Kubicza Pál
| Kubicza Pál | |
 | |
| Született | 1816. október 25. Alsószernye |
| Elhunyt | 1893. május 30. (76 évesen) Ivánháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kubicza Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemeskürthi Kubicza Pál (Alsószernye, 1816. október 25. – Ivánháza, 1893. május 30.) valóságos belső titkos tanácsos, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.
Élete[szerkesztés]
Apja Kubicza István (1783–1850) földbirtokos, az Erdődy grófi család ügyésze, táblabíró, édesanyja kis-zsirai Sirchich Krisztina (1794–1862). Testvérei nem születtek.
A Nyitrai Piarista Gimnáziumban tanult, majd Trencsénben és a Pozsonyi Királyi Jogakadémián végzett. 1837-ben Komárom vármegye alispánja mellett volt gyakorlaton, majd a pesti Királyi Táblán Szőgyény László nádori főjegyző oldalán is jurátuskodott. 1838. augusztus 18-án ügyvédi oklevelet szerzett. Trencsénben két évig mint tiszteletbeli vármegyei-, azután valóságos aljegyző, később főjegyző működött. 1847-ben Trencsén vármegye ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen Pozsonyban, ahol felszólalt a magyar nemzeti színek mellett.[1]
1848 áprilisától másodalispán, majd 1848. június 20-tól mint Trencsén város és kerület képviselője Budapestre került a képviselőházba, melyet Debrecenbe is követett. A világosi fegyverletétel után bujdosott és 1850. július 20-án jelentkezett a pesti haditörvényszék előtt, melynek keresetét 1850-ben a király megszüntette. Egy ideig visszavonultan a birtokain gazdálkodott.
1861-től első alispán, 1865-től újból képviselő. 1867-ben Trencsén vármegye főispánja lett, mely állást 1890 decemberéig töltötte be. Főispánként a főrendiház választott tagja volt, s 1869–1872 között annak jegyzői hivatalát is viselte.[2]
Józan hazafi, a magyarság buzgó előmozdítója volt. Nem nősült meg. 1893. június 2-án temették Ivánházán, ahol a szertartást Pongrácz Adolf prépost végezte.[3]
Elismerései[szerkesztés]
- Lipót-rend
- Szent István-rend kiskeresztje
- Ferenc József-rend nagykeresztje
- Valóságos belső titkos tanácsosi cím[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kumorovitz L. Bernát 1954: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. Hadtörténelmi Közlemények 1/3–4, 58.
- ↑ Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai. Századok, 2017. 2. szám, 330. és 336. o.
- ↑ Plachy Bertalan: Kubicza Pál. (nekrológ). Budapesti Hírlap, 1893. június 6. 154. szám. Melléklet.
- ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára - 11. évfolyam, 1892. Felséges uralkodóház és udvartartása. 31. o.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. 364–365. o.
- Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 6. kötet (1860). Kubicza család. 475–476. o. [1] [2]
- Pálmány Béla (szerk.): Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja: Életrajzok. 1 Budapest: Argumentum. 2011. 1004. o.
További információk[szerkesztés]
- Beszédei 1848–49. Közlöny
- Felszólalásai. 1847-1848 Napló. Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehívott magyarországi közgyűlésnek naplója...
- Sturm Albert 1892: Országgyülési Almanach. Budapest, 132. o. Főrendiház. X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai.[3]
- Nemzet 1893/147.
- Fővárosi Lapok 1893. május 31. 148. szám. Rövid nekrológ.
- Budapesti Hirlap, 1893. május 31. 148. szám, 7. o.
- Plachy Bertalan: Kubicza Pál. (nekrológ). Budapesti Hírlap, 1893. június 6. 154. szám. Melléklet.
- Vasárnapi Ujság 1893. 23. szám, 393. o. Rövid nekrológ.
- Tóth Lőrinc: Kubicza Pál. Pallas Nagy Lexikona XI. kötet 85. o.Arcanum OSZK-MEK
