Hernádtapolca
Hernádtapolca (Teplička) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Iglói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1328 |
Polgármester | Katarína Jasečková |
Irányítószám | 052 01 |
Körzethívószám | 053 |
Forgalmi rendszám | SN |
Népesség | |
Teljes népesség | 1157 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 151 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 540 m |
Terület | 7,74 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 54′ 36″, k. h. 20° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 36″, k. h. 20° 35′ 20″ | |
Hernádtapolca weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hernádtapolca (1899-ig Teplicska, szlovákul: Teplička) falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 1167 lakosából 1051 szlovák volt.
Fekvése
Iglótól 4 km-re délkeletre fekszik.
Története
A falut 1270 körül a Máriássy család alapította, amikor a lengyelországi Nowy Targ környékéről ruszinokat telepített ide. 1345-ben Villa Thoplica néven említik először. Nevét egy melegvízű forrásról kapta. Eredetileg bányásztelepülés volt.
Vályi András szerint "TEPLICSKA. Teplicz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjássy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Márkusfalvához közel, és annak filiája; határja meglehetős."[2]
Fényes Elek szerint "TEPLICSKA. Teplicz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjássy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Márkusfalvához közel, és annak filiája; határja meglehetős."[3]
1910-ben 640, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
2001-ben 1082 lakosából 1046 szlovák volt.
Nevezetességei
Szűz Mária Születése tiszteletére szentelt gótikus római katolikus templomát a 14. században építették, 1775-ben barokk stílusban alakították át, majd 1906-ban két oldalhajóval bővítették.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.