1-jén Daniel Cohn-Bendit személyesen kampányolt az új ökopárt mellett.[18] A választáson végül 2,6%-os eredményt ért el az LMP+HP lista, amellyel – az SZDSZ-t megelőzve – ötödik lett a pártok közül, de a mandátumszerzéshez szükséges 5%-ot nem érte el.[19] A párt 18 millió forintot költött a kampányra.[20]

Az EP-választást követő időszak

A párt vezetői már az EP-választás előtt, illetve az eredmények megismerése után is világossá tették, hogy az LMP indulni kíván a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson.[7][21] Amennyiben bekerül a parlamentbe, ellenzékben kíván politizálni.[20]

2009. július 4–5-ei 2. kongresszusán az LMP úgy döntött, hogy benyújtja megfigyelői státus iránti kérelmét az Európai Zöld Párthoz (EGP).[22] Szeptember 19-20 között megtartották a párt 3., tisztújító kongresszusát. A kongresszuson új választmányt választottak, módosították a párt alapszabályát, megtárgyalták a 2010-es magyarországi országgyűlési választásra való felkészülés menetrendjét, valamint elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát és alapszabályát.[23] Október 18-án az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a pártcsalád tagjai közé.[5]

2010-es országgyűlési választás

Az LMP 2010. január 31-én megtartott 5. kongresszusán a tagok megszavazták a 2010-es magyarországi országgyűlési választáson induló országos listát. A Lehet Más a Politikai (LMP) megalakulása óta szorgalmazza a kampányfinanszírozás reformját. Karácsony Gergely kampányfőnök[24] első lépésként javaslatot tett a pártok kampányfőnökeinek a nyílt kampányszámla bevezetésére. A javaslatra válasz nem érkezett, de az LMP egyedül is vállalta, hogy – az adatvédelmi szempontok betartása mellett – nyilvánosságra hozza a kampánnyal kapcsolatos kiadásait és bevételeit.[25]

Az 5. kongresszuson döntöttek a 2010-es választás országos listájáról. A listavezető Schiffer András lett, Jávor Benedek, Szabó Rebeka, Mile Lajos, Ivády Gábor és Szabó Tímea előtt.[26]

Szél Bernadett

A 2010-es parlamenti választás előtt a Humanista Párt bejelentette szakítását az LMP-vel. Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke szerint a szakítás oka:

„Volt egy belső ok, amiért nem folytattuk, az, hogy újjászervezzük a Humanista Pártot. A másik, hogy azt látjuk, hogy az LMP egyre inkább egy mainstreamebb vonalat képvisel, amiben a rendszerkritika csak egy vissza-visszatérő fűszer. Időről időre mondanak szimpatikus dolgokat, de az alapvető irány nem ez. Ehhez nem tudtunk csatlakozni.”[27]

2010. március 24-én megjelent a párt részletes (220 oldal) programja, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be.[28] Április 11-én, a választás első fordulójában a párt, a negyedik legerősebb erőként, bekerült a Magyar Országgyűlésbe. A választás után a párt megalakulásának helyén, Búbánatvölgyben alakult meg az LMP Országgyűlési frakciója.[10] 16 fős képviselőcsoportjukat, amelynek egy ideig Kukorelly Endre költő is tagja volt, Schiffer András vezeti. 2010. októberében Ivády Gábor kilépett a pártból és a frakcióból.[29] Ezzel a képviselőcsoport létszáma 15 főre csökkent.

Az LMP-PM szakadás

2011 őszén Karácsony Gergely a nyilvánosság előtt felvetette, hogy jó volna, ha az MSZP-vel valamiféle stratégiai együttműködésre lépne az LMP. Erről a javaslatról az LMP 2012 januári kongresszusa döntést hozott, elutasítva a szövetséget.[30] Ez egy régóta húzódó, rendezetlen ügy volt az LMP és az előző 20 év pártjai között. Az MSZP 2010 nyara óta "ostromolta" az LMP-t csatlakozási ajánlatával (az akkori önkormányzati választásokra koncentrálva). 2011 decemberében a sajtószabadságért folytatott tüntetések során létrejött a Milla csoport, akik 2012 március 15-én már jelentékeny politikai erőt képviseltek, hatalmas ellenzéki tüntetést szerveztek. A Milla csoport és a Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök vezette Haza és Haladás Egyesület, valamint a Magyar Szolidaritás Mozgalom szövetségeként jött létre aztán az Együtt 2014, a megalakulás hírét ünnepélyes keretek közt, a 2012 október 23-i tüntetésen jelentették be, amit a Milla szervezett, és ahol Tamás Gáspár Miklós is felszólalt.

Schiffer András

A megalakulását követően, még 2012 októberében a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 csatlakozásra hívta fel az LMP-t,[31] ami megosztotta a párt tagságát, illetve először a vezetőségét. Karácsony Gergely volt az első, aki a Bajnaiékkal való szövetség létrehozását propagálta. Az LMP novemberi kongresszusának két irány közül kellett döntenie: az egyik – Schiffer András által is támogatott – javaslat kizárta volna a csatlakozást, bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedve a tárgyalást más kérdésekben; a másik szerint – mely mögött mások mellett a frakcióvezetés: Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea állt – az LMP megkezdhette volna a tárgyalásokat, egy későbbi időpontra tolva a döntést a tényleges csatlakozásról. Hosszas kongresszusi vita után a küldöttek többsége az első irány mellett állt ki, kizárva az Együtt 2014-hez való csatlakozást. E kongresszusi döntést követően Jávor Benedek frakcióvezető frakcióvezető-helyettes lemondott e tisztségéről.[32] Ezután a Bajnaival való stratégiai tárgyalás hívei létrehozták a Párbeszéd Magyarországért Platformot.[33]

A párt 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt 2014-gyel. Karácsony Gergely aznap este közzétette, hogy kilép. Másnap Jávor Benedek közölte, hogy a Párbeszéd Magyarországért platform kilép, és egy új, baloldali zöldpártot hoznak létre,[34] melynek később a Párbeszéd Magyarországért nevet adták.[33] A kilépők száma a két oldal szerint 70–130 fő, ami a párt tagságának mintegy 10–15%-a; Schiffer András frakcióvezető szerint nem történt pártszakadás, mivel csak a tagság kis része távozott.[34]

Az LMP frakció megszűnése, majd újjáalakulása

A "pártszakadás" során, 2013 január, a 15 fős parlamenti frakcióból 8 képviselő lépett ki, megtartva mandátumát, így a képviselőcsoport létszáma a minimálisan előírt 12 alá csökkent, és a frakció megszűnt.[35] A házszabály értelmében a képviselők így függetlenné váltak. Hónapokkal később viszont, amikor az Alkotmánybíróság egy döntését úgy indokolta (a DK frakcióalakítási kérelmével kapcsolatban), hogy "az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga", Schiffer András társelnök nyomban az AB-hoz fordult, hogy az LMP-t megilleti a frakcióalakítás joga, és a döntés hamarosan meg is született, aminek nyomán az LMP-nek ismét lett frakciója – 2013 szeptemberétől.

2014-es országgyűlési és európai parlamenti választás

Az LMP önállóan indult a 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson és 5,38%-os támogatottságot kapott, így öt mandátumot szerzett az új országgyűlésben. Ezzel az eredménnyel a párt benne volt abban az négy listában, ami mandátumot nyert. Frakcióvezetőjük ismét Schiffer András, frakcióvezető-helyettesük pedig Szél Bernadett lett. A lista harmadik helyéről bejutó Sallai Róbert Benedek a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke lett.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt 5,04%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Meszerics Tamás nyerte el.[36] Ezzel az első magyarországi tagja lett a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójának (Jávor Benedekkel közösen), az erdélyi Tőkés László 2007 és 2009 között volt a képviselőcsoport első magyar tagja.

Az ugyanez évben megtartott önkormányzati választásokon a párt országos szinten körülbelül 5%-os eredményt ért el, összesen negyvennégy képviselői helyet megszerezve.[37] A legjobb eredményük Szekszárdon született, ahol Hadházy Ákos 40%-ot ért el, így 6%-kal csúszott le a polgármesteri székről.

A 2016-os júliusi LMP-s pártelnöki választáson Hadházy Ákost választották meg az LMP társelnökévé, és bekerült a magyar parlamentbe és országgyűlési képviselő lett.[38]

Szervezet

A pártot irányító országos elnökség 2015. július 19-től

A pártot egy kilenctagú elnökség vezeti. Ennek tagjai a társelnökök (egy női és egy férfi), az elnökség titkára és hat további tag.

A pártot a nyilvánosság előtt a társelnökök képviselik. A területi szervezetek élére elnököket választanak, más pártokhoz hasonlóan létezik etikai[39] és számvizsgáló bizottság[39] is.

A párt harmadik kongresszusa óta rendelkezik Országos Politikai Tanáccsal[39] is, amelynek feladata a választmány ellenőrzése és a tagság felé történő jobb kommunikáció.

A pártnak 2010 márciusában mintegy 500 tagja, 34 helyi szervezete és több ezer regisztrált szimpatizánsa volt. A párt bázisát a 20-50 éves felsőfokú végzettségű, korábban pártokban nem működő civil aktivisták alkotják.[40]

A párt elhelyezkedése a politikai palettán

Alapító nyilatkozata szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel, ezzel együtt gyakorlati politikájának több elemében szemben áll a korábban kormányzó balliberális pártokkal (MSZP, SZDSZ). Ugyanakkor egyes szerzők szerint az LMP az 1968-as alapú újbaloldali mozgalmakhoz hasonlít leginkább,[3] köszönhetően globalizációkritikus politikájának, amiben éppenséggel a definíció szerint baloldali politikai elemeket is adaptált[41] szélsőjobbos Jobbik is osztozik velük multiellenes törekvéseivel.

Választási eredmények

Magyar országgyűlési választások

Választás
 Országos szavazatok száma Országos szavazatok aránya Mandátumok száma
 Mandátumok aránya
 Parlamenti szerepe
2010-es 383 876 7,48% 16 4,15% ellenzék
2014-es 268 840 5,49% 5 2,51% ellenzék

Európai parlamenti választások

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
20091[19] 75 522 2,61% nem jutott be Nincs Nincs
2014[36] 116 904 5,04% 1 Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) Európai Zöld Párt

1: A Humanista Párttal közös listán.

Jegyzetek

  1. ↑ Lehet Más a Jövő - Megalakult az LMP ifjúsági szervezete (2015. december 21.)
  2. ↑ a b c Politikai elveink – viszonyunk a hagyományos politikai eszmerendszerekhez (magyar nyelven). A Lehet más a politika kezdeményezés alapító nyilatkozata pp. 4-6. Lehet Más a Politika. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  3. ↑ a b Kritizálnak a balos mozgalmak – receptjeik vitathatók, HVG, 2009. június 29.
  4. ↑ Novemberben 700-nál kevesebb tagja volt az LMP-nek. HVG, 2011. november 23. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  5. ↑ a b c Párizsi kongresszus: az Európai Zöld Párt teljes jogú tagja lett az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  6. ↑ Az LMP programja
  7. ↑ a b LMP: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert (magyar nyelven). EurActiv, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  8. ↑ Az LMP felhívása a budapesti performansz támogatására
  9. ↑ A koppenhágai csúcsra készített video
  10. ↑ a b Az LMP Esztergomban, Esztergommal
  11. ↑ Alapító Nyilatkozat és Kezdeményezésünk céljai (magyar nyelven). Lehet Más a Politika. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  12. ↑ a b Új kihívó a hazai politikában – hivatalosan is párttá alakult az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. február 26. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  13. ↑ Az LMP bemutatta a Humanista párttal állított közös EP listáját (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  14. ↑ Pár ezres felajánlásokból próbál párttá válni az LMP (magyar nyelven). index.hu, 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  15. ↑ Kovács Anna: Ötvenmilliós határt javasol a kampányköltségeknek az LMP (magyar nyelven). MR1-Kossuth Rádió, 2009. április 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  16. ↑ Itt az LMP antikampány kampánya - kinek lenne jó? (magyar nyelven). HírExtra, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  17. ↑ Az LMP-t támogatják az európai zöldek (magyar nyelven). Hírszerző, 2009. május 18. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  18. ↑ Bodoky Tamás: Csak beszélnek a zöld forradalomról (magyar nyelven). index.hu, 2009. május 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  19. ↑ a b Eredmények (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  20. ↑ a b Az LMP nem koalíciózna (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  21. ↑ Szabó Tímea: Az LMP elérte az elsődleges célját (magyar nyelven). HírTV, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. július 9.)
  22. ↑ Az Európai Zöld Pártba tart az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  23. ↑ http://www.lehetmas.hu/hirek/604 Lezárult a Lehet Más a Politika tisztújító kongresszusa
  24. ↑ „Nem a pénzen fog múlni az LMP sikere” – interjú Karácsony Gergellyel (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. február 1.)
  25. ↑ Nyílt kampányszámlát indított az LMP (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. február 2.)
  26. ↑ http://www.lehetmas.hu/hirek/1069 Az LMP országos listája 2010-ben
  27. ↑ http://turulmeme.com/ajanlas/szakitottak-az-lmp-vel-interju-varady-tiborral-a-humanista-part-elnokevel/407264.aspx Interjú Várady Tiborral
  28. ↑ http://lehetmas.hu/upload/9/9/201003/LMP_Program_2010_1.pdf Az LMP 2010-es választási programja
  29. ↑ az LMP lehet az SZDSZ 2
  30. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20121114-lmps-kepviselok-a-kongresszusrol-es-az-egyutt-2014rol.html
  31. ↑ Az Együtt 2014 az LMP felé nyit először, Index, 2012. november 14.
  32. ↑ Miklósi Gábor: Az LMP nemet mondott Bajnaiéknak (magyar nyelven). Index, 2012. november 18. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  33. ↑ a b A Párbeszéd Magyarországért Pártra cseréli a Platform szót a nevében (magyar nyelven). Index, 2013. február 3. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  34. ↑ a b Szétszakadt az LMP (magyar nyelven). Index, 2013. január 27. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  35. ↑ Megszűnik az LMP-frakció (magyar nyelven). Index, 2013. február 8. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  36. ↑ a b Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről valasztas.hu
  37. ↑ Tájékoztató adatok a Lehet Más a Politika országosan összesített eredményeiről, valasztas.hu
  38. ↑ Alfahir.hu http://alfahir.hu/hadhazy_akos_veszi_schiffer_andras_helyet
  39. ↑ a b c http://lehetmas.hu/rolunk/szervezet Az LMP szervezeti felépítése
  40. ↑ HVG magazin, 2010. április 3. 49. oldal
  41. ↑ http://index.hu/belfold/2009/06/15/jobbik/ Erősen balos párt a Jobbik

További információk

Wikihírek
Wikihírek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LMP_–_Magyarország_Zöld_Pártja&oldid=17740680”