Ansaldo S.V.A.

Ansaldo S.V.A.
Ansaldo S.V.A.5 múzeumban kiállítva
Funkció	felderítő repülőgép
Gyártó	Ansaldo
Tervező	Umberto Savoia, Rodolfo Verduzio
Gyártási darabszám	1245
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1917
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansaldo S.V.A. témájú médiaállományokat.

Az Ansaldo S.V.A. (feloldva Savoia-Verduzio-Ansaldo) egy olasz kétfedelű felderítő repülőgépcsalád volt, melyet az első világháború alatt fejlesztettek, alkalmazása pedig még a háború után egy évtizedig tartott. Eredetileg vadászrepülőgépnek szánták, de erre a célra nem felelt meg. Mindazonáltal lenyűgöző sebessége, hatótávolsága és szolgálati csúcsmagassága az egyik leggyorsabb (ha nem a leggyorsabb) Antant géppé tette, ennek köszönhetően pedig kiválóan megfelelt felderítési célra, még könnyű bombázóként is bevethették. A repülőgép gyártása folytatódott jóval a háború befejezte után is. A gépnek két kisebb változatát is gyártották, az egyiket felderítő kamerákkal, a másikat extra üzemanyagtartályokkal.

Az S.V.A. hagyományos kivitelű kétfedelű repülőgép, az alsó és felső szárnyak hossza különbözik. A rétegelt lemezből készült géptörzs alakja az Ansaldóra jellemző háromszög alakú a pilótafülke mögötti részen.

1918. augusztus 9-én hajtotta végre a 87. Squadriglia La Serenissima híres Bécs fölötti repülését, melyet Gabriele d'Annuzio kezdeményezett, és San Pelagio-ból indítottak. Az akcióban tizenegy repülőgép vett részt, melyek különböző Ansaldo S.V.A. változatok voltak. Legalább kettő közülük kétüléses S.V.A.9 vagy S.V.A.10 volt, ezek egyikén ült maga d'Annuzio, a többi gép S.V.A.5 típusú együléses változat volt.

Változatok

• S.V.A.1 – Prototípus, melyből csak egy példány készült.
• S.V.A.2 – 65 darab készült.
  • I.S.V.A. – (Idroplane - hidroplán) - Úszótalpakkal felszerelt változat. 50 darab készült az Olasz Haditengerészet számára.
• S.V.A.3 – AER által gyártott S.V.A.4.
  • S.V.A.3 Ridotto (Csökkentett) – Gyors emelkedésre képes elfogóvadász változat, melyet a Zeppelin léghajók ellen használtak.
• S.V.A.4 – Az első jelentős mennyiségben gyártott változat. Az oldalra tüzelő Vickers géppuskát kiszerelték, hogy súlyt takarítsanak meg a kamerák számára.
• S.V.A.5 – Végső sorozatgyártott változat.
• S.V.A.6 – Bombázó prototípus.
• S.V.A.8 – Egy darab készült, de rendeltetése ismeretlen.
• S.V.A.9 – Kétszemélyes fegyverzet nélküli felderítő változat nagyobb szárnyakkal. Az S.V.A.5 formációkhoz szánták útkeresésre, illetve kiképzőgépnek.
• S.V.A.10 – Kétszemélyes felfegyverzett felderítőgép 250 lóerős Isotta-Fraschini motorral, egy mereven beépített előre tüzelő és egy, a hátsó pilótafülkébe, mozgatható állványra erősített Lewis-géppuskával szerelték fel.

Üzemeltetők

Amerikai Egyesült Államok

Argentína

Bolívia

Brazília

Ecuador

Jugoszlávia

Lengyelország

Lettország

Olaszország

• Olasz Légihadtest

Paraguay

Szovjetunió

Uruguay

Műszaki adatok (S.V.A.5)

Geometriai méretek és tömegadatok

• Hossz: 8,10 m
• Fesztávolság: 9,10 m
• Magasság: 2,65 m
• Szárnyfelület: 24,2 m²
• Üres tömeg: 680 kg
• Maximális felszálló tömeg: 1050 kg

Hajtóművek

• Hajtóművek száma: 1 darab
• Típusa: SPA 6A dugattyús motor
• Teljesítmény: 150 kW (200 LE)

Repülési adatok

• Legnagyobb sebesség: 230 km/h
• Szolgálati csúcsmagasság: 6000 m
• Emelkedőképesség: 5 m/s

Fegyverzet

• Géppuskák: két darab szinkronizált .303 űrméretű Vickers géppuska
• Bombák: maximum 90 kilogrammnyi bomba

Források

• Alegi, Gregory. Ansaldo SVA 5 - Windsock Datafile 40. Hertfordshire, Great Britain: Albatros Productions Ltd (1993) 
• Cattaneo, Gianni. The S.V.A. (Ansaldo) Scouts - Profile Publications Number 61. Surrey, UK: Profile Publications Ltd (1966) 
• Taylor, Michael J. H.. Jane's Encyclopedia of Aviation. London: Studio Editions, 62. o. (1989) 
• World Aircraft Information Files. Brightstar Publishing: London. File 889 Sheet 62.
• airwar.ru
• Munson, Kenneth "Aircraft of World War I". Ian Allan 1967. ISBN 0-7110-0356-4

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ansaldo SVA című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.