Tien-ming

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átírási segédlet
tien-ming
Kínai átírás
Hagyományos kínai 天命
Egyszerűsített kínai 天命
Mandarin pinjin tiānmìng
Wade–Giles t'ien-ming

A tien-ming (magyar fordításban: „égi elrendelés”, „égi megbízatás” „égi rendelés”, „égi sors”, az „ég megbízása”, „égi mandátum”) konfuciánus fogalom, amely szerint az uralkodó, az ég fia (tien-ce 天子) uralmának legitimáló erejét, és uralmának valóságos működését biztosítja, és megszűnte esetén az uralom elvész.

Értelezése[szerkesztés]

Konfuciusz a tien-minget az Ég (tien 天) erkölcsi kinyilatkoztatásának tartotta. Az ő idejében még jelentős különbség mutatkozott a tien-ming és a ming (命) jelentése között. A tien-ming, mint morális imperativus az „ég végzését”, míg a ming pedig csak a „végzetet” jelentette, igaz, már a korai szövegekben is felbukkan, mint a tien-ming rövidített alakja. A „tien-ming megismerése” ezek szerint annak megértését jelentette, hogy az ég miért rendelt el valamit, míg „a ming megismerése” annak megértését jelentette, hogy bizonyos dolgok az életben a végzet uralma által következnek be.

Menciusz szerint az égi megbízatás elve szerint az Ég a dinasztiának adott megbízatását az uralkodó megfogyatkozott erényessége miatt visszavonhatja. Ezen megfogyatkozás jele alapvetően a nép elégedetlensége, ezért ha egy már alkalmatlan uralkodót ölnek meg, akkor valójában nem is maga az uralkodó, hanem csak egy jogosulatlan trónbitorló pusztul el.

Mo-ce szerint az „égi megbízatás” azt jelenti, hogy az ég fián keresztül a konkrét jelenhez kötve, de múlttal és jövővel összekötve az égalatti (tien-hszia) működése időtlen, elrendelt sorsának (ming 命) körforgásában működik. Mo-ce elveti az „égi megbízatás” elvének olyan értelmezését, amelyben az az „elrendelt sorsot” (ming) jelentené.

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Tőkei Ferenc 1986: Kínai filozófia. Ókor. 1. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 9630542943
  • Lau 1979.: Lau, Din-Cheuk. Confucius – The Analects (Lunyü). New York: Penguin Books.
  • Ning 1997.: Ning Chen. „Confucius’ view of Fate (ming).” Journal of Chinese Philosophy 24.3: 328–354.
  • Kósa–Várnai 2013.: Kósa Gábor – Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38-64. ISBN 9789632843742

Külső hivatkozások[szerkesztés]