Franz Rudorfer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz Rudorfer
Született1897. augusztus 29.
Bécs
Meghalt1919. november 13. (22 évesen)
Nemzetiségeosztrák
Fegyvernemgyalogság, légierő
Rendfokozatafőhadnagy
EgységeFlik 19, Flik 51J
Csatái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Rudorfer témájú médiaállományokat.

Franz Rudorfer (1897. augusztus 29.1919. november 13.) az Osztrák–Magyar Monarchia 11 légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.

Élete[szerkesztés]

A világháború kitörése után önként jelentkezett a hadseregbe és az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett. Tényleges szolgálatát az 59. gyalogezredben kezdte. 1916 augusztusában tartalékos hadnaggyá léptették elő. 1917 májusában jelentkezett a légierőhöz és Bécsújhelyen elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot. Júliusban az olasz frontra, az Adolf Heyrowsky parancsnoksága alatt lévő 19. repülőszázadhoz irányították. 1917. november 15-én megszerezte első légi győzelmét, lelőtt egy megfigyelőballont. Számos felderítő, tüzérségi tűzvezető és bombázóbevetést hajtott végre és közben szabad idejében megtanult repülőgépet vezetni. 1918 áprilisában áthelyezték az ugyanazon a ghiranói repülőtéren állomásozó 51. vadászrepülő-századhoz. Pár nappal megkapta a táboripilóta-jelvényt is, bár pilótaigazolványát csak a háború után, 1918. december 30-án kapta kézhez.

Vadászpilótaként 1918. április 17-én aratta első győzelmét, a Monte Grappa mellett Albatros D.III-as gépével lelőtt egy olasz SAML felderítőt. Május 1-én egy négy repülőből álló kötelékben keveredett harcba hét Sopwith Camellel és Rudorfer egyiküket földre kényszerítette, majd még ugyanazon a napon kilőtt egy megfigyelőballont is. Június 6-án Salettuol-Roncadelle körzetében egy olasz SPAD lelövésével megszerezte az ászpilótai minősítéshez szükséges ötödik győzelmét. Ugyanazon a napon még egy repülőgép kilövését jelentette, de ezt nem sikerült igazolni. A nyár hátralevő részében két igazolt győzelmet szerzett, amihez szeptember 11-én egy igazolatlan társult.

1918 októberében Rudorfert kinevezték a század parancsnokává. Október 7-én egy Sopwith Camel fölött diadalmaskodott, majd a Monarchia összeomlásával végződő Vittorio Venetó-i csatában (1918. október 24.-november 3.) újabb két Sopwithet és egy megfigyelőballont lőtt le. November 2-án tartalékos hadnagyból előléptették aktív állományú főhadnaggyá.

1918. december 10-én Rudorfer csatlakozott a Ukrán Galíciai Hadsereghez a Kelet-Galícia birtoklásáért folyó lengyel-ukrán háborúban. 1919. május 25-én pilótatársával, Ivan Zsarszkijjal együtt Kassára repült, ahol a csehszlovák hatóságok letartóztatták.

Franz Rudorfer 1919. november 13-án halt meg, ismeretlen körülmények között.

Kitüntetései[szerkesztés]

Légi győzelmei[szerkesztés]

Sorszám Idő Egység Repülőgép Ellenfél
1
1917. november 15. 19. felderítőszázad Hansa-Brandenburg C.I Légvédelmi ballon
2
1918. április 17. 51. vadászszázad Albatros D.III SAML
3
1918. május 1. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith
4
1918. május 1. 51. vadászszázad Albatros D.III Ballon
5
1918. június 6. 51. vadászszázad Albatros D.III SPAD felderítő
6
1918. június 21. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith
7
1918. július 30. 51. vadászszázad Albatros D.III Scout
8
1918. október 7. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith Camel
9
1918. október 24. 51. vadászszázad Albatros D.III Ballon
10
1918. október 27. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith
11
1918. október 27. 51. vadászszázad Albatros D.III Sopwith

Források[szerkesztés]

  • Franz Rudorfer az Aerodrome honlapján (angol nyelven) (PHP). Aerodrome. (Hozzáférés: 2010. október 22.)
  • szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 47-48. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1 
  • Я. Тинченко. Герої Українського неба: науково-популярне видання. — К.: Темпора, 2010. — 200 с.: іл. ISBN 978-966-8201-94-3.