Galléros túzok
| Galléros túzok | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Sebezhető | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Chlamydotis undulata Jacquin, 1784 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Galléros túzok témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Galléros túzok témájú médiaállományokat és Galléros túzok témájú kategóriát.
|
A galléros túzok vagy hubára (Chlamydotis undulata) a madarak osztályának a túzokalakúak (Otidiformes) rendjébe tartozó, a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Joseph Franz von Jacquin osztrák orvos és természettudós írta le 1784-ben, a Psophia nembe Psophia undulata néven. [3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Chlamydotis undulata undulata – Észak-Afrika következő országaiban honos : Mauritánia, Nyugat-Szahara, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia és Egyiptom. Ez utóbbi országban csak a Nílustól nyugatra fordul elő. Néhány régebbi előfordulási adata van Szudánból is.
- Chlamydotis undulata fuertaventurae – A Kanári-szigetek keleti szigetein (Fuerteventura, Lobos, Lanzarote és Graciosa)
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Málta, Spanyolország, Algéria, Egyiptom, Líbia, Mauritánia, Marokkó, Szudán, Tunézia és Nyugat-Szahara területén honos. Nem vonuló, de kóborló. Természetes élőhelyei a sztyeppek, a köves puszták és félsivatagok.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 55–75 centiméter, szárnyfesztávolsága 135–170 centiméter, testtömeg 1 200–3 200 gramm.[5] Barna a háta és fehér a hasi része. Nyakán tollgallért visel.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rovarokkal, elsősorban bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de bizonyos időszakokban növényi táplálékot is fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fészkét a talajra rakja, kisebb mélyedésbe. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák hamar elhagyják a fészket és körülbelül 5 hét után válnak röpképessé.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2026. május 13.
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2026. május 13.
- ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2026. május 13.
- 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2026. május 13.
- ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2026. május 13.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2026. május 13.
- EUR-Lex - magyar neve
- Birding.hu - magyar neve

