„Kalinyingrád” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Lábjegyzet: iwikiki |
|||
226. sor: | 226. sor: | ||
* [[Königsbergi hidak problémája]] |
* [[Königsbergi hidak problémája]] |
||
== |
== Hivatkozások == |
||
{{commonskat|Kaliningrad}} |
{{commonskat|Kaliningrad}} |
||
{{ |
{{hivatkozások}} |
||
{{Portál|Németország|-}} |
{{Portál|Németország|-}} |
||
237. sor: | 237. sor: | ||
{{Link FA|af}} |
{{Link FA|af}} |
||
[[en:Kaliningrad]] |
|||
[[af:Kaliningrad]] |
|||
[[ar:كالينينغراد]] |
|||
[[ast:Kaliningráu]] |
|||
[[az:Kalininqrad]] |
|||
[[bat-smg:Karaliaučios]] |
|||
[[be:Горад Калінінград]] |
|||
[[be-x-old:Калінінград]] |
|||
[[bg:Калининград]] |
|||
[[br:Kaliningrad]] |
|||
[[bs:Kalinjingrad]] |
|||
[[ca:Kaliningrad]] |
|||
[[cs:Kaliningrad]] |
|||
[[cv:Калининград]] |
|||
[[da:Kaliningrad]] |
|||
[[de:Kaliningrad]] |
|||
[[dsb:Kaliningrad]] |
|||
[[el:Καλίνινγκραντ]] |
|||
[[eo:Kaliningrado]] |
|||
[[es:Kaliningrado]] |
|||
[[et:Kaliningrad]] |
|||
[[eu:Kaliningrad]] |
|||
[[fa:کالینینگراد]] |
|||
[[fi:Kaliningrad]] |
|||
[[fr:Kaliningrad]] |
|||
[[fy:Kaliningrad]] |
|||
[[gl:Kaliningrado - Калининград]] |
|||
[[he:קלינינגרד]] |
|||
[[hr:Kalinjingrad]] |
|||
[[hsb:Kaliningrad]] |
|||
[[hy:Կալինինգրադ]] |
|||
[[id:Kaliningrad]] |
|||
[[io:Kaliningrad]] |
|||
[[is:Kalíníngrad]] |
|||
[[it:Kaliningrad]] |
|||
[[ja:カリーニングラード]] |
|||
[[jv:Kaliningrad]] |
|||
[[ka:კალინინგრადი (ქალაქი)]] |
|||
[[kk:Калининград]] |
|||
[[ko:칼리닌그라드]] |
|||
[[koi:Калининград]] |
|||
[[la:Kaliningradum]] |
|||
[[li:Kaliningrad]] |
|||
[[lt:Karaliaučius]] |
|||
[[lv:Kaļiņingrada]] |
|||
[[mhr:Калининград]] |
|||
[[mi:Kaliningrad]] |
|||
[[nds:Königsbarg]] |
|||
[[nl:Kaliningrad]] |
|||
[[nn:Kaliningrad]] |
|||
[[no:Kaliningrad]] |
|||
[[oc:Kaliningrad]] |
|||
[[os:Калининград]] |
|||
[[pl:Kaliningrad]] |
|||
[[pnb:کالیننگراڈ]] |
|||
[[pt:Caliningrado]] |
|||
[[qu:Kaliningrad]] |
|||
[[ro:Kaliningrad]] |
|||
[[ru:Калининград]] |
|||
[[scn:Kaliningrad]] |
|||
[[sco:Kaliningrad]] |
|||
[[simple:Kaliningrad]] |
|||
[[sk:Kaliningrad]] |
|||
[[sl:Kaliningrad]] |
|||
[[sr:Калињинград]] |
|||
[[sv:Kaliningrad]] |
|||
[[szl:Kalińingrad]] |
|||
[[tl:Kaliningrado]] |
|||
[[tr:Kaliningrad]] |
|||
[[uk:Калінінград]] |
|||
[[vep:Kaliningrad]] |
|||
[[vi:Kaliningrad]] |
|||
[[war:Kaliningrad]] |
|||
[[xal:Калининград]] |
|||
[[zh:加里寧格勒]] |
A lap 2013. január 24., 21:51-kori változata
Kalinyingrád (Калининград) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Kalinyingrádi terület | ||
Alapítás éve | 1255 | ||
Polgármester | Alekszandr Jarosuk | ||
Irányítószám | 236010 | ||
Körzethívószám | 7 4012 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 498 260 fő (2022) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 215,7 km² | ||
Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′Koordináták: é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′ | |||
Kalinyingrád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrád témájú médiaállományokat. |
Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi Területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.
Lakossága 431 902 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Története
Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.
Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert, (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.
A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.
1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.
1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben, Königsberg-Devauban adták át, – a Hans Hopp tervezte, – első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.
2005-ben ünnepelték a város alapításának 750-ik évfordulóját.
Gazdaság
A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.
A területen atomerőmű felépítését tevezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.[2]
A város beosztása
A város 5 kerületre van osztva:
- Baltyijszkij (Balti kerület)
- Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
- Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
- Oktyabrszkij (Október kerület)
- Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)
Lakosság
|
|
|
Kultúra
Múzeum
Kalinyingrádban számtalan múzeum van:
- Immanuel Kant Múzeum
- Dómmúseum
- Történelmi múzeum
- Művészeti múzeum
- Művészeti galéria
- Óceán múzeum.
Színház
- Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
- Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.
Látnivalók
- Katedrális – A régi Königsberg főkatedrálisa
- Brandenburgi kapu
- Sackheimi kapu
- Királyi kapu
- Szovjetek Háza
- A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
- Állatkert
- Egyetem
Galéria
-
A Szovjetek Háza
-
A Moszkvai sugárút a Szovjetek Háza mellett
-
A Béke sugárút
-
Oroszlánszobor a volt tőzsde épülete előtt
-
A helyi Déli pályaudvar
-
Az 1200 szovjet gárdista emlékműve
-
Győzelmi szobor
Testvértelepülések
Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból
Születési évszám szerint:
- Regiomontanus (1436–1476) matematikus
- Brandenburgi Katalin (1604–1644) erdélyi kormányzó
- Christian Goldbach (1690–1764), matematikus
- Leonhard Euler (1707–1783), matematikus
- Immanuel Kant (1724–1804), filozófus
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776–1822), író
- Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797–1884), fizikus
- Fanny Lewald (1811–1889), feminista és író
- Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887), fizikus
- Karl Rudolf König (1832–1901), fizikus
- Otto Wallach (1847–1931), kémikus
- David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
- Erich von Drygalski (1865–1949), felfedező
- Arnold Sommerfeld (1868–1951), fizikus
- Agnes Miegel (1879–1964), író
- Fritz Rumey (1891–1918) első világháborús német pilóta
- Lea Rabin (1928–2000), író Jichak Rabin felesége
- Viktor Pacajev (1933–1971), űrhajós
- Alekszej Leonov, űrhajós (1934–), az első űrséta a nevéhez fűződik
- Heinrich August Winkler (1938–), történész
- Ljudmila Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök felesége
Lásd még
Hivatkozások
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
- ↑ Magyar Televízió, Árak és energia, 2008. szeptember 12.