Teplicska
| Teplicska (Liptovská Teplička) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1634 | ||
| Polgármester | Slavomír Kopáč | ||
| Irányítószám | 059 40 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2405 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 900 m | ||
| Terület | 98,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 57′ 59″, k. h. 20° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 59″, k. h. 20° 05′ 20″ | |||
| Teplicska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teplicska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Teplicska (szlovákul: Liptovská Teplička, németül: Zeplitschke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Poprádtól 25 km-re délnyugatra, a Fekete-Vág partján, a Király-hegy északi lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.
A falut árvai gorál telepesek alapították a 17. század első felében. 1634-ben említik először a liptóújvári uradalom birtokaként. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel és faúsztatással foglalkoztak. 1706-ban fatemplomot építettek, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1715-ben 22, 1720-ban 17 adózója volt. A fatemplomot 1759-ben kőtemplommá építették át barokk stílusban. Plébániáját 1766-ban alapították, ebből az évből származik az első adat a falu iskolájáról is. 1784-ben 131 házában 1176-an éltek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICSKA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai többfélék, fekszik Boczához 3/4 mértföldnyire; fája, teje van, földgye többnyire sovány; határja hegyes, vőlgyes, piatza 2 órányira.”[2]
1828-ban 144 háza és 1221 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Teplicska, tót f., Liptó vgyéb., Szepes szélén a Kárpátok közt; 1216 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Roppant erdőség. Földje csak zabot terem.”[3]
1899-ben a település nevét „Királyhegyfalura” magyarosították, de a lakosság ezt nem fogadta el. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.
A háború után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. Ma a falu elsősorban üdülő- és turistaközpont. Lakói idegenforgalomból élnek, valamint poprádi és szviti üzemekben dolgoznak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1687, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2277 lakosából 1926 szlovák és 338 cigány volt.
2011-ben 2412 lakosából 2221 szlovák és 52 cigány.
Nevezetességei[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
