Bánkaraszna
| Bánkaraszna (Krásna Ves) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Milan Došek | ||
| Irányítószám | 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 496 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 250 m | ||
| Terület | 10,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 50′, k. h. 18° 14′48.833333°N 18.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 18° 14′48.833333°N 18.233333°E | |||
| Bánkaraszna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánkaraszna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bánkaraszna (1899-ig Kraszna, szlovákul: Krásna Ves) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 14 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A gazdag régészeti leletek tanúsága szerint területe már a korai kőkorban lakott volt. A barlangi telepet a vonaldíszes kerámiák népe használta. I. e. 1300 és 900 között használt kora bronzkori temetőt is tártak fel itt a lausitzi kultúra hamvasztásos sírjaival.
A mai települést 1208-ban „Baznan” néven említik először. 1289-ben „Baznya”, 1355-ben „Bazna”, 1389-ben „Basna”, 1598-ban „Krazno” alakban szerepel. Az ugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 38 háza volt. 1720-ban 10 adózó család élt itt. 1784-ben 57 házában 522 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNA. Kis Útsza. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kolonits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zaj Ugrótzhoz fél mértföldnyire, ’ határja is hozzá hasonlító.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kraszna, Trencsén m. tót falu, az ugróczi uradalomban. Számlál 450 kath., 20 evang., 13 zsidó lak.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott, ezután az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták.
Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 491 lakosából 485 szlovák volt.
2011-ben 517 lakosából 501 szlovák volt.
Források
[szerkesztés]- Obert, Š. 1988: Krásna Ves. Partizánske
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |