Orbán Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 81.183.121.171 (vitalap) 2009. március 7., 17:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életrajza)
Orbán Viktor
Fájl:Orbán Viktor a Fidesz elnöke.jpg
A Magyar Köztársaság 4. miniszterelnöke
Hivatali idő
1998. július 6. – 2002. május 27.
ElődHorn Gyula
UtódMedgyessy Péter
Születési névOrbán Viktor Mihály
Született1963. május 31. (60 éves)[1][2][3]
Székesfehérvár
PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség
VálasztókerületPest megyei lista
SzüleiSípos Erzsébet
Orbán Győző
HázastársaLévai Anikó
Gyermekei
Foglalkozásjogász
Iskolái
Valláskálvinizmus
Díjak
  • Knight Grand Cross of the Order of St. Gregory the Great (Budapest, 2004. április 6., Juliusz Janusz)
  • Szent István-díj (2002)
  • HazteOir.org Prize
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (2001)
  • Franz Josef Strauss Award (München, 2001, Alfred Bayer)
  • Szent Száva-rend (Budapest, 2022. szeptember, Porfirije Perić)
  • a Szerb Köztársaság Érdemrendje (Belgrád, 2022. szeptember, Aleksandar Vučić)
  • Order 8-September (2013. december 5., Gjorge Ivanov)
  • Magyar Érdemrend
  • Nagy Szent Gergely érdemrend
  • Gediminas-rend
  • Dostyk Order of grade I
  • Order of Glory and Honor
Orbán Viktor aláírása
Orbán Viktor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31.) magyar politikus, a Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő, 1998–2002 között Magyarország miniszterelnöke volt.

Életrajza

Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatos osztályában. Katonaként Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott. 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Bibó István Szakkollégiumnak. Ezután két évig Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében.

Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük van. [4]

Rendszerváltásban játszott szerepe

Fájl:Orbán19890716.JPG
Orbán Viktor beszédet mond Nagy Imre újratemetésén 1989. június 16-án

Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte a Fideszt. 1989. június 16-án a budapesti Hősök terén tartott beszédében[5] szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, ezzel országosan ismertté vált.

Politikai pályája

1989-1990-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. 1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

1992-től a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki ezzel. Az ellentétek végül Fodor Gábor és társainak (többek között Ungár Klára és Molnár Péter) távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz-Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét.

Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.

Az 1998-as választásokkor koalíciós szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a választások után, az eredmények ismeretében koalícióra lépett a – Torgyán József által vezetett – Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal, mivel az MDF-el együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

Miniszterelnöki tevékenysége

A Fidesz 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikor pártja hivatalosan is átlépett az Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jónéhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarország-ot és Szlovákia-át összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euro-övezet része legyen.

Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az infláció-t, továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP-SZDSZ kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választásokon ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben.

Bővebben: Orbán-kormány

A Fidesz elnökeként

Orbán Viktor a Parlamentben 1997-ben
Fájl:Orban Viktor-2008-03-15.jpg
A 2008. március 15-i Fidesz-gyűlésen

A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[6][7]

2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöke. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

2006. március 19-én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)

A miniszterelnök 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került balatonőszödi beszédére a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést,melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytathatta pártelnöki megbízatását.

2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás-ok szükségességét,mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van,hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

Kapcsolata a sporttal

Orbán Viktor egy labdarúgó-mérkőzésen

Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nem csak néz, hanem játszik is. Gyerekkorában kisebb csapatokban játszott, 1999-ben lett a felcsúti csapat igazolt játékosa, ahol ma is csapattag, de a 2005-2006-os szezon óta egyszer sem lépett pályára. Csatár poszton szerepel, mezszáma 2-es. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[8] 20 évesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[9]

2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezen kívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabda csapattal is.[10] Az utánpótlás képzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futball Akadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott. [11]

Konfliktusok a személye körül

  • 1988. március 15-én A Batthyány-örökmécsesnél rendőrök bántalmazták Orbán Viktort és a segítségére siető Kis János filozófust.
  • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”[12]; a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[13]
  • A Tufts Egyetem díszdoktori címének átvétele 2002. február 11-én az adófizetők 32 millió forintjába került, mivel a magánútjára különrepülőgépet vett igénybe, amiért sokan kritizálták [14].
  • 2006-os parlamenti választások előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[15].
  • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán, felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.”[16] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne. [17]
  • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amin Orbán Viktor is résztvett.[18]. A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „Sokaknak sok minden fog fájni.”, hogy a nagy állami beruházásokat — köztük a 4-es metró építkezését, autópálya-építéseket — felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[19] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[18] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[20] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[21]. A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[22] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[23] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[24]. Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[19]

Díjak, elismerések

Fájl:Orbán Bush Martonyi.jpg
Orbán Viktor, George Bush és Martonyi János a Fehér Házban
  • A Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
  • Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
  • A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
  • A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
  • A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
  • „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
  • Mérite Européen díj (2004)
  • A Pápai Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
  • Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta. (2000)
  • A Szent István-díj első kitüntetettje (2002 szeptemberében)
  • Esztergom díszpolgára (2006)
  • Csíkszereda - PRO URBE kitüntetés (2008)

Ajánlott irodalom

Interjúkötetei, beszédei

Róla

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Hivatalos honlap
  5. ↑ Orbán Viktor beszéde Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16.
  6. ↑ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 07.
  7. ↑ Kint is vagyok, bent is vagyok?, HVG, 2007. február 07.
  8. ↑ fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  9. ↑ Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  10. ↑ origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  11. ↑ Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  12. ↑ Idézet a Wikidézetekben
  13. ↑ Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató)
  14. ↑ Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
  15. ↑ Index - Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
  16. ↑ Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján
  17. ↑ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.
  18. ↑ a b Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat
  19. ↑ a b Kóka János üdvözli Orbán "őszödi beszédét" (InfoRádió, 2008. május 23.)
  20. ↑ Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról (InfoRádió, 2008. május 24.)
  21. ↑ "Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül
  22. ↑ Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
  23. ↑ Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról
  24. ↑ Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak

Külső hivatkozások

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

Interjúk


Elődje:
{{{előző}}}
Magyarország miniszterelnökeA magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
 Utódja:
{{{következő}}}


Elődje:
{{{előző}}}
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökeA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
 Utódja:
{{{következő}}}
Elődje:
{{{előző}}}
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökeA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
 Utódja:
{{{következő}}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Viktor&oldid=5108232”