Ugrás a tartalomhoz

Mistral

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Llz78 (vitalap | szerkesztései) 2019. október 26., 17:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Hordozóeszközök: linkjav.)
Mistral
Az 54. tüzérezred teherautójára telepített Mistral rakétaindító
Az 54. tüzérezred teherautójára telepített Mistral rakétaindító

Funkciórövid hatótávolságú hordozható légvédelmi rakéta
GyártóMBDA
TervezőMBDA
RendszeresítőkLásd Rendszeresítők
Szolgálatba állítás1988

Irányításinfravörös
Robbanótöltetrepesz-romboló (HE)
Méret- és tömegadatok
Hossz1,86 m
Törzsátmérő0,09 m
Repülési jellemzők
Max. sebesség800 m/s, hozzávetőleg 2,6 Mach
Hatótávolság5,3 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Mistral témájú médiaállományokat.

A Mistral egy infravörös célkövető föld-levegő rakéta, melyet az európai multinacionális vállalat, az MBDA gyárt (korábban Matra BAe Dynamics). A francia SATCP (Sol-Air À Très Courte Portée) rakétán alapul, fejlesztését 1974-ben kezdték. Első változatát (S1) 1988-ban, majd második változatát (M2) 1997-ben rendszeresítették.

Hordozóeszközök

Az alap Mistral rakétát hordozható indítóegységgel alkalmazták. Ezt követően fejlesztettek ki különféle indítóegységeket, melyek segítségével a rakétát teherautókról, páncélozott járművekről, hajókról vagy helikopterekről (többek között az SA 341 Gazelle, Denel Rooivalk, vagy az Eurocopter Tiger) is lehet indítani.

A két indítóegységből álló rendszert, melyet hajókon hordoznak, a Simbad névvel látták el. A hatrakétás változata a Sadral nevet kapta. A legújabb négyrakétás változat a Tetral. A Simbad továbbfejlesztett változata a Simbad RC. Mind a Tetral, mind a Simbad RC távirányítással működtethető a hajófedélzetről.

Rendszeresítés

A Mistral rakéták sorozatgyártását 1989-ben kezdték, napjainkra pedig 25 ország 37 fegyveres ereje alkalmazza (nyolc európai, nyolc ázsiai, öt dél-afrikai és három közelkeleti), többek között Ausztria, Brazília, Chile, Ciprus, Dél-Afrika, Dél-Korea, Ecuador, Észtország, Finnország, Franciaország, Indonézia, Kolumbia, Magyarország, Marokkó, Norvégia, Omán, Pakisztán, Spanyolország, Szingapúr, Új-Zéland és Venezuela.

Több, mint 16 000 rakétát értékesítettek/rendeltek. A közelmúltban ipari források szerint a Thai Királyi Haditengerészet néhány egységnyi Sadral/Mistral légvédelmi rendszert rendelt. A megrendelés leendő értéke 45,7–76,2 millió euró között lesz. A rendszerekkel a haditengerészet két Naresuan-osztályú fregattját és két új építésű Pattani-osztályú járőrhajóját kívánják felszerelni.

Mistralok a Magyar Honvédségben

A Magyar Honvédség által rendszeresített Mistral-ok körül több probléma is adódott. Egy olyan tenderen tudtak győzedelmeskedni, amely tendert egy vállról indítható légvédelmi rakéta beszerzésére írtak ki, miközben a rendszeresített Mistral egy Mercedes Unimog típusú járműre telepített eszköz, egy dupla indítóval rendelkező forgatható platformmal. A Mistral fegyverrendszer korszerűbb elektronikával rendelkezik, és egy komplett rendszer részeként használható, szemben a korábban használt Sztrelával és Iglával. Ugyanakkor mivel nem egy klasszikus hordozható eszközről van szó, így semmiképpen sem tekinthető a korábbi orosz fegyverek kiváltásának, pótlásának. Összességében azonban mindenképpen elmondható, hogy a Sztrela és az Igla kivonásával jelentős képességvesztést szenvedett el a Magyar Honvédség és ezeket a képességeket nem pótolja a rendszerben lévő Mistral sem.

A Nagyorosziban települt MH 5. Bem József Légvédelmi Rakétaezred lőterén tartott gyakorlaton a Mistral ugyanis csúfosan leszerepelt. A gyakorlatra felvonultatták a régebbi orosz eredetű technikát is. Három célból mindössze egyet sikerült megsemmisítenie, ugyanakkor a kivonásra ítélt orosz rakéták (sőt akkor még a légvédelmi gépágyúk is) szépen sorban szedték le a célpontjaikat.[1]

Harctéri alkalmazás

A fegyvert éles harci körülmények között még nem vetették be, de gyakorlatok során több, mint 2000 rakétát lőttek ki, 95%-os találati pontossággal.

Rendszeresítők

Mistral rakéta indítása egy francia-román közös hadgyakorlaton (Capu Midia lőtér)

 Ausztria
 Brazília
 Brunei
 Chile
 Ciprus
 Dél-afrikai Köztársaság
 Dél-Korea
 Ecuador
 Észtország
 Finnország
 Franciaország
 Fülöp-szigetek
 Indonézia
 Irán
 Izrael
 Katar
 Kolumbia
 Magyarország
 Marokkó
 Norvégia
 Omán
 Pakisztán
 Spanyolország
 Szingapúr
 Thaiföld
 Új-Zéland
 Venezuela

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 15.)

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mistral (missile) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Commons:Category:Mistral missile
A Wikimédia Commons tartalmaz Mistral témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek