Ernst Strohschneider

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ernst Strohschneider
Ernst Strohschneider.jpg
Született 1886. szeptember 6.
Aussig an der Elbe
Meghalt 1918. március 21. (31 évesen)
Motta di Livenza
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége szudétanémet
Fegyvernem gyalogság, légierő
Rendfokozata tartalékos főhadnagy
Egysége Flik 23, Flik 28, Flik 101G, Flik 42J, Flik 61J
Csatái első világháború
Kitüntetései Osztrák Császári Lipót-rend

Ernst Strohschneider (Aussig an der Elbe, 1886. szeptember 6.Motta di Livenza, Olaszország, 1918. március 21.) az első világháború egyik legeredményesebb osztrák-magyar katonai pilótája volt, élete során 15 igazolt légi győzelmet aratott.

Élete[szerkesztés]

Ernst Strohschneider 1886. szeptember 6-án született a csehországi Aussig an der Elbe (ma: Ústí nad Labem) városában, jómódú, nemesi szudétanémet családban. Fiatalkoráról nem állnak rendelkezésre információk, az első ismert adat, hogy 1914. január 1-én tartalékos főhadnaggyá léptették elő, vagyis már korábban a császári és királyi haderő kötelékében szolgált. A világháború kitörésekor egységét, a 28. gyalogezredet az orosz frontra küldték, a 2. zászlóalj kivételével (itt szolgált Strohschneider), amelyet a szerbek ellen vetettek be. Augusztus 28-án megsebesült a combján. Amikor felgyógyult, áthelyezték a szintén a szerb fronton harcoló 42. gyalogezredhez. Az ezredet 1914 telén Galíciába vezényelték át, ahol Strohschneider 1915. február 9-én sebesülést szenvedett a térdén. Szeptember 19-én a géppuskás osztag parancsnokaként ismét megsebesült és az oroszok elfogták, ám sikerült megszöknie és visszatérnie az osztrák-magyar vonalakhoz. Felépülése után kérte a frontszolgálatba való visszahelyezését, de a parancsnokság sebesülései miatt alkalmatlannak nyilvánította. Ezután a Légjárócsapatokhoz jelentkezett, ahol elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot és 1916 márciusában Dél-Tirolba, a Heinrich Kostrba parancsnoksága alatt lévő 23. repülőszázadhoz irányították. Elsősorban felderítő és bombázóbevetéseken vett részt. 1916. június 15-én jelentette egy olasz repülőcsónak lelövését, de a légi győzelmet nem sikerült igazolni. Július 19-én áthelyezték a 28. repülőszázadhoz, majd röviddel később pilótatanfolyamra küldték. Igazolványát 1917. január 30-án kapta meg és február 1-én az akkor megszervezett I. repülőezred 101. bombázószázadához irányították. Hansa-Brandenburg D.I-es vadászával főleg kísérőfeladatokat kapott. Április 17-én gépe lezuhant és összetört, de Strohschneider épségben megúszta a balesetet. Június 3-án és 21-én egy repülőcsónak és egy Farman lelövésével megszerezte első igazolt légi győzelmeit.

1917 augusztusában átvezényelték a 42. vadászrepülő-századhoz parancsnokhelyettesnek. Szeptember 23-án Udvardy Nándor társaságában Nova Gorica térségében előbb egy Savoia-Pomilio felderítőt, majd egy SPAD vadászt kényszerített földre. Három nappal később, szeptember 26-án Valle di Ronchi fölött egy újabb SPAD-ot lőtt le, ezzel megszerezte az ászpilótai státuszhoz szükséges ötödik légi győzelmet. 1917 októberében és novemberében újabb hat légi győzelmet könyvelhetett el, ebből négyet Gräser Ferenccel közösen. December 28-án kinevezték az akkor megalakított 61. vadászrepülő-ezred parancsnokává. Hatvan évvel később Julius Arigi így beszélt róla egy interjúban: A tisztek merev elkülönülése a saját legénységüktől meglehetősen kiábrándító dolog volt... Az általam ismert tisztek közül ő (Strohschneider) bánt legcudarabbul a beosztottjaival. 1918 januárjától nem hivatalosan ellátta az ugyanazon a Motta di Livensa-i repülőtéren állomásozó 63. vadászrepülő-század vezetését is, ugyanis az addigi parancsnok, Karl Nikitsch súlyos balesetet szenvedett.

1918. január 26-án egy olasz hidroplánnal, 30-án egy Sopwith felderítővel, február 24-én egy Macchi M5 repülőcsónakkal bővült győzelemlistája. Utolsó győztes légi csatáját március 16-án vívta: Casonetti térségében lelőtt egy olasz Ansaldo SVA felderítőt. Ezeket a sikereket Gräser Ferenccel egy kötelékben érte el.

1918. március 21-én este öt gépből álló köteléket vezetett éjszakai bevetésre. A visszatéréskor a landolás során Strohschneider Phönix D.I vadászgépe a földnek ütközött, összetört, ő pedig a helyszínen belehalt sérüléseibe.

Kitüntetései[szerkesztés]

Győzelmei[szerkesztés]

Sorszám Idő Egység Repülő Ellenfél
1
1917. június 3.
 ?
Llyod C.III Hidroplán
2
1917. június 21.
 ?
Lloyd C.III Farman
3
1917. szeptember 23. 42. vadászszázad Lloyd C.III SPAD Felderítő
4
1917. szeptember 23. 42. vadászszázad Lloyd C.III Savoia-Pomilio
5
1917. szeptember 26. 42. vadászszázad Lloyd C.III SPAD Felderítő
6
1917. október 3. 42. vadászszázad Albatros D.III SPAD 2
7
1917. október 25. 42. vadászszázad Albatros D.III Hidroplán
8
1917. október 26. 42. vadászszázad Albatros D.III Hidroplán
9
1917. október 27. 42. vadászszázad Albatros D.III Hidroplán
10
1917. november 15. 42. vadászszázad Albatros D.III Sopwith
11
1917. november 29. 61. vadászszázad Albatros D.III SAML
12
1918. január 26. 61. vadászszázad Albatros D.III Sopwith 2
13
1918. január 30. 61. vadászszázad Albatros D.III Macchi M5
14
1918. február 24. 61. vadászszázad Albatros D.III Ansaldo SVA
15
1918. március 16. 61. vadászszázad Albatros D.III Ansaldo SVA

Források[szerkesztés]