Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (rövidítése: MÉM) a Magyar Népköztársaság egyik minisztériuma volt. Neve 1990 májusában Földművelésügyi Minisztériumra változott.


Története[szerkesztés]

1967. április 14-én jött létre az 1967. évi 8. tvr. alapján több minisztérium és más szerv összevonásával. Jogelődei a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Élelmezésügyi Minisztérium (ÉM), az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) voltak. Fő feladata a mező- és erdőgazdaság, az elsődleges faipar, a vadgazdálkodás és vadászat, a földügyi igazgatás és az élelmiszeripar irányítása volt.

A minisztériumnak az ágazattal kapcsolatos gazdaságpolitikai és saját hatósági jogköréböl adódóan sokféle konkrét feladata volt, a legfontosabbak az alábbiak.

  • Koncepciók kialakítása a minisztériumhoz tartozó ágazatok összehangolt fejlesztésére, valamint az üzemi-vállalati és a gazdasági érdekek egybehangolására.
  • Javaslatok kidolgozása a gazdasági célkitűzéseket megvalósító eszközök kialakítására (árrendszer, hitelpolitika, termékforgalmazás, bér- és jövedelemszabályozás, beruházási rendszer stb.).
  • A termelésfejlesztés és műszaki fejlesztés irányának meghatározása a népgazdasági tervvel összhangban.
  • A minisztériumhoz tartozó ágazatok szervezetei közt (vállalatok, gazdaságok, intézmények, szövetkezetek) az információs rendszerek kidolgozása, azok működtetésének biztosítása.
  • Az ágazati tudományos kutatás és szakemberképzés irányának meghatározása és feltételeinek biztosítása.
  • A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat nemzetközi kapcsolatainak szervezése.
  • Az ágazattal kapcsolatos minisztériumi szintű szabályozási és hatósági feladatok ellátása.
  • Gondoskodás az ágazati feladatokat ellátó szakigazgatási szervezet kiépítéséről, működéséről.
  • Az állam tulajdonosi jogköréből kifolyólag a felügyelete alá tartozó vállalatok és költségvetési szervek felügyelete, a velük kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. A vállalatok és költségvetési szervek létrehozása és megszüntetése, tevékenységük meghatározása, működésük biztosítása.

Hivatali szervezete[szerkesztés]

A 11/B/1969. MÉM sz. utasítás alapján (mely a minisztérium részletes ügyrendjét határozta meg) 1969. január 1-től a minisztérium szervezete az alábbi részlegekből állt:

  • I. Személyzeti Főosztály
  • II. Igazgatási és Szövetkezeti Főosztály
  • III. Közgazdasági Főosztály
  • IV. Termékforgalmazási Főosztály
  • V. Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály
  • VI. Költségvetési Főosztály
  • VII. Szakoktatási Főosztály
  • VIII. Tudományos Kutatási Főosztály
  • IX. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
  • X. Tájékoztatási Főosztály
  • XI.Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Főosztály
  • XII. Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztály
  • XIII. Mezőgazdasági Vállalatfelügyeleti Főosztály
  • XIV. Élelmiszeripari Hivatal
  • XV. Erdészeti és Faipari Hivatal
  • XVI. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal
  • XVII. Állategészségügyi Főosztály
  • XVIII. Növényvédelmi Főosztály
  • XIX. Termelésfelügyeleti Főosztály
  • XX. Gazdasági Hivatal
További titkárságai voltak
  • Miniszteri és miniszterhelyettesi titkárságok
  • Műszaki Fejlesztési Tanács Titkársága
  • Szabványügyi Titkárság

1971 január 1-től (9/B/1970. sz. MÉM utasítása) a minisztérium szervezete a következő főosztályokból és hivatalokból állt:

  • Miniszteri Titkárság
  • I. Személyzeti Főosztály
  • II. Igazgatási és Jogügyi Főosztály
  • III. Közgazdasági Főosztály
  • IV. Terményforgalmazási Főosztály
  • V. Tudományos Kutatási Főosztály
  • VI. Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztály
  • VII. Növényvédelmi Főosztály
  • VIII. Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály
  • IX. Szövetkezeti Főosztály
  • X. Szakoktatási főosztály
  • XI. Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály
  • XII. Tájékoztatási Főosztály
  • XIII. Szervezési és Ellenőrzési Főosztály
  • XIV. Vállalatfelügyeleti Főosztály
  • XV. Költségvetési Főosztály
  • XVI. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
  • XVII. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal
  • XVIII. Erdőrendezési Főosztály
  • XIX. Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály
  • XX. Gazdasági Hivatal

A minisztérium vezetését tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek segítették (34/1967. MÉM, 27/1967. MÉM, 13/1970. MÉM sz. utasítások):

  • Közgazdasági Tanács
  • Tudományos Tanács
  • Meliorációs Tanács
  • Mezőgazdasági Minősítő Tanács
  • Műszaki Fejlesztési Tanács
  • Országos Állategészségügyi Tanács
  • Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács
  • Országos Növényvédelmi Szakbizottság
  • Országos Sütőipari Szakmai Tanács
  • Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács
  • Szakoktatási Tanács
  • MÉM Tanácsadó Testület

1985-től február 1-től (1/B/1985. sz. MÉM utasítás) a minisztériumban a következő minisztériumi részlegek működtek:

  • Miniszteri Titkárság
  • I. Személyzeti és Munkaügyi Főosztály
  • II. Igazgatási és Jogügyi Főosztály
  • III. Terv- és Közgazdasági Főosztály
  • IV. Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Főosztály
  • V. Szakoktatási és Kutatási Főosztály
  • VI. Mezőgazdasági
  • VII. Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály
  • VIII. Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály
  • IX. Szövetkezeti Főosztály
  • X. Élelmiszeripari Főosztály
  • XI. Törvényességi Felügyeleti Főosztály
  • XII. Költségvetési Intézmények Főosztálya
  • XIII. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
  • XIV. Vadgazdasági Főosztály
  • XV. Műszaki Főosztály
  • XVI. Földügyi és Térképészeti Hivatal
  • XVII. Erdészeti és Faipari Hivatal

Iratkezelésének szervezete, rendje[szerkesztés]

A 21/B/ 1976. sz MÉM utasítás alapján a minisztériumban az iratkezelést, nyilvántartást, ügyvitelt és iratselejtezést az Igazgatási és Jogügyi Főosztály Iratnyilvántartási és Titkos Ügykezelési Osztálya látta el. A minisztériumnak, az egyes részlegeknek, valamint az ott dolgozóknak címzett postai küldemények átvétele, csoportosítása és az illetékesek számára történő átadása, illetve a kimenő iratok szabályzat szerinti elküldése is a Postabontóban történt. Felbontás nélkül kellett továbbítaniuk a névre szóló és a részlegeknek címzett iratokat, a "Szigorúan Titkos" jelzésű iratokat pedig nem is vehették át, azokat egyből a Titkos Ügykezelőséghez kellett irányítaniuk. A két évnél régebben keletkezett, elintézett iratok rendszerezett irattári elhelyezése, kezelése, nyilvántartása és selejtezésének megszervezése, valamint a maradandó értékű iratok levéltárba adása a Központi Irattár feladata volt.

A MÉM 1967 és 1990 között keletkezett, maradandó értékű iratait jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi, az ott található iratanyag terjedelme 1128,36 iratfolyóméter, amely 61 állagra oszlik. Az állagokat a MÉM szervezeti egységei (elsősorban főosztályai) szerint alakították ki. Külön állagokat képeznek egyes vezetők iratai, továbbá a visszaminősített titkos ügykezelésű iratok. Az iratanyag jelentős része levelezésből és vezetői értekezletek anyagaiból áll.

Miniszterek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőgazdasági_és_Élelmezésügyi_Minisztérium&oldid=26587820”