Ivánháza
| Ivánháza (Ivanovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1398 |
| Polgármester | Mária Hládeková |
| Irányítószám | 913 05 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1032 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Terület | 15,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 49″, k. h. 17° 54′ 17″ | |
| Ivánháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ivánháza (1899-ig Ivanócz, szlovákul Ivanovce) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Trencséntől 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján, a 61-es út mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a régészek az i. e. 40000 körüli időből a szeletai kultúra telepének nyomait tárták fel. Kerültek elő leletek, főként kőszerszámok az i. e. 2. évezredből is. Az i. e. 16. században a hévmagyarádi kultúra népének települése állt itt, de megtalálták a kora bronzkor emberének eszközeit, cserépmaradványait is.
A települést 1398-ban "Iwany" néven Luxemburgi Zsigmond oklevelében említík először, melyben a beckói uradalmat hívének Stíbornak adja. 1471-ben Hunyadi Mátyás oklevelében "Iwanovche" alakban szerepel. Ivánháza lakóiról először a beckói uradalom 1522-ből származó urbáriumában lehet olvasni. Ebben említés történik a falu bírójáról Holár Fábiánról és név szerint fel vannak sorolva az esküdtek is. A község lakói a mezőgazdaságban megtermelt javakból éltek. 1664-ben a török adójegyzékben említik, hogy Paksa Márton bíró a falu lakosai nevében 11199 akcse adót fizetett. A 16. – 17. században a község földesurai a beckói vár urai voltak. 1598-ban a Bánffy és Nádasdy családok, majd 1648-tól a Bánffyak kihalásától birtokai több nemesi családhoz kerültek. Többek közt a Révay, Rakovszky, Berényi, Serényi, Eszterházy, Szulyovszky és Erdődy családoknak voltak birtokaik a községben. 1784-ben a népességösszeírásban 107 házában 700 lakost számláltak. 1828-ban 99 házban 981 lakos élt.
Vályi András szerint "IVANÓCZ. Ivanovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kochanóczhoz, mellynek filiája, nem meszsze, határja Felső Kohanóczhoz hasonlító." [2]
Fényes Elek szerint "Ivanocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, a Trencsénhez vivő országutban, a mondott várostól délre 2 mfldnyire. Határja egy a legjobbak közül való a megyében. Vannak jó szántóföldjei, legelője, rétje, erdeje. Lakja a Mlacsoviczi irtásokkal együtt 302 kath., 458 evang., 60 zsidó lak. F. u. többen közbirtokosok." [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 638 lakosából 565 szlovák, 46 német, 7 magyar anyanyelvű és 20 csecsemő volt. Ebből 335 evangélikus, 253 római katolikus és 50 zsidó vallású volt.
1910-ben 911 lakosából 861 szlovák, 25 német, 18 magyar és 7 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 800 lakosából 787 szlovák volt.
2011-ben 915 lakosából 858 szlovák, 7 cseh, 2-2 magyar, ukrán és német, 1 egyéb és 43 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1893-ban Kubicza Pál Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Trencséni járás települései | |
|---|---|
Trencsén (Trenčín) | |
 |