Rítusok és szertartások
| Rítusok és szertartások | |
| Szerző | nem ismert |
| Eredeti cím | Ji-li () |
| Ország | ókori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | a kívánatos társadalmi normák, a közigazgatás és a szertartások rendje |
| Műfaj | antológia (konfuciánus szent könyv) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rítusok és szertartások témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Ji-li | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 儀禮 |
| Egyszerűsített kínai | 仪礼 |
| Mandarin pinjin | Yílǐ |
| Wade–Giles | Yi2-li3 |
| Konfucianizmus |
|---|
 |
| Kínai filozófia |
| A konfuciánus kánon |
| Konfuciánus filozófusok |
| Neokonfucianizmus |
| Kapcsolódó fogalmak |
A Rítusok és szertartások a Csou ()-kori Kínának, a konfuciánus értékek szerint kívánatosnak tartott társadalmi normáival, adminisztrációjával, szertartásaival kapcsolatos írások antológiája. A mű összeállítását a hagyomány magának Konfuciusznak tulajdonítja, ám a modern szövegkritikai vizsgálatok alapján biztosan állítható, hogy a különböző korból származó szövegek zöme nem származhat az i. e. 5. századból. A Csou () szertartásai valamint a Szertartások feljegyzései című művekkel együtt az úgynevezett „három szertartás” (szan li ()) néven is emlegetett ókori szertartási szövegek egyike, a tizenhárom klasszikus műből álló konfuciánus kánon része.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Rítusok és szertartások tartalmazta szövegek szerzőségét – akárcsak a Csou () szertartásait – a Csou ()-dinasztia megalapításában jelentős szerepet játszott, legendás Csou Kung ()nak (周公) tulajdonítja. William Boltz szerint azonban ez az álláspont ma már tarthatatlan. A mű modern filológiai vizsgálatai kiderítették, hogy a ma ismert mű egyes részei csakugyan keletkezhettek akár Konfuciusz korában is, de zömében mégis csak Han-kori kompiláció.[1]
A mű első szerkesztője, egyben első kommentátra a 2. században élt Cseng Hszüan () (鄭玄; 127–200) volt. A 3. században egy másik kommentárszerő, Vang Szu () (王肅; 195–256) ugyan erősen bírálta Cseng () bizonyos állításait, ennek ellenére mégis a Cseng ()-féle változat lett a későbbi kiadások alapja.[2]
A mű első nyugati nyelvű fordítása franciául olvasható, és Charles-Joseph de Harlez de Deulin (1832–1899) nevéhez fűződik, 1890-ben jelent meg. Séraphin Couvreur (1835–1919) 1916-ban készítette el ugyancsak francia nyelvű fordítását. Angolra először John Steele ültette át a teljes szöveget 1917-ben. Magyarul egyelőre részleteiben sem olvasható.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Boltz 1993. 237.
- ↑ Boltz 1993. 240.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Boltz 1993: Boltz, William G. "I-li 儀禮" In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 234–244. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Couvreur 1916: Couvreur, Séraphin. I-li, Cérémonial. Imprimerie de la Mission Catholique. 1916.
