Nádor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 80.99.116.52 (vitalap) 2009. december 14., 14:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (intézmény , t kimaradt)

A nádor vagy nádorispán a király után a második legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. A nádor a rendi országgyűlés elnöke, (egyben a felsőtábla elnöke is) volt.

A nádor szó története

Elnevezése a nyelvtudomány álláspontja szerint a szláv „na dvor span” (udvarnál lévő ispán) kifejezésből ered. Nádor = nagyúr, csak a gy hangot egykoron d-nek (is) ejtették. E természetes hangváltásra említi példának Czuczor Gergely : „»Nagyság« is egy 1559-iki levélben többször nadság. »Nádorispán uram ő nadsága,« (Szalay Á. 400 m. l.)” A mai gy helyett régen g-t is ejtettek. Ugyancsak a Czuczor-Fogarasi szótárból: „régi nyelvemlékeinkben épen e szónál d helyett g is fordul elé. »En nagyryspan (= nagirispán) uramnak leginagyobban amiben tudok szolgálnom, mindenkoron ketteles (= köteles) szolgája vagyok.”« (Levél 1558-ból. Szalay Á. 400 m. l.).

A nádori intézmény története

Szent István udvarában valószínűleg a nyugati „Pfalzgraf” mintájára keletkezett a tisztség. Kezdetben a királyi udvarházak udvarnokainak felügyelőjeként (majd bírájaként) a kezdetleges udvar (azaz a kíséret) szükségleteinek biztosítása volt, majd bírói működése az udvari hivatalt lassan országos hatáskörűvé alakította. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel, későbbi magyar király volt. A nádor ellátási funkcióinak megsokasodásával tehermentesítették az udvarispán (curialis comes) vagy régebben másképpen udvarbíró tisztség létrehozásával, amiből utóbb az országbíró tisztsége nőtt ki. A királyné udvarispánját először 1198-ban említik.

A nádor bírói működését szabályozta a Szent László III. dekrétumának nevezett törvény harmadik cikkelye:

3. A nádorispánról
Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen. Ameddig pedig ez az ispán otthon marad, pecsétjét senkire se küldje, csupán azokra, kiket "udvarnokok"-nak neveznek, és akik önként, saját akaratukból mennek hozzá, azok felett legyen szabad neki ítélkezni. Ha másképpen cselekszik, ötvenöt penzát fizessen. Hasonlóképpen a herceg ispánját is, ha az nemcsak a saját alattvalói, hanem mások felett is ítélkezik, ugyanazon büntetéssel javítsák meg.

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II. András, 1222):

8. A nádor bírói jogköréről
a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.
b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fővesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be.
c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában

A királyné és gyakran az ifjabb király is rendelkezett saját nádorral. Az Árpád-kor végén több esetben előfordult, hogy a nádori hivatalt kettéosztották, „dunáninneni” és „dunántúli” nádorságra. Az Árpád-ház kihalása utáni évtized anarchiával terhelt időszakában egyazon időben többen is viselték a nádori címet, nehezen meghatározható területi hatáskörrel.

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A nádori cikkeknek (Articuli Pronunciati De offició Palatinus) nevezett törvénycikkek a következők:

Nádori cikkek
  1. A király választásánál övé az első szavazat,
  2. A kiskorú király gyámja vagy gondnoka;
  3. Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet;
  4. Nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya;
  5. A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti,
  6. A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár;
  7. Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol;
  8. A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti;
  9. Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs,
  10. A király távollétében annak helytartója;
  11. A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz;
  12. Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.
József nádor az 1840-es években (Johann Nepomuk Höfel festménye)

A következő évszázadokban a nádori cikkek jelentették a nádor hatáskörének alapvető szabályozását a későbbi törvényekkel ezen csak apróbb változtatást végeztek.

A mohácsi csata után Magyarországon hatalomra kerülő Habsburg uralkodók uralkodói székhelye nem Magyarországon volt, ezért az országot – a magyar törvények és szokások figyelmen kívül hagyásával – királyi helytartón keresztül kívánták kormányozni. A magyar rendek azonban követelték a nádori hivatal betöltését és 1542. november 26-án nádorrá választották Révay Ferenc túróci főispánt. Ettől kezdve a nádori hivatalt – kis kihagyásokkal – mindig betöltötték, de a nádor személye nem volt azonos a királyi helytartó személyével. Ezt az ellentmondásos állapotot a II. Mátyás koronázása előtt (1608. november 18-án) kiadott 3. törvénycikkben szüntették meg, ahol visszaállították a nádorság intézményét.

A legnevezetesebb nádor József nádor Habsburg főherceg volt (1776 – 1847). Magyarország utolsó nádora István nádor volt. Az ő lemondatásával (1848. szeptember 25.) a gyakorlatban megszűnt a nádori hivatal, de ennek törvényi kifejezése csak később történt meg.

Magyarország nádorai időrendben

Árpád-kor

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Aba Sámuel 1041 előtt Szent István 1041-1044 között király
Zache 1055 körül I. András szerepel a Tihanyi alapítólevélen
Radó 1057 körül I. András
Ottó 1066 körül Salamon Győr nembeli
Radván 1067 körül Salamon
Gyula 1075-1091 (?) I. Géza, Szent László (?)
Péter 1091 Szent László
Gyula 1094 Szent László
János 1108-1113 Könyves Kálmán Uros fia
Fancsal 1131(?)-1138 II. Béla Bozeta fia
Belos 1146-1157 II. Géza
Henrik 1162-1163 III. István Héder nembeli
Tamás 1163 IV. István Héder nembeli
Ampud 1165-1174 III. István, III. Béla
Farkas 1177(?)-1183 III. Béla Bikács nembeli
Dénes 1184 III. Béla
Tamás 1185-1186 III. Béla
Mog 1192-1193, 1198-1199, 1206 III. Béla, Imre, II. András
Ézsau 1197-1198 Imre
Mika 1199-1201 Imre Ják nembeli
Benedek 1202-1204 Imre
Miklós 1205 III. László
Csépán 1206-1209 II. András
Both (o) vagy Poth ( Hédervári) 1209-1212 II. András Győr nembeli
Bánk 1212-1213 II. András Bór-Kalán nembeli
Miklós 1213-1214, 1219-1222, 1226 II. András Szák nembeli
Gyula 1215-1217, 1222-1226 II. András Kán nembeli
Tódor 1222 II. András Csanád nembeli
Dénes 1227-1229, 1231-1234 II. András Apod fia
Mojs 1229-1230 II. András Apod fia
Dénes 1235-1241 IV. Béla Tomaj nembeli
Arnold 1242 IV. Béla Buzád-Hahót nembeli
László 1242-1245 IV. Béla Kán nembeli
Dénes 1245-1246, 1248 IV. Béla Türje nembeli
István 1246-1248 IV. Béla Gut-Keled nembeli
Lóránd 1248-1261, 1272-1273, 1274-1275 IV. Béla, IV. István, IV. (Kun) László Rátót nembeli
Kőszegi Henrik 1261-1267 IV. Béla Héder nembeli
Dénes 1263, 1273-1274, 1277-1278 IV. Béla, IV. (Kun) László Pécz nembeli, 1263-ban István ifjabb király nádora
Domonkos 1266 IV. Béla Csák nembeli, István ifjabb király nádora
Benedek 1268 IV. Béla Tombold fia, István ifjabb király nádora
Lőrinc 1267-1270,1272, 1273 IV. Béla, V. István, IV. (Kun) László Kemény fia
Mojs 1270-1272 V. István
Kőszegi Miklós 1275, 1276-1277, 1284-1286, 1289-1290, 1291, 1293-1295 IV. (Kun) László, III. András Héder nembeli, 1289-1290 között „dunántúli” nádor
Péter 1275-1276, 1277, 1278 IV. (Kun) László Csák nembeli
Máté 1278-1280, 1282-1284 IV. (Kun) László Csák nembeli
Finta 1280-1281 IV. (Kun) László Aba nembeli
Kőszegi Iván 1281-1282, 1287-1288 IV. (Kun) László Héder nembeli
Makján 1286-1287 IV. (Kun) László Aba nembeli
Amadé 1288-1289, 1290-1291, 1293, 1295-1296, 1297-1298, 1299-1301 IV. (Kun) László, III. András Aba nembeli
Rénold 1289-1290 IV. (Kun) László Basztély nembeli, „dunáninneni” nádor
Mizse 1290 IV. (Kun) László „dunáninneni” nádor
Mihály 1291-1293 III. András Szente-Mágócs nembeli
Máté 1296-1297 III. András Csák nembeli
Apor 1298-1299 III. András Pécz nembeli, „dunántúli” nádor
Lóránd 1298-1299 III. András Rátót nembeli, „dunáninneni nádor”

1301 és 1310 között nádori címet viseltek

Az Árpád-ház kihaltát követő interregnum ideje alatt a kiskirály tartományurak sokszor önhatalmúlag is viselték a nádori címet.

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Máté 1301–1310 (Cseh) III. Vencel, (Bajor) Ottó, Károly Róbert Csák nembeli
Kőszegi Iván 1301–1308 (Cseh) III. Vencel, (Bajor) Ottó, Károly Róbert Héder nembeli
Amadé 1303–1310 (Cseh) III. Vencel, (Bajor) Ottó, Károly Róbert Aba nembeli
István 1303–1307 (Cseh) III. Vencel, (Bajor) Ottó Ákos nembeli
Lóránd 1303–1307 (Cseh) III. Vencel, (Bajor) Ottó Rátót nembeli
Apor 1304 Vencel Pécz nembeli
Kopasz Jakab 1305–1310 (Bajor) Ottó, Károly Róbert Borsa nembeli

Anjou-kor

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Fülöp 1322–1327 Károly Róbert Drugeth
János 1328–1333 Károly Róbert Drugeth
Vilmos 1333–1342 Károly Róbert Drugeth
Miklós 1342–1356 I. Nagy Lajos Gilétfi
Miklós 1356–1367 I. Nagy Lajos Kont
I. Imre 1372–1375 I. Nagy Lajos Simontornyai Laczkfi
V. Miklós 1375–1385 I. Nagy Lajos 1382-ig, utána I. Anjou Mária Garai
VI. Miklós 1385–1387 I. Anjou Mária Széchy

Vegyes királyok kora

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Laczkfi V. István 1387–1392 Anjou I. Mária csáktornyai
Ilsvai Leusták 1392–1397 Anjou I. Mária; Luxemburgi Zsigmond
Bebek Detre 1397–1402 Luxemburgi Zsigmond
Garai VII. Miklós 1402–1433 Luxemburgi Zsigmond
Pálóczy III. Máté 1435–1437 Luxemburgi Zsigmond
Hédervári II. Lőrinc 1437–1447 Albert (Habsburg); I. Ulászló (Jagelló)
Garai III. László 1447–1458 V. László (Habsburg)
Guthi Ország III. Mihály 1458–1484 I. Mátyás (Hunyadi)
Szapolyai II. Imre 1486–1487 I. Mátyás (Hunyadi)
Szapolyai VI. István 1492–1499 II. Ulászló (Jagelló)
Geréb III. Péter 1500–1503 II. Ulászló (Jagelló) vingárti
Perényi III. Imre 1504–1519 II. Ulászló (Jagelló); II. Lajos (Jagelló)
Báthory VII. István 1519–1523 II. Lajos (Jagelló)
Báthory VII. István 1524–1525 II. Lajos (Jagelló)
Werbőczy VIII. István 1525–1526 II. Lajos (Jagelló)
Báthory VII. István 1526–1530 Szapolyai János; I. Ferdinánd (Habsburg)

Török háborúk és hódoltság kora

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Bánffy IV. János 1530–1533 Szapolyai János,
I. (Habsburg) Ferdinánd 		alsólindvai
nincs nádor 1533–1554 Szapolyai János, 1540-től János Zsigmond
I. (Habsburg) Ferdinánd
Nádasdy III. Tamás 1554–1562 János Zsigmond, 1556–59-ig Izabella királyné
I. (Habsburg) Ferdinánd
nincs nádor 1562–1608 I. Ferdinánd (Habsburg),
1564-től Habsburg Miksa, 1576-tól (Habsburg) Rudolf
Illésházy IX. István 1608–1609 II. (Habsburg) Mátyás
Thurzó György (nádor) 1609–1616 II. (Habsburg) Mátyás
Forgách Zsigmond 1618–1621 II. (Habsburg) Mátyás,
1619-től II. (Habsburg) Ferdinánd
Thurzó Szaniszló 1622–1625 II. (Habsburg) Ferdinánd
Esterházy VIII. Miklós 1625–1645 II. (Habsburg) Ferdinánd,
1637-tól III. (Habsburg) Ferdinánd
Draskovics V. János 1646–1648 III. (Habsburg) Ferdinánd
Pálffy III. Pál 1649–1654 III. (Habsburg) Ferdinánd
Wesselényi Ferenc 1655–1667 III. (Habsburg) Ferdinánd,
1657-től I. (Habsburg) Lipót
nincs nádor 1667–1681 I. (Habsburg) Lipót

Magyarország a Habsburg Birodalomban

Név Nádorság ideje Nádorsága alatt uralkodó Megjegyzés
Esterházy IV. Pál 1681–1713 I. Lipót, 1705-től I. József,
1711-től III. Károly
Pálffy IX. Miklós 1714–1732 III. Károly
nincs nádor 1732–1741 III. Károly,
1740-től Mária Terézia
Pálffy VI. János 1741–1751 Mária Terézia
Batthyány Lajos 1751–1765 Mária Terézia
nincs nádor 1765–1790 Mária Terézia,
1780-tól II. József
Sándor Lipót főherceg 1790–1795 II. Lipót,
1792-től I. Ferenc 		Habsburg–Lotaringiai-ház
József Antal főherceg
(József nádor) 		1796–1847 I. Ferenc,
1835-től V. Ferdinánd 		Habsburg–Lotaringiai-ház
István Ferenc főherceg
(István nádor) 		1847–1848 V. Ferdinánd,
1848-tól Ferenc József 		Habsburg–Lotaringiai-ház,
(1848 után hatáskörét nem gyakorolta)

Lásd még

Felhasznált irodalom

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádor&oldid=6697803”