Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen
Gotthilf Hagen.jpg
Született 1797. március 3.[1][2][3]
Königsberg[4]
Elhunyt 1884. február 3. (86 évesen)[1][2][3]
Berlin[5]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Königsbergi Egyetem
Sírhely Invalidenfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen témájú médiaállományokat.

Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (Königsberg (ma:Kalinyingrád), Kelet-Poroszország, 1797. március 3.Berlin, 1884. február 3.) német fizikus, az áramlástan egyik megalapozója.

Életrajza[szerkesztés]

A Königsbergi Egyetemen (eredeti nevén: Albertus-Universität Königsberg) tanult, és általános mérnöki tanulmányokat folytatott. 1816-tól Friedrich Wilhelm Besselnél tanult matematikát és csillagászatot, 1818-tól építészetet. Többek között Immanuel Kant filozófus is a tanárai közt volt. Miután 1819-ben vizsgáit letette, vízépítési feladatokkal bízták meg.

Tevékenysége[szerkesztés]

1822-től kezdve jelentek meg publikációi. 1824-ben a königsbergi kereskedelmi hatóság építészeti tanácsosként alkalmazta (németül: Baurat). 1825-től Gdańsk-ban (akkori nevén Danzig), majd 1826-ban Pillau-ban (mai nevén Baltijszk) kikötői felügyelő lett. 1830-ban Berlinbe költözött, és az Építészeti Tanács tagja lett. 1834-től 1849-ig docensi rangban dolgozott az Építészeti Főiskolán és az Egyesített Tüzérségi és Építészeti Akadémián. 1839-ben Jean Louis Marie Poiseuille-től függetlenül megfogalmazta a homogén folyadékok lamináris áramlásának elméletét (Hagen–Poiseuille-egyenlet). 1842. április 7-én a Porosz Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották és abban az évben elnyerte a Bonni Egyetem tiszteletbeli doktora (Honoris Causa) címét. 1856-tól IV. Frigyes Vilmos porosz király udvari tanácsosa lett. 1875-ös nyugalomba vonulásáig a német nyelvű államok kikötői és építészeti igazgatója volt. A Porosz Admiralitás első hadi kikötőjének tervezését vezette Wilhelmshavenben, ahol 2007 óta emlékműve áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

  • Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)