Veneto

Veneto
Velence látképe
Veneto címere Veneto címere Veneto zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Rang	Régió
Székhely	Velence
Megyéi	Belluno (BL) Padova (PD) Rovigo (RO) Treviso (TV) Velence (VE) Verona (VR) Vicenza (VI)
Kormányzó	Giancarlo Galan
Népesség
Teljes népesség	4 869 830 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	264,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18 391 km²
Időzóna	UTC+1
Veneto régió elhelyezkedése
Veneto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veneto témájú médiaállományokat.

Veneto régió (Regione di Veneto; IPA: [ˈvɛːneto]) Olaszország közigazgatási egysége az ország északkeleti részén, az Adriai-tenger és a Dolomitok között fekszik.

Földrajz

Fekvése

Határai: nyugaton Lombardia és Trentino-Alto Adige, északkeleten Friuli-Venezia Giulia, délen pedig Emilia-Romagna régiók, míg északon Ausztria (Tirol és Karintia tartomány).

Természetes határát délről a Pó-folyó, nyugatról a Garda-tó keleti partja jelenti, északon a Dolomitok és a Karni-Alpok, keleten az Előalpok illetve a Livenza és a Tagliamento-folyó biztosítja.

Felszíne

A régió 56%-a síkság, 14%-a dombvidék, 30%-a hegység. A terület morfológiailag – beleértve az Adria-parti területet, a Pó-síkságot és az Alpokat – meglehetősen összetett. Venetóban - tájegységeit, gazdaságát és népességi összetételét figyelembe véve - 4 kisebb szubrégió ismerhető fel:

• Legészakabbra Belluno hegyes vidéke szociális és gazdasági viszonyait tekintve alpesi jellegű: gyér népesség, szerény mezőgazdaság, gyenge iparosodás, sok fontos kis hétvégi és sportturisztikai helység.
• Veneto középső területe – az Előalpok és a síkság között - Treviso, Padova, Vicenza és Verona megyék. A régió legvitálisabb és leggazdagabb vidéke, virágzó mezőgazdasággal, szolid kereskedelemmel és iparral, ősi kisvárosokkal, a történelem és kultúra illusztris személyiségeivel.
• Veneto keleti része az Adige (Etsch) és a Pó folyók területe. A keleti és tengerparti vidék lagúnás partokkal. Legjelentősebb tájegysége a Velencei lagúna, melynek központjában Velence helyezkedik el.
• A régió hegységi (alpesi és előalpesi) zónája nem túl kiterjedt, a terület mintegy 30%-ának felel meg, de meglehetősen változatos táj völgyekkel, fennsíkokkal, sziklás masszívumokkal, erdőségekkel.

Földrajzi tájegységei

• Hegyvidékei:

Az alpesi terület a Karni-Alpok (Karnische Alpen / Alpe Carniche) nyugati zónája, melynek legmagasabb pontja a Pfannspitze (Vanscuro-csúcs, 2678 m) és a Dolomitok délkeleti vidéke, ahol az Alpok több neves és gyönyörű hegye emelkedik, mint a legmagasabb Marmolada (la Marmolada, 3342 m), a Tofanák (le Tofane), a Civetta-hegy (il monte Civetta) – mindegyike meghaladja a 3200 m magasságot. A hegyvidéki részből külön kiemelhető Rézia.

• Dombvidékei:

A venetoi Alpok az Előalpok vidéke felé alacsonyabbá válik, 700-2200 méteres tengerszint feletti területekkel, morfológiailag változatos tájakkal a Garda–tóig (lago di Garda) és a Piave-folyóig. Hegységei: az Asiago, a Lessini-hegység (monti Lessini), s sziklás masszívumok, mint a Grappa s a Monte Baldo. A dombos vidék behatárolt, kiemelkedik belőle Eugenai-dombság (Padova megye) (colli Euganei) és a Berici–hegység Vicenza megyében (monti Berici).

• Síkságai:

A venetoi terület 56,5%-a sík vidék, magához a közigazgatási egység területéhez képest egyetlen más régió sem rendelkezik ilyen kiterjedt síksággal. Folyóvizekben gazdag. Érdemes megemlíteni a lagúnarendszert, mely behálózza a régió tengerparti részét kb. 200 km-nyi területen, lassan mélyülő, homokos partokkal. Különös fontosságú a Velencei lagúna (la laguna di Venezia), melynek vízszabályozása a Velencei Köztársaság idejéből származik. Másik kiemelkedő parti szisztémája a Pó-delta, a tengerbe ömlő csatornák összetett rendszere.

Vízrajza

A Brenta, Bassano del Grappa

• Folyók és csatornák:

A folyók és csatornák egy része áthalad az egész venetói sík vidéken. Ellentétben a piemonti és lombardiai folyókkal, a venetói folyó vizek függetlenek a Pó folyótól, mivel közvetlenül a tengerbe ömlenek. A legfontosabb az Adige, Olaszország második leghosszabb folyója (410 km). További jelentős folyóvizei: a Brenta (160 km), a Piave (220 km, Veneto legnagyobb belső folyója), a Bacchiglione (118 km, Vicenza folyója), a Sile (95 km, Treviso folyója) és a Livenza (112 km).

• Tavak:

Legnagyobb tava a Garda-tó, melyen Veneto, Lombardia és Trentino-Dél-Tirol osztozik. Emellett a régióban számos kis alpesi tó található, mint a Cadore és Agordino tavai (Treviso megye), az Alleghei-tó, az Auronzói-tó, a Pievei-tó, a Misurina-tó (Belluno megye), a Revine tavai (Treviso megye), a Santa Maria-tó, a Lago-tó s a bellunói tavak: a Santa Croce-tó, az Arsié-tó s a Lago de Mis.

Természetvédelmi területei

Nemzeti parkok (parchi nazionali):

• Bellunói Dolomitok Nemzeti Park (Parco Nazionale Dolomiti Bellunesi)
• Stelvio Nemzeti Park (Parco Nazionale dello Stelvio)

Regionális parkok (parchi regionali):

• Lessiniai Regonális Park (Parco Regionale della Lessinia)
• Sile folyó Regionális Park (Parco Regionale del Fiume Sile)
• Ampezzói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti d'Ampezzo)
• Paneveggio és Pale di San Martino Természeti Park (Parco Naturale Paneveggio e Pale di San Martino)
• Pó-delta Természeti Park (Parco Naturale del Delta del Po)
• Friuli-Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale Dolomiti Friulane)
• Júliai-Előalpok Park (Parco delle Prealpi Giulie)
• Euganei–dombság Regionális Természeti Park (Parco Naturale Regionale dei Colli Euganei)
• Adamello-Brenta Természeti Park (Parco Naturale Adamello-Brenta)
• Comitato per il Parco Interregionale del Cansiglio
• Fanes-Braies-Sennes Természeti Park (Parco Naturale Fanes-Braies-Sennes)
• Minciói Regionális Park (Parco Regionale del Mincio)
• Sciliar-Catinaccio Természeti Park (Parco Naturale Sciliar-Catinaccio)
• Puez-Odle Természeti Park (Parco Naturale Puez-Odle)
• Sestói Dolomitok Természeti Park (Parco Naturale delle Dolomiti di Sesto)

Története

Veneto nevét a venétek ősi népcsoportjáról kapta, kiket a rómaiak az i. e. 2. században hódítottak meg s létrehozták Aquileia kolóniát. Később a terület barbár betörések célpontjává vált. Csak a 10. században alakultak ki fontosabb városok s később szabad kommunák. A 15. században Velence kiterjesztette hatalmát a környékbeli területek nagy részére. A 18. századtól végétől 1866-ig osztrák és francia uralom alatt állt, majd 1866-ban az egyesült Olasz Királyság részévé vált. A második világháború után közigazgatásilag két részre osztották, Veneto és Udine néven. Ez utóbbiból alakult ki a mai Friuli-Venezia Giulia régió. Veneto jelenlegi határai között 1947 óta létezik.

Közigazgatás

Veneto megyéi

Veneto székhelye Velence. A régió közigazgatásilag 7 megyére oszlik, legnagyobb városai egyben a megyék székhelyei is. Megyéi (provincie) a következők:

• Belluno megye (Provincia di Belluno), közigazgatási székhelye: Belluno,
• Padova megye (Provincia di Padova), közigazgatási székhelye: Padova,
• Treviso megye (Provincia di Treviso), közigazgatási székhelye: Treviso,
• Rovigo megye (Provincia di Rovigo), közigazgatási székhelye: Rovigo,
• Velence megye (Provincia di Venezia), közigazgatási székhelye: Velence,
• Verona megye (Provincia di Verona), közigazgatási székhelye: Verona,
• Vicenza megye (Provincia di Vicenza), közigazgatási székhelye: Vicenza.

Népesség

A népesség nyelvi megoszlása:

Fő szócikk: Venetói nyelv

A velencei vagy venetói nyelv nem tévesztendő össze az ókori Itáliában beszélt venét nyelvvel. Saját elnevezése léngua vèneta vagy vèneto. Az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, közelebbről a galloromán nyelvek gallo-itáliai csoportjába tartozó nyelv, illetve nyelvváltozat. Anyanyelvi használóinak száma Olaszországban valamivel több mint kétmillió. Sokan, még maguk a beszélői is csak az olasz nyelv egyik északi dialektusának tekintik, azonban nyelvészetileg eltér a sztenderd olasztól, és nem is ugyanahhoz az ághoz tartozik, mint az olasz. Több, területileg elkülönülő nyelvjárásra oszlik; fejlődésére feltehetően az ókori (valószínűleg a latinnal közeli rokonságban álló) venét nyelv szubsztrátumának hatása jellemző.

Venétóban beszélnek egy szláv nyelvet is a réziait, ami a szlovén nyelv egy elszigetelt dialektusa ebben a régióban, de igen kevés ember beszéli.

Gazdaság

Chioggia, Vena-csatorna

Lido di Jesolo, strand

Verona, Júlia erkélye a turisták szerint

Padova, Szent Antal-bazilika

Turizmus

Veneto Olaszországban vezető helyen áll az idegenforgalomban, a nemzeti idegenforgalmi bevételek 13,5%-át adja. Csak maga Velence kb. 10 millió látogatót fogad egy-egy esztendőben. Az idegenforgalom célterületei a régióban:

Kulturális látnivalók:

• a művészet városai: Velence, Verona, Padova, Vicenza, Treviso, Rovigo, Belluno.
• fallal körülvett települések: Padova, Peschiera del Garda, Asolo, Bassano del Grappa, Castelfranco Veneto, Cittadella, Montagnana, Este, Marostica, Soave.

Tengerparti nyaralóhelyek:

• Bibione, Eraclea Mare, Caorle - Porto Santa Margherita - Duna Verde, Cavallino-Treporti, Jesolo Lido/Lido di Jesolo, Lido di Venezia, Chioggia-Sottomarina, Rosolina Mare, Albarella.

Tóvidékek:

• A Garda-tó keleti partja mentén található üdülőhelyek (Riviera di Garda) Veneto területén belül: Lago di Garda, Lazise, Bardolino, Garda, Malcesine, Peschiera del Garda, Torri del Benaco, Brenzone.
• A Cadore és Agordino tavai (Treviso megye): Alleghe-tó, Auronzo-tó, Pieve-tó, Misurina-tó.
• Revine tavai (Treviso megye): Santa Maria-tó, Lago-tó.
• Belluno megye tavai: Santa Croce-tó, Arsié-tó, Lago de Mis.

Termálfürdők:

• Abano Terme, Montegrotto Terme, Battaglia Terme, Galzignano Terme, Teolo, Recoaro Terme, Bibione Thermae, Le Terme di Valgrande, Terme di Caldiero.

Sícentrumok:

• Recoaro Mille és Tonezza del Cimone.

Sport

Sportlétesítmények

• Marcantonio Bentegodi Stadion (Stadio "Marcantonio Bentegodi"), Verona
• Euganeo Stadion (Stadio "Euganeo"), Padova
• Romeo Menti Stadion (Stadio "Romeo Menti"), Vicenza
• Omobono Tenni Stadion (Stadio "Omobono Tenni"), Treviso
• Pierluigi Penzo Stadion (Stadio "Pierluigi Penzo"), Velence
• Mario Battaglini Városi Stadion (Stadio Comune Mario Battaglini), Rovigo
• PalaVerde, Treviso

Híres emberek

Katolikus egyház

• XI. Benedek pápa, született "Nicholas Boccasini" (Treviso, 1240 – Róma, 1304), egyházfő 1303–1304.
• XII. Gergely pápa született "Angelo Correr", Velence - Róma, 1417, egyházfő 1406–1415.
• IV. Jenő pápa született "Gabriele Condulmer" (Velence, 1383 – Róma, 1447) pápa 1431–1447.
• II. Pál pápa született „Pietro Barbo" (Velence, 1417 - Róma, 1471), egyházfő 1464–1471.
• VIII. Sándor pápa született "Pietro Vito Ottoboni" (Velence, 1610 – Róma,1691), egyházfő 1689–1691.
• XIII. Kelemen pápa született "Carlo della Torre Rezzonico", (Velence, 1693 – Róma, 1769), egyházfő 1758–1769.
• XVI. Gergely pápa született Bartalomeo Alberto Capellari (Belluno, 1765. szeptember 18. – Róma, 1846. június 1.) Szent Péter 254. utódjaként 1831 – 1846 egyházfő.
• I. János Pál pápa született "Albino Luciani" (Forno di Canale, 1912 - Róma, 1978), egyházfő 1978–1978.
• X. Piusz pápa született "Giuseppe Melchiorre Sarto" (Riese, 1835 - Róma, 1914), egyházfő 1903–1914.

• Pietro Bembo (Velence, 1470. május 20. – Róma, 1547. január 18.), velencei patrícius, olasz bíboros, Gubbio és Bergamo püspöke, író és humanista tudós, III. Pál pápa kardinálisa (1539).
• Marco d'Aviano (Aviano, 1631–1699) kapucinus szerzetes.
• Elia Dalla Costa(Villaverla, 1872 - Firenze, 1961), a római katolikus egyház kardinálisa.
• Severino Poletto (Salgareda, 1933), Torinó érseke, a római katolikus egyház kardinálisa.

Politika

• Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? - i. sz. 66), római szenátor, sztoikus filozófus.
• Totila (Treviso, 6. század - Taginae, 552), keleti gót király.
• Enrico Dandolo (1107 körül-1205), Velencei Köztársaság negyvenegyedik dózséja, 1192.
• Francesco Morosini (Velence, 1618 - Nauplia, 1694), velencei dózse.
• Ludovico Manin (1725 – 1802), az utolsó velencei dózse.
• Daniele Manin (Velence, 1804 – Párizs, 1857), patrióta, államférfi.

Tudomány, felfedezések

• Titus Livius (Padova, i. e. 59 körül - i. sz. 17), Róma történetének szerzője.
• Giovanni Caboto vagy John Cabot (Genova, 1450 körül – 1499 körül), az észak-amerikai kontinens szárazföldi felfedezője (1497).
• Sebastiano Caboto (Velence, 1477 - London, 1577) felfedező, John Cabot fia.
• Giovanni Miani (Rovigo, 1810 - Mombutta, 1872), patrióta 1849-ben Velence védelmezője; Afrika-kutató, Khartoum Zoólógiai Múzeumának igazgatója.
• Marcantonio Flaminio (Serravalle, 1488–1550) reneszánsz humanista.
• Federico Faggin(1941), fizikus, elektromérnök, a microprocessor egyik fejlesztője.

Építészet

• Andrea Palladio (Padova, 1508. november 30. – Maser, 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész.
• Baldassare Longhena (Velence, 1598 – Velence, 1682), építész és szobrász, korának egyik leghíresebb alkotója.

Képzőművészetek

• Giorgone (1477 körül-1510) családi név, Giorgio Barbarelli da Castelfranco, a velencei reneszánsz mestere.
• Tiziano vagy Tiziano Vecellio (1488/1490 között-1576), a velencei reneszánsz iskola mestere.
• Tintoretto valódi nevén Jacopo Robusti, (1518–1594) az itáliai reneszánsz és a velencei iskola egyik legnagyobb festőművésze.
• Pietro Longhi (Velence, 1701–1785), festőművész.
• Antonio Canova (1757–1822), szobrászművész.

Irodalom

• Catullus, Caius Valerius (Verona, Kr. e. 87 körül – Róma?, Kr. e. 57 vagy 54) a legtehetségesebb római költők egyikeként maradt fenn neve.
• Venantius Honorius Clementianus Fortunatus (Valdobbiadene közelében, 530 - 540 körül - Poitiers, 609 körül), latin költő, Poitiers püspöke (600 - 609).
• Angelo Beolco vagy "il Ruzzante" vagy "el Ruzante" (Padova, 1502 – 1542), padovai dialektusban író költő.
• Lorenzo Da Ponte (1749. március 10. – 1838. augusztus 17.), (eredeti nevén Emmanuele Conegliano) ismert olasz librettista, Mozart librettóinak szerzője, a Columbia College első olasz nyelv és irodalom tanára.
• Carlo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 8.) olasz komédiaíró.
• Andrea Zanzotto (Pieve di Soligo, 1921), kortárs olasz költő.
• Mario Rigoni Stern (Asiago, 1921), olasz szerző, II. világháborús veterán, a koncentrációs tábor túlélője.
• Luigi Meneghello (1922–2007) olasz kortár író.

Zene

• Andrea Gabrieli (Velence, 1510 körül – Velence, 1586), reneszánsz zeneszerző és orgonista.
• Antonio Vivaldi (1678. március 4., Velence – 1741. július 28., Bécs) az olasz barokk egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb zeneszerzője, korának nagy hegedűvirtuóza.
• Bartolomeo Cristofori (teljes nevén Bartolomeo Cristofori di Francesco) (Padova, 1655. május 4. – Firenze, 1731. január 17.) a modern zongora atyja, a Mediciek udvari hangszerkészítője.
• Benedetto Marcello (Velence, 1686 - Brescia, 1739), zeneszerző, író, ügyvéd, tanár.
• Baldassarre Galuppi (1706–1785), velencei zeneszerző, operáiról vált ismertté.
• Antonio Salieri (Legnano, 1750 – 1825), zeneszerző.
• Giovanni Gabrieli (Velence, 1554–1557 körül) – Velence, 1612), zeneszerző, a velencei iskola képviselője.
• Luigi Nono (Velence, 1924 - Velence, 1990), olasz zeneszerző.
• Gian Pietro Bontempi (Vittorio Veneto, 1947), zeneszerző, zongoraművész és író.
• Tomaso Giovanni Albinoni (Velence, 1671. június 8. – Velence, 1751. január 17.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs.

Sport

• Dino Meneghin (1950), kosárlabdázó.
• Sara Simeoni (1953), olimpiai aranyérmes műugró (1980).
• Riccardo Patrese (Padova, 1954. április 17. –) olasz autóversenyző, 1977 és 1993 között a Formula–1 versenysorozat pilótája volt.
• Gelindo Bordin (1959), atléta, olimpiai bajnok maratoni futó (1988).
• Roberto Baggio (1967), legendás olasz labdarúgó, 1990-ben a legjobb játékos volt.
• Alessandro del Piero (Conegliano, Treviso, 1974), labdarúgó.
• Damiano Cunego (Cerro Veronese, 1981), olasz kerékpárversenyző.
• Francesca Segat (Vittorio Veneto, Treviso, 1983), úszónő.

Képgaléria

• 
  Padova
• 
  Rovigo
• 
  Treviso
• 
  Velence
• 
  Verona
• 
  Vicenza

Források

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Olasz Wikipédia (Közigazgatás, Híres emberek)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Veneto témájú médiaállományokat.

• Veneto hivatalos oldal
• Turismo Veneto turisztikai portál