„Facebook” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
archiveurl
172. sor: 172. sor:
|-
|-
|}
|}

=== A Facebook magyar csapata ===
A Facebook magyar csapata egy aljas és szemét banda. Egyes felhasználókat önkényesen, indoklás nélkül letiltanak. A levelekre válasz helyett értelmetlen, idegen nyelvű üzeneteket küldenek a felhasználóknak.


=== TOP 10 magyar oldala===
=== TOP 10 magyar oldala===

A lap 2015. november 6., 00:56-kori változata

Facebook, Inc.
TípusRészvénytársaság
Alapítva2004
(Cambridge, Massachusetts, USA)[1]
Névadóface book
SzékhelyPalo Alto, Kalifornia, USA, - 2010. június Menlo Park
VezetőkMark Zuckerberg (alapító), Dustin Moskovitz, Sheryl Sandberg, Matt Cohler és Chris Hughes
AlapítóMark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Chris Hughes
IparágIT, internet
TulajdonosMeta
Formakorlátolt felelősségű társaság
TermékekFacebook közösségi portál
ÁrbevételNövekedés 8 milliárd $ (2013)[2]
ProfitNövekedés 1,3 milliárd $(2013)[2]
Alkalmazottak száma6500 fő[2]

A Facebook, Inc. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Facebook, Inc. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Fájl:Facebook new offices in Argentina.jpg
Irodák Argentínában
Facebook az Ad-tech kiállításon - 2010
Mark Zuckerberg, az alapító
A Facebook Man – a 150 milliomodik felhasználó tiszteletére

A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált.[3] A Facebook a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a 2009. januári Compete.com rangsorolása alapján, az aktív havi felhasználók száma szerint, megelőzve a MySpace nevű közösségi oldalt.[4] 2009. november 25-én Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Skype és a Twitter mintájára[5] tőzsdére viszi a Facebookot. 2011 tavaszán a tőzsdei bevezetést még mindig korainak találták, és az időpontját 2012-re tették, közben azonban a Facebook értékét folyamatosan számítgatták és felbecsülték.[6] A tőzsdei bevezetésre végül 2012. május 18-án délután 17 órakor került sor.[7] A következő mérföldkő 2012. október 4. – ezen a napon a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[8] Felhasználóinak száma 1,23 milliárd, a teljes internetpopuláció 38%-a.[2] Több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebookot.[9]

Jellemzői

A rendszer használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkül hozzá csatlakozni, szemben a 2010 végéig meghívásos alapon működő magyar iWiW-vel. A felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, kapcsolódhatnak ismerőseikhez, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket szervezhetnek. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat. A saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem, de ez függ a felhasználók egyedi beállításaitól is.

2011 augusztusában a Facebook megújította adatvédelmi és a tartalommegosztási rendszerét, jelentős részben a honlapot ért kritikák és a Google+ szerencsésebb beállításai nyomán.[10] Néhány héttel később megjelent egy újabb frissítés, amely a közzététel rendjét szabályozza, lehetővé teszi általunk nem ismert emberek követését (beleegyezésükkel), a hírfolyamokat pedig áttekinthetőbbé teszi a barátok és az események besorolásával. Vélhetően erre a fejlesztésre is hatással volt a Google+ rendszere, amely különösen ügyel a felhasználók csoportba rendezésére és az információ ettől függő megosztására.[11] Emellett újabb fejlesztéseket vezetnek be, amelyek online életünk számos mozzanatát naplózzák (a felkeresett tartalmakat automatikusan lájkolják); a Facebook egyfajta multimédiás központtá alakul.[12]

Története

Facebook az Ad-tech London 2010-en

Az oldal létrehozásának ötlete eredetileg Mark Zuckerberg egyetemi előkészítő iskolájának, a Phillips Exeter Academynek fényképes, nyomtatott, könyv alakú kiadványa volt. Ezek a könyvek már évtizedek óta közkedveltek voltak, és használatban álltak a tanárok és a diákok számára. A Facebook története valójában 2003-ban kezdődött a Facemash nevű alkalmazás kidolgozásával. Adam D'Angelo, aki Mark Zuckerberg legjobb barátja volt a középiskolában, létrehozott az egyetemisták számára egy kezdetleges társasági oldalt. A programnak olyan sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch programot, ami aztán a Facebook létrehozásához vezetett. Ő és Eduardo Saverin akkor alapította a Facebookot, amikor még a Harvard Egyetemre jártak, társaik voltak még a fejlesztésben Dustin Moskovitz és Chris Hughes. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető az oldal felhasználása, majd később is kiterjesztették az Ivy League-re és a Stanford Universityre. Azután minden egyetemista, majd minden 13 évesnél idősebb személy is regisztrálhatott a Facebookon. Peter Thiel volt az első, aki anyagilag is támogatta a céget, mintegy félmillió dollárral. Az oldalon lehet üzeneteket felírni az üzenőfalra, lehet fotókat feltölteni és megosztani. Jelenleg több mint 1 milliárd aktív felhasználója van, ez a szám napról napra emelkedik.[13] (A Hi5 58, az Orkut pedig 46 millió körüli havi látogatószámmal bír.) Az oldal jelenleg 207 országban, 37 különböző nyelven érhető el, és 2010 januárjára már szinte teljesen elkészült a magyar változat, amelynek fordítását a felhasználók készítették.[14]


2012-ben a Facebook megváltoztatta az Adatkezelési Szabályzatát, mert a Facebook felhasználók 30%-a nem szavazott ellene. A változás szerint a Facebook átadhatja személyes adatainkat az Instagramnak.[15][16][17][18]

Összes aktív felhasználó

Időpont Felhasználók száma
(millió)
Eltelt idő
(nap)
Havi átlagnövekedés
(%)
2008. augusztus 26. 100 166,5 178,38
2009. április 8. 200 225 13,33
2009. szeptember 15. 300 150 10
2010. február 5. 400 143 6,99
2010. július 21. 500 166 4,52
2011. január 5. 600 168 3,57
2012. október 1. 1000 635 2,46
2014. március 8. 1320 - -

A látogatószám dacára a Facebook 2011 nyarán már elmarad népszerűségben a közösségi oldalak között (vö. YouTube, Wikipédia): a jelek szerint sokan csak megszokásból használják.[19]

A felhasználók Facebook-interakciója 2014-ben:

  • 201 milliárd ismeretségi kapcsolat
  • 6 milliárd lájk naponta
  • 400 milliárd megosztott fotó
  • 7,8 billió elküldött üzenet[2]

Felhasználói segédletek

Like gomb

A tetszést kifejező ikon

A like, magyarosan lájk gomb a Facebook egyik legismertebb fejlesztése. A szó jelentése: „tetszik”. A „dislike” (nem tetszik) gomb, ami ennek ellentéte, jelenleg még nincs alkalmazásban és nem is lesz Mark Zuckerberg szerint, ez egy lehetőség ugyan a vélemény kifejezésére, de nem illik bele a cég arculatába. A Facebook 2009 februárjára fejlesztett ki egy alkalmazást, amelynek a „like” nevet adták. A gomb feladata az, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki általa egy adott dolog vagy termék kedvelése kapcsán. A gomb használatával egy kattintással jelezni lehet a tetszésnyilvánítást, nincs szükség hosszabb véleményezésre. A kezdeményezésnek az adta a hátteret, hogy egy sokkal személyesebb kapcsolatot akartak kialakítani az addigi helyett a honlapok látogatói számára. Természetesen a szöveges véleményezés lehetősége továbbra is fennmaradt. A gomb egy kódgenerátor segítségével készíthető el, és a Facebookon kívül más weboldalakra is beilleszthető.[20] A lájk gomb valójában egy dobozban helyezkedik el, amelyben egy iframe és egy XFBML kód van. Ez a két kód ad lehetőséget arra, hogy kétféleképpen helyezhessék fel a lájk gombot a weboldalra, és a doboz paraméterei is tetszőlegesen meghatározhatók, valamint bármely oldalra beilleszthetők. A lájkolás annyira elterjedt, hogy számtalan esetben más célra is használják a gombot, például adománygyűjtő honlapok. Ebben az esetben az adományozó eldöntheti a gomb megnyomása által, hogy az alkalmazást fejlesztők milyen célra fordítsák kattintásuk, networkjük értékét.[21] A felhasználók, amennyiben telepítik a edge.create alkalmazást, látni fogják, hogy mikor kattintanak rá az oldalukon lévő gombra, ezáltal napi statisztikát láthatnak arról, hányan kedvelik az oldalukat.

A kattintás által a Facebook üzenőfalon megjelenik, hogy a felhasználó kedveli a szóban forgó oldalt. A megjelenés által terjed Facebookon belül az oldal linkje. A honlapon, ahol a gombot elhelyezik, megjelenik a tetszésnyilvánítások száma. Az ismerősök neve megjelenik a gomb alatt, amennyiben nekik is tetszik az oldal.

A „like” gomb kiváltja a megosztás gombot is, hiszen a megnyomása után már egy egész történet kerül az üzenőfalunkra egy lekicsinyített képpel együtt, sőt még megjegyzéseket is fűzhetünk hozzá.[22]

A „like” gomb annyira sikeres, hogy a Google is bevezet egy Google +1 tetszésnyilvánító gombot, amely a kereső oldalán jelenik meg a találati listák elemei mellett. Ezt a gombot akkor kell majd megnyomni, ha az adott linket hasznosnak találtuk és értékelni szeretnénk.[23]

A gomb használatának veszélyei

Arnold Roosendaal egy tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Facebook „tetszik” (like) gombjának használatával a közösségi oldal működtetői követni tudják a felhasználók szokásait, netes viselkedését. A gomb egy sütit helyez el, és ennek segítségével tudni lehet, hogy mivel foglalkoznak. A süti egy egyedi azonosítót hoz létre, ennek segítségével ismeri fel a rendszer a felhasználót.[24]

Vírusok, kártevők, adatlopás

Mint minden számítógépes rendszer, a Facebook is tartalmaz olyan elemeket, amelyek veszélyt jelentenek a felhasználóra. A biztonsági szoftverek megpróbálják kiszűrni ezeket, de valójában a felhasználó tudja a legjobban megvédeni magát, ha odafigyel ezekre az elemekre. Példa rá, hogy hírességek szexvideóit kínálják fel megtekintésre. A gyanútlan felhasználó rákattint a videóra, és nem tudja, hogy valójában egy láthatatlan Like gombot nyom meg, a lejátszógomb helyett, mögötte pedig videót nem talál. A jelenséget clickjackingnek nevezik.[25]

A Symantec 2011 májusában jelentette be, hogy egy olyan rés volt a Facebook rendszerében, ami 2007-től éveken át lehetővé tette, hogy a közösségi oldalakon jelen lévő harmadik felek (hirdetők, szolgáltatást kínálók stb.) hozzáférhessenek az összes felhasználó adataihoz (profil, képek, chatüzenetek stb.), akkor is, ha a fióktulajdonos ezt nem engedélyezte. A Symantec már korábban, április második hetében értesítette erről a Facebookot, akik megtették az első lépéseket a hiba kijavítására, és a köszönetnyilvánítás mellett hivatalosan is közölték, hogy vizsgálatuk semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy bárki is kihasználta volna a lehetőséget adatgyűjtés céljából. A Facebook a híradások özöne után tegnap este a fejlesztői blogban bejelentette, hogy a gondokat okozó régebbi autentikációs rendszerüket frissíteni fogják, az OAuth 2.0 és a HTTPS bevezetését három lépésben végzik el októberig.[26]

A legújabb Facebook-vírus az „Asprox.N” nevű trójai, ami e-mail formájában érkezik, azt közli a felhasználóval, hogy a Facebook-fiókja spamet terjesztett, emiatt a belépési adatokat központilag megváltoztatták, és új jelszót küldtek egy csatolt fájlban a régi helyett. A fájl úgy néz ki, mint egy igazi Word-dokumentum, de valójában egy exe file, amelyre ha rákattintunk, letöltődik. A valódi spammelés pedig éppen ekkor kezdődik el.[27]

2010-ben már feltűnt és 2011-ben ismét visszatért a dislike spam, ami azt kéri a felhasználótól, hogy kapcsolja be az alkalmazást, ezzel viszont valójában csak levélszemetet generál.[28]

Legújabb funkciók

Kérdések

2011 márciusában megjelent egy új szolgáltatás Questions - Kérdések néven. Béta tesztelése 2010 júliusától folyik, felhasználói köre egyelőre korlátozott, de folyamatosan bővül a hozzáférési lehetőség mindenki számára. A szolgáltatás lényege, hogy az üzenőfalon bármely felhasználó tehet fel kérdést a válaszok pedig egy ún. bővíthető szavazás formájában érkeznek.[29] Segítségével gyors szavazást indíthatunk egy adott téma körül, pl. Hol van a legjobb hamburger New Yorkban? Megjelölhetjük vele azokat a barátokat, akiktől választ várunk és így az egyre terjedő kérdéskörben hamar megtalálhatjuk a választ. Magát a programot beállíthatjuk saját igényeink szerint, válaszadók száma, stb., mielőtt azonban megkezdjük használatát, legelőször is aktiválni kell.[30]

Videotelefonálás

A telefonálás 2011. áprilisi bevezetése után[31] júliusban – a Skype-pal együttműködve – a videotelefonálás is elérhetővé vált.[32]

Facebook Magyarországon

2008. november 26-án elindult a Facebook magyar változata, mely hamarosan rendkívül népszerűvé vált. A fordítást magyar felhasználók végezték és ez a munka ma is folyik, de rendkívül lassan.[33] A fordítói rendszerhez egy fordító alkalmazás felvételével lehet csatlakozni.[34] A magyarok körében kiemelkedően népszerű ez a közösségi oldal: a hazai netezők 85 százaléka használja a Facebookot.[35]

A magyar felhasználók megoszlása

A Social Daily adatai szerint 2014 júliusában az aktív felhasználók száma Magyarország területén 4,8 millió fő volt, ezzel a 44. legnagyobb Facebook ország. A magyar Facebook 2014. júliusi statisztikai adatai szerint, az összes regisztrált felhasználó közül 60%-ot a 18-35 éves korosztály birtokol. A legdinamikusabban növekvő korcsoport az 55-65+ éves korosztály. A magyar felhasználók 28%-a olvas rendszeresen könyvet, aminek 24%-a digitális formátumú (e-könyv).

A nemek aránya a következő: a férfiak 48%-ban, a nők pedig 52%-ban képviseltetik magukat a rendszerben.[36]

Életkori korcsoport Felhasználók száma Százalékos részesedés
13-18 660 000 13,75
18-25 1 060 000 22,08
25-35 1 140 000 23,75
35-45 980 000 20,42
45-55 500 000 10,42
55-65 480 000 10
65+ 170 000 3,54

A Facebook magyar csapata

A Facebook magyar csapata egy aljas és szemét banda. Egyes felhasználókat önkényesen, indoklás nélkül letiltanak. A levelekre válasz helyett értelmetlen, idegen nyelvű üzeneteket küldenek a felhasználóknak.

TOP 10 magyar oldala

A legdinamikusabban változó oldalak az Activia és a Cartoon Network Magyarország, illetve Vona Gábor és Mesterházy Attila hivatalos oldala. Magyarország területén egy Like átlagos költsége 0,88 amerikai dollár, ezer megjelenésé pedig 0,02 amerikai dollár.

Név Rajongók száma
Activia 4 750 000+
L'Oréal Professionnel 3 380 000+
F&F 1 500 000+
Foodpanda 1 480 000+
Norbi Update 945 000+
Extreme Silver 920 000+
Túró Rudi 875 000+
Tibi Atya 740 000+
Kvíz Játékok 665 000+
Ütős 652 000+

A mobil platformok megoszlása

Magyarország területén több mint 3 855 000 felhasználó mobileszközéről használják a Facebookot. A legnépszerűbb operációs rendszer az Android 67%-kal, melyből a Samsung 49%-ot hasít ki, ezzel a legnépszerűbb készülékgyártó hazánkban.

Rendszer Felhasználók száma Százalékos részesedés
Android 2 576 000 66,82
iOS 395 000 10,25
Windows Phone 200 000 5,19
Egyéb (BlackBerryk, hagyományos telefonok) 684 000 17,74

Társadalmi hatásai

Facebook esemény a Szent István téren - 2011

Pszichológusok szerint az oldal káros hatással lehet a gyenge önértékeléssel rendelkező tizenévesekre, amikor ismerőseik pozitív élményeiről és népszerűségéről értesülnek.[37]

2010 áprilisában a South Park egyik részben Frászbook[38] néven parodizálta a közösségi oldalt.[39]

2010. október közepén több millió Facebook-tag egyedi azonosítója került át több reklámcég rendszerébe.[40] A The Wall Street Journal szerint olyan felhasználókat is érint, akik bizalmasnak jelölték a profiljukat.[40] Néhány esetben az alkalmazások a barátok e-mail címét is elérhetővé tették a reklámcégek előtt.[40] Azt nem lehet tudni, hogy mióta lopják az adatokat.[40]

November végén a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége bírósági eljárást indított a Facebook ellen, mert szerintük a Facebook egyáltalán nem veszi figyelembe az európai adatvédelmi törvényeket.[41]

2011. május 19-én, csütörtökön Bret Taylor a Facebook technológiai vezetője bejelentette egy a cég adatkezelését firtató amerikai szenátusi meghallgatás során, hogy a közösségi oldal működtetői pedofil képek és elveszett gyermekek után is kutatni fognak a feltöltött képek elemzésével. A Microsoft PhotoDNA technológiát fogják használni.[42]

2011 májusában a Facebook megbízott PR-céget, hogy járassa le a Google-t. NetBase közösségi médiumokat elemző cég az eseményt követően 70 ezer bejegyzést dolgozott fel és megállapította, hogy az incidens egyik cégre se volt hatással.[43] Az incidens úgy derült ki, hogy a Facebook által megbízott PR-cég egy bloggernek azt ígérte, hogy ha megír egy a Google számára lealacsonyító sztorit, amiben ők is segítettek volna és közzéteszik, akkor jelentős újságokban újraközlik. A blogger azonban elutasította az ajánlatot, ráadásul ráhúzta az összeesküvésre a vizes lepedőt, kiteregetve a suttogó propaganda minden szennyes részletét.[44]

Politikai hatásai

Az oldal használata fennállása óta néhány országban ellenállásba ütközött és ütközik ma is. Szíriában, Kínában, Iránban, Bangladeshben, Pakisztánban többször blokkolták 2010 folyamán.[45]

2010 májusában a Facebook egy közösségi csoportja arra buzdította a felhasználókat, hogy május 20-án Mohamedről készült rajzokat küldjenek.[46] A rajzverseny szervezői az ellen a blogger ellen akartak tiltakozni, aki megfenyegette a South Park készítőit, mivel az egyik epizódban Mohamedet medvének öltöztetve jelenítették meg.[46] A próféta ábrázolására való felhívás nagy felháborodást keltett Pakisztán-szerte és sok más iszlám országban.[46] Karacsiban tüntetéseket tartottak emiatt és követelték a Facebook betiltását.[46] A portál elérhetőségét egész májusban blokkolták.[46]

Politikai elemzők szerint 2011 elején a nagy arab válság kirobbanásában is jelentős szerepet játszhatott.[47] Ezzel kapcsolatban született a következő vicc is.

Hoszni Mubárak találkozik a túlvilágon két korábbi egyiptomi elnökkel, Anvar Szadattal és Gamal Abden-Nasszerrel. Megkérdezi őket, hogyan kerültek oda.
„Méreg” – mondja Nasszer.
Ezután Mubarak Szadathoz fordul a kérdéssel.
„Egy merénylő lövedéke” – mondja Szadat, majd megkérdezi:
„És veled mi végzett?”.
„A Facebook” – válaszolja Mubarak.

Mivel rendkívül gyorsan terjednek az információk a világhálón, a közösségi oldal szerepe a politika változásaiban is megnyilvánul. Több országban korlátozták, vagy szüntették be teljesen az internet szolgáltatásokat a Facebookon elindult tüntetésszervezések hatására. Horvátországban 2011. március 7-re szerveztek tüntetést a Facebookon a jelenlegi kormány politikája ellen.[48] Az így kialakult tüntetésen több, mint 8 ezren vettek részt. 2011. március 31-én a Facebook megszüntette a Harmadik Palesztin Intifáda nevű oldalt, amelyen 2011. május 15-ére szerveztek volna felkelést. A Facebook szóvivője, Andrew Noyes szerint az oldalt az erőszakra való buzdítás miatt szüntették meg.[49]

Kritikák

A Fast Company beszámolt egy Facebook felhasználó kirohanásáról. Peter Thoeny, aki a newtowni mészárlásról írt, ahol főleg gyerekek estek áldozatul, ami mellé a Facebook egy géppuska-hirdetést jelenített meg. Peter Thoeny szerint „undorító és támadó módon céloz” a Facebook a hirdetések kihelyezésénél.[50][51]

Érdekességek

2011. március 2-án Gamal Ibrahim egyiptomi férfi a Facebook nevet adta újszülött kislányának, tettét azzal indokolta, hogy szerette volna kifejezni háláját a közösségi oldal iránt, amiért a Facebook segítette Mubarak elüldözését.[52]

2008-ban az eddig is a legidősebb felhasználóként számon tartott 102 éves Ivy Bean csatlakozott a Facebook csapatához, aki akkor egy bradfordi ápolási otthonban élt. Regisztrációja után számos rajongói oldal készült a tiszteletére. Az otthonban 2010 elején meglátogatta Gordon Brown miniszterelnök és felesége Sarah. A Twitterhez is csatlakozott, és ott 56 300 barátra tett szert. 104 éves korában hunyt el.[53]

2012 októberében eltűnt machynllet-i otthonából egy 5 éves kislány, esete megjelent a Facebookon is. A 18 éves Sam Busby szexuális tartalmú, obszcén bejegyzéseket írt az oldalra, melynek következtében a worcesteri bíróság a tinédzsert 6 hét felfüggesztett börtönre és 200 óra közmunkára ítélték, illetve a perköltségeket is ráterhelték. Ez az első olyan eset, hogy facebookos bejegyzése miatt kapott valaki börtönbüntetést.[54]

Megjelenése a kultúrában

2010. november 11-én mutatták be David Fincher Social Network – A közösségi háló című filmjét, amely a Facebook alapításának történetét dolgozza fel.[55] A három Oscar-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert filmben Zuckerberget Jesse Eisenberg alakította.[56] A történet alapjául Ben Mezrich Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook (Accidental Billionaires) című 2009-ben megjelent könyve szolgált, amely hamarosan a sikerlisták élére került.[55][57]

Források és jegyzetek

  • A Facebook statisztikáinak egy része a Socialbakers oldalról származik, amely a Facebook hivatalos statisztikai oldala.
  • További statisztikai adatok forrása a Social Daily oldal.
  1. Eldon, Eric: 2008 Growth Puts Facebook In Better Position to Make Money. VentureBeat, 2008. december 18. (Hozzáférés: 2008. december 19.)
  2. a b c d e „A lájkolás 10 éve”, PC World, Project 029 Media & Communications Kft., 2014. március 6., 71. oldal. ISSN 1785-4717 (Hozzáférés: 2014. március 28.)  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „test” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  3. 2011. február 16. - 637 millió regisztrált felhasználó.
  4. Az adatok a Facebook hivatalos oldaláról származnak
  5. Facebook Holders Tighten Their Grip
  6. Tőzsde - Facebook
  7. Facebook IPO: an anatomy of Wall Street overreach
  8. Mérföldkőnél a Facebook: 1 milliárd felhasználó!
  9. Egymilliárdan használják a Facebook mobilalkalmazásait. pcworld.hu, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  10. Megújul a Facebook (ITcafé/Index.hu, 2011. augusztus 24.)
  11. Az új gombbal úrrá lehet a facebookos káoszon (Origó, 2011. szeptember 19.)
  12. Automatizálták a lájkolást (Index, 2011. szeptember 22.)
  13. Facebook Factsheet Megtekintve: 2010. március 29.
  14. Váraljay Gabriel: Facebook magyarul: Szabó Péter (interjú). [2011. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. The Facebook democracy is officially dead
  16. Fontos változások a Facebook szabályzatában
  17. Elindult a szavazás a Facebook új szabályzatáról
  18. Vége a Facebook demokráciának
  19. Mindenki utálja a Facebookot (Index, 2011. július 19.)
  20. Világuralomra tör a like gomb
  21. Jótékonysággal kapcsolatos jelenségek a Facebookon
  22. Változik a Like gomb
  23. Pluszegyezéssel megy a Google a lájkolás ellen
  24. Facebook cookie
  25. Védekezés a facebookos vírusok ellen
  26. A Facebook 4 évig nem védte adatainkat (Nyest.hu/IT café, 2011. május 12.)
  27. Facebook: saját magunk hackeljük meg
  28. The dislike button
  29. Questions
  30. Facebook Questions: Hands On
  31. Ingyentelefon a Facebookon (Index, 2011. április 20.)
  32. Lehet videótelefonálni a Facebookon is (Index, 2011. július 7.)
  33. Az oldal használatával kapcsolatos problémákra, az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket leszámítva, magyar nyelvű tájékoztatás általában nincs.
  34. Szabó Péter interjú
  35. Gemius - Az internetezők 85 százaléka használja a Facebookot Magyarországon, 2014. január (Gemius, 2014. február 4.)
  36. Magyarország Facebook analitikája. socialdaily.com, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2014. július 8.)
  37. Tovább vitáznak a Facebookról a pszichológusok (Inforádió, 2011. március 29.)
  38. South Park - Frászbook
  39. South Park parodies Facebook
  40. a b c d Több millió embert érint a Facebook legújabb adatvédelmi botránya sg.hu, 2010. október 19. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  41. Beperelték a fogyasztóvédők a Facebookot sg.hu, 2010. december 1. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  42. Gyerekpornó után kutat a Facebook
  43. A Facebook-botrány nem befolyásolta az oldal népszerűségét
  44. Lebukott a Facebook a Google-t lejárató kampányával
  45. Banglades_is_blokkolja_a_Facebookot
  46. a b c d e Áll a Facebook Pakisztánban fn24.hu, 2010. május 20. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  47. Think Again: Egypt.
  48. Facebook tüntetések.
  49. A Facebook eltávolította a harmadik intifádát meghirdető oldalt
  50. Tyler Gray: Targeted Facebook Ad Goes Horribly Wrong After Newtown School Shooting (angol nyelven). fastcompany.com. FastCompany, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  51. Joanelli Tamás: Botrány: szerencsétlen véletlen vagy tudatos Facebook hirdetés?. BeSocial, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  52. A gyermek neve Facebook
  53. Ivy Bean a Facebookon és a Twitteren
  54. April Jones Facebook posts: Sam Busby given suspended sentence. BBC, 2012. november 7. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
  55. a b Social Network (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  56. Awards (angol nyelven). Social Network. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  57. Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook. Atheneum Kiadó. (Hozzáférés: 2011. március 11.)

Külső hivatkozások

Irodalom

  • Beleznay Péter: A Facebook, Változó Világ 76., Budapest 2011.
  • Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook. Athenaeum 2000 Kiadó, 2010
  • Nicholas A. Christakis – James H. Fowler: Kapcsolatok hálójában - Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogy alakítják sorsunkat? Typotex Kiadó, 2010 ISBN 9789632791555