Ludwig Hautzmayer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ludwig Hautzmayer
Ludwig Hautzmayer.jpg
Született 1893. április 25.
Osztrák–Magyar Monarchia Fürstenfeld
Meghalt 1936. december 9. (43 évesen)
Egyesült Királyság Croydon
Nemzetisége osztrák
Fegyvernem gyalogság, légierő
Rendfokozata tartalékos főhadnagy
Csatái első világháború
Kitüntetései Vaskorona-rend (Itáliai Királyság)

Ludwig Hautzmayer (az 1920-as évektől Tatai Lajos; 1893. április 25.1936. december 9.) az Osztrák–Magyar Monarchia 7 légi győzelmet arató ászpilótáinak egyike volt.

Élete[szerkesztés]

Ludwig Hautzmayer 1893. április 25-én született a stájerországi Fürstenfeldben. Grazban érettségizett és a bécsi Műszaki Egyetemen tanult. Az első világháború kitörése után behívták és tartalékos hadnagyként a 7. gyalogezreddel az orosz frontra küldték. 1914. szeptember 8-án megsebesült a lábán. Felépülése után a Léghajós részleghez kérette magát és elvégezte a megfigyelői és műszaki tiszti tanfolyamokat. 1915 márciusában visszaküldték a keleti frontra, a Brzeskóban állomásozó 15. repülőszázadhoz. Itt 40 ellenséges terület feletti bevetést teljesített. Feljebbvalója így jellemezte: "párját ritkítóan lelkes, ösztönösen vakmerő és kedveli a veszélyt... töretlen jókedve és fiatalos fáradthatatlansága révén kifejezetten népszerű a bajtársai körében". 1915 novemberében elkezdte a pilótatanfolyamot, amit a következő év februárjára végzett el. Ekkor áthelyezték az olasz frontra, a 19. repülőszázadhoz, ahol Adolf Heyrowsky parancsnok helyettese volt.

1916. február 18-án Hautzmayer Fokker vadászgépével három olasz Caproni bombázót támadott meg, akik Laibach bombázásából tértek vissza és Merna mellett sikerült egyiküket kilőnie. Március 27-én a Piave folyó hídjai elleni éjszakai támadásban vett részt egy Hansa-Brandenburg C.I felderítő géppel. Április 29-én San Daniele körzetében lőtt le egy olasz repülőt, augusztus 9-én pedig Fokker A.III-as vadászával egy Caudront kényszerített földre. 1916. november 1-én előléptették tartalékos főhadnaggyá. 1917. augusztus 28-án Montfalcone légterében Albatros D.III-mal repülve egy hárommotoros Caproni bombázót lőtt le.

1918. februárjában kinevezték az 51. repülőszázad parancsnokhelyettesévé. Itt március 13-án Spresianónál egy olasz SIA 7B gépet lőt ki és ezzel megszerezte ötödik légi győzelmét. Március 20-án Hautzmayer a 61. vadászrepülő-század vezetője lett, miután az előző parancsnok elesett. 1918. október 7-én egy ismeretlen típusú brit repülőt, október 27-én pedig egy olasz Ansaldo SVA.5 felderítőt kényszerített földre.

A világháború után magyar feleségével együtt Magyarországra költözött. Az 1920-as évek elején Tatai Lajosra magyarosította a nevét. 1923-28 között a német Junkers cég berepülőpilótájaként, utána pedig a Magyar Légiforgalmi Rt. pilótájaként dolgozott. 1936-ban egyéves szerződést kötött a holland KLM társasággal. December 9-én a London melletti Croydon repülőteréről szállt fel egy Douglas DC–2-es utasszállítóval és a sűrű ködben nekiütközött egy épületnek. A négyfős személyzetből és a 13 utasból tizenöten odavesztek, köztük Hautzmayer (Tatai) is.

Kitüntetései[szerkesztés]

Győzelmei[szerkesztés]

Sorszám Dátum Egysége Repülőgépe Ellenfele
1 1916. február 18. 19. repülőszázad Fokker E.III Caproni Ca.I
2 1916. április 29. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Bombázó
3 1916. augusztus 9. 19. repülőszázad Fokker E.III Caudron
4 1917. augusztus 28. 19. repülőszázad Albatros D.III Caproni
5 1918. március 13. 51. vadászszázad Albatros D.III SIA 7B
6 1918. október 7. 61. vadászszázad Albatros D.III EA
7 1918. október 27. 61. vadászszázad Albatros D.III Ansaldo S.V.A.

Forrás[szerkesztés]