Adolf Heyrowsky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf Heyrowsky
Született1882. február 18.
Murau
Meghalt1945. március (63 évesen)
Nemzetiségeosztrák
Fegyvernemgyalogság, légierő
Szolgálati ideje1902–1945
Rendfokozataezredes
EgységeFlik 2, Flik 9, Flik 12, Flik 19
Csatái
KitüntetéseiOsztrák Császári Vaskorona-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf Heyrowsky témájú médiaállományokat.

Adolf Heyrowsky (1882. február 18.1945. március) az Osztrák–Magyar Monarchia 12 légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.

Élete[szerkesztés]

Adolf Heyrowsky 1882. február 18-án született a stájerországi Murauban. Apja erdész volt. A prágai katonai iskolában tanult és 1902-ben a 90. gyalogezrednél kezdte szolgálatát. 1904 májusában hadnaggyá, 1910-ben főhadnaggyá léptették elő. 1912-ben jelentkezett az egy évvel korábban megalapított Léghajós részleghez és elvégezte a pilótatanfolyamot. Kiváló mechanikai ismeretei voltak, a repülőgép mellett (akkor nem általános módon) jól vezetett automobilt; a sportágak közül a lovaglást, vívást, síelést, úszást gyakorolta.

Az első világháború[szerkesztés]

A világháború kitörése után Heyrowsky a 2. repülőszázadban, a szerb fronton szolgált. 1914. szeptember 13-án felderítő repülés közben felfedezett egy készülő pontonhidat a Száván. Megfigyelőjével, Stefan von Ankershofennel közösen kiélesített tüzérségi gránátokat dobtak rá bombaként mintegy 180 m magasból, és sikerült megsemmisíteniük a hidat.

1914 novemberében kinevezték a 9. repülőszázad parancsnokává. 1915. január 1-jén soron kívül előléptették századossá. Február 22-én megszerezte első légi győzelmét, felderítő gépével Belgrád légterében kilőtt egy megfigyelőballont, majd március 3-án még egyet.

Olaszország 1915. május 24-én belépett a háborúba. Heyrowsky augusztusban megkapta az Isonzó-fronton harcoló 12. repülőszázad parancsnokságát, 1916 januárjában pedig rá bízták az akkor megalakított 19. repülőszázadot. Parancsnokként is rendszeresen repült bevetésekre. Május 4-én Merna légterében Benno Fiala von Fernbrugg megfigyelőtiszttel közösen sikerült lelőniük egy M4-es olasz léghajót.

Az ötödik és hatodik isonzói csata során (1916. március 9–18., augusztus 6–17.) légi szolgálata mellett gyalogsági tisztként is harcolt, ő volt a 27. gyalogezred 16. századának parancsnoka. Augusztus 9-én kilenc ellenséges repülő támadt felderítő gépére, amit háromnegyed órán át lőttek, de Heyrowskynak sikerült a súlyosan megrongált repülővel leszállnia. Másnap, augusztus 10-én egy olasz Voisinnel és két Nieuporttal keveredett harcba és ismét kényszerleszállást hajtott végre, de ezúttal lelőtte a Voisint. Augusztus 15-én egy Fokker E.III egyfedelű vadászgéppel földre kényszerített egy Nieuport vadászok által védelmezett Voisin felderítőt. 1916 decemberében egy olasz Caproni bombázóval és egy Voisinnel gyarapodott sikerlistája.

Heyrowsky Hansa-Brandenburg C.I-es repülőgépe

1917 tavaszán részt vett a tizedik isonzói csatában (május 12.-június 6.) és május 15-én egy SPAD, június 3-án pedig egy Nieuport vadászgépet győzött le Hansa-Brandenburg C.I-es felderítőgépével. Június 26-án tíz perc eltéréssel egy Nieuport és egy Caudron típusú repülőgépet sikerült földre kényszerítenie; ezek voltak utolsó légi győzelmei.

A 12. isonzói csata idején (1917. október 24. – november 7.) a légelhárítás lelőtte a gépét és ellenséges területen hajtott végre kényszerleszállást, de a támadó osztrák–magyar csapatok miatti fejetlenségben sikerült visszatérniük saját egységeikhez. 1917 októberében visszavonták a frontszolgálattól, a légierő törzstisztjévé nevezték ki a 2. Isonzó-hadsereg vezérkaránál. 1918 márciusában a német légierő parancsnoka, Ernst von Hoeppner altábornagy mellé nevezték ki osztrák–magyar összekötő tisztnek. Emellett a német Bogohl 2 és Bogohl 6 bombázóezredek kötelékében részt vett Nancy, Amiens és Párizs bombázásában; sőt egy Gotha nehézbombázóval Dovert is támadta. A piavei csata (1918. június 15. – június 25.) idejére visszatért Olaszországba, majd visszautazott a nyugati frontra. 1918 novemberében itt érte a háború vége is.

A háború után[szerkesztés]

A háború után német állampolgár lett. Tagja volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak. Részt vett a polgári repülőklubok életében. 1932-ben könyvet írt a légierő jövőbeli felhasználásáról. Egy szovjetunióbeli kiküldetésben tanulmányozta a légvédelmet. Visszatérése után a Nemzeti Légvédelmi és Biztonsági Hivatal vezetőjévé nevezték ki.

A második világháborúban ezredesi rangban a siedlcei 4/II, majd a fürstenwaldei 10/III területi repülőparancsnokságot vezette. 1945 márciusában a 63 éves Heyrowsky egy Focke-Wulf 187D típusú nehézvadásszal repült, amikor néhány P-51 Mustang rátámadt. Halálának pontos körülményei nem ismertek.

Kitüntetései[szerkesztés]

Légi győzelmei[szerkesztés]

Sorszám Dátum Beosztási hely Repülőgép típusa Ellenfél Csata helye
1 1915.02.22., 9. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Ballon Belgrád
2 1915.03.3. 9. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Ballon Belgrád
3 1916.5.4. 12:00 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (61.55) Airship M4 Merna
4 1916.08.10. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (61.61) Voisin Cormons közelében
5 1916.08.15. 19. repülőszázad Fokker E.III (03.42) Voisin Cormons
6 1916.12.3. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (29.61) Caproni Gorizia közelében
7 1916.12.28. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (29.63) Voisin San Marco Argentano
8 1917.4.17. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (29.64) Nieuport Scout Gorizia közelében
9 1917.5.15. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (29.64) SPAD 1 Merna
10 1917.6.3. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (29.64) SAML Sober
11 1917.6.26. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (153.47) Nieuport Scout Sober
12 1917.6.26. 19. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I (153.47) Caudron Sober

Források[szerkesztés]