Kisradna
Kisradna (Malá Hradná) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Báni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1329 | ||
Polgármester | Mária Jandáková | ||
Irányítószám | 956 54 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 411 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 246 m | ||
Terület | 7,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°E | |||
Kisradna weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kisradna (1899-ig Kis-Gradna, szlovákul Malá Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Temploma a 11. században épült. A falut 1329-ben „Garadna Superior” néven említik először. Templomát először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1332-ben „Granna”, 1439-ben „Kys Hranna”, illetve „Felsewradna” alakban szerepel. A Pogány nemzetség birtoka, később a trencséni váruradalom része. 1598-ban 11 ház állt a faluban. Anyakönyveit 1714-től vezetik. 1720-ban 6 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Az asszonyok szövéssel, hímzéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1784-ben 31 házában 46 családban 274 lakos élt.
1828-ban 32 háza és 218 lakosa volt.
1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 398 lakosából 393 szlovák volt.
2011-ben 370 lakosából 339 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 11. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
Források
[szerkesztés]- Marek Ďurčo 2014: Hradniansky archidiakonát v Nitrianskej diecéze do roku 1526. Konštantínove listy 7, 23-60.