Fall Endre

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fall Endre
Született1891. október 27.[1]
Dés[1]
Elhunyt1954. július 2. (62 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1910–1914, bölcsészettudomány)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Fall Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fall Endre (Dés, 1891. október 27. – Budapest, 1954. július 2.) író, újságíró. 1927-ben a Magyar Revíziós Liga egyik szervezője, majd ügyvezető igazgatója.

A gyermekkor és a tanulás évei[szerkesztés]

Fall Endre 1891. október 27-én született Désen, egy hatgyermekes családban nőtt fel. A hat gyermek közül Fall Endre továbbtanult a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti, nyelv– és történettudományi karán. A többgyermekes család anyagi támogatása egyre szűkösebbé válik és ezért kénytelen kérvényezni az Egyetemi Diákasztalnál felvételét a menzára.[2] A Diákotthon szellemisége, a kapott segítség, az együvé tartozás érzése, jó hatással volt nemzeti tudatának fejlődésére.

A munkás, szerelmes évek[szerkesztés]

Első munkahelye a temesvári Kereskedelmi Iskola volt, ahol tanárként dolgozott .Rövid időn belül, szívvel-lélekkel bekapcsolódik a város társadalmi-politikai életébe. Szabadidejében – sajátos szempontok alapján – továbbfolytatja a magyar történelem kevésbé ismert eseményeinek tanulmányozását és ennek eredményeként 1915 előtt kiadjaGyalu vára című könyvét. A könyv előszavában kifejti azon reményét, …hogy sikerült a vár egyes időszakaira történetének képét teljes egészében nyújtani, amit munkája fontos eredményének tekint.

Itt lobban szerelemre a németszentpéteri Hoffmann Alma Katalin iránt. Az ifjú pár 1916-ban köt házasságot és ebből két fiuk: Levente (Budapest, 1922. július 5. – Budapest, 1972. augusztus 24.) és András-Csaba (Budapest, 1925. december 23. – 1945. január 26.) született.[3]

Családi kép Balról jobbra: Fall Levente, Fall (Hoffmann) Alma Katalin, Fall Endre, Fall András Csaba

Szerepe az első világháborút követő káoszban[szerkesztés]

A Bánság területének Magyarország számára való megmentése érdekében a magyarok és a magyarokhoz lojális etnikumok 1918. november 1-én egy új államot hoznak létre, Bánáti Köztársaság néven. Rövid ideig tartó (24 nap) működése alatt megpróbált rendet teremteni az egyre nagyobb arányokat öltő káoszban. Fall Endre a Magyar Nemzeti Tanács tagjaként odaadó munkát végzett a Köztársaság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében.[4] A francia egységek november 19-én a Köztársaság egész területét elfoglalják, majd 25-én a Szerb Nemzeti Tanács semmissé nyilvánítja a Bánáti Köztársaságot és kimondja a terület délszláv állammal való egyesülését. Fall Endre a személyét fenyegető veszélyek ellenére a helyén marad. A francia megszállás ideje alatt, eleget téve a magyarság óhajának, Pálossy Dénes tanártársával emlékiratot szerkesztettek és adtak át François Léon Jouinot-Gambetta francia tábornoknak, amelyben arról igyekeztek meggyőzni a franciákat, hogy az Ausztriától függetlenített integráns Magyarország létezése francia politikai és elsősorban gazdasági érdek is. A területi vita miatti román és szerb ellentéteket a békekonferenciát előkészítő bizottság 1919. március 13-i döntése oldja fel, melynek alapján a Bánáti Köztársaság nagyobbik része keleten Romániához került, a nyugati részét Szerbia kapta, míg északon egy kis darab megmaradt a magyar állam fennhatósága alatt. A szerb csapatok Temesvárról 1919. július 27-én vonulnak ki és augusztus 3-án bevonul a román hadsereg.

A városi tanács 1919.július 3-án a kereskedelmi iskola internátusának vezetésével dr.Fall Endrét bízza meg a sváb nemzetiségű Donawell János igazgató helyett. Ezt követően Fall Endrét számos támadás érte. A „mérsékelt” német Schwäbische Volkspresse sajtókiadvány Fall Endrét "magyar sovinisztának és svábfalónak" minősítette, aki "a sváb-magyar barátságon rést ejtett".[5]

A román megszállásra reagálva, a magyar lakosság egyöntetű véleménye az volt, hogy ez így nem maradhat. Ezt a felfogást a román államhatalmi szervek elrettentő politikai perek formájában igyekeztek megtörni. Az első ilyen és legnagyobb méretű koncepciós per a temesvári Leventeper volt, melyet a román diplomácia az 1920 januárja és márciusa közti londoni és párizsi tárgyalásain oly módon mutatott be, mint a veszélyes magyar irredentizmus példaképét. A magyar fiatalokból álló szervezet elnevezését a >>Leventeszövetség<<-től nyerte és a vád ellenük az volt hogy fegyveres erőszakkal a román államhatalmi szervek ellen akartak fellépni. A per előkészítése, lefolyása, a súlyos ítéletek természetes közfelháborodást váltott ki Temesvár magyar érzelmű polgáraiban. Mindenki ott segített, ahol tudott. Fall Endre tanúként vett részt a perben és a román hatóságok tilalma ellenére a Városi Konviktus igazgatójaként továbbra is kosztot és kvártélyt biztosított a per egyik fővádlottjának, Mischek Ferencnek (első fokon halálra ítélték) és két diákszereplőjének, Gömöri Lajosnak és Jung Józsefnek.[6] A perbefogottak iránt tanúsított magatartása miatt a román illetékes szervek rossz szemmel nézik tevékenységét és a trianoni békeszerződés utáni vészhelyzetben a menekülés lehetőségét választja. Temesvárt azzal a reménnyel hagyja el, hogy az új körülmények között többet tehet honfitársai érdekében, és ebben a garanciát a Herczeg Ferenc által kezdeményezett és támogatott tevékenységek kibontakozásában látja, akivel személyes kapcsolata egyre szorosabbá válik.

Az útkeresés ideje[szerkesztés]

A trianoni békeszerződés sokkolta a magyar közvéleményt. Ilyen körülmények között újabb és újabb Trianon ellenes szervezetek és együttesek alakultak, a már meglévőkön kívül. 1921. május 1-én Bethlen István miniszterelnök értekezletet hívott össze, ahol döntöttek ezen alakulatok tevékenységének normalizálásáról. Ilyen céllal létrehozták a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központját (TESZK), amely közvetlenül a miniszterelnöknek volt alárendelve. A délvidéki magyarok sorsát ezen belül a Szent Gellért Társaság (SZGT, Szeged, 1920-1949) intézte, melynek hatásköre ennél jóval nagyobb területre terjedt ki, részt vállalva a TESZK általános feladatainak intézésében is. A SZGT elnöke a Délvidékről származó Herczeg Ferenc, ügyvezető igazgatója rövid ideig Eöttevényi Olivér, majd pedig Tubán Tibor volt. A szervezet tevékenységének napszámos munkáját, a titkári teendőket Fall Endre látta el.[7]

A délvidékiek problémáinak sokasodása és egyre kihangsúlyozottabbá váló különbözősége miatt 1921 augusztusában, Fall Endre kezdeményezésére, megalakul a magyarok egy újabb társadalmi szervezete Délvidéki Otthon néven. A szervezet élén a már ismert páros állt: Herczeg Ferenc elnök és Fall Endre főtitkár személyében. A Délvidéki Otthon munkájának elismerését jelentette az a tény, hogy a magyar kormány kezdeményezésére 1923-ban tagja lett a Népszövetségi Ligák Uniójának és ilyen minőségben nagyobb hatásfokkal képviselhette a délvidékiek érdekeit a liga konferenciáin. Jelentős eseménynek számít a Délvidéki Otthon életében a Fall Endre kezdeményezésére szervezett három napos országos gyászünnepség, a trianoni békeszerződés aláírásának hatodik évfordulóján.[8]

A Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója[szerkesztés]

„Ez a soha egységesnek nem mondott nemzet, egységes volt a revízió akaratában.”[9]


A Bethlen-kormány eredményei lehetővé tették, hogy 1927-től nyíltan vállalja fő politikai célját, a revíziót. A magyar revíziós politika váratlan segítséget kapott Lord Rothermere személyében, aki cikket jelentetett meg Magyarország helye a nap alatt – Biztonságot Közép-Európának címen. A nagy érdeklődést kiváltó írás a trianoni békeszerződés igazságtalanságait bírálta és az etnikai elvű határkiigazítások mellett érvelt. A nyugati hatalmak reakciójával ellentétben, Magyarországon felkorbácsolta a revíziós érzelmeket, felvetette szükségességét egy új, a trianonellenes szervezeteket egységbe tömörítő, nagy társadalmi támogatottsággal bíró szervezet létrehozását, Magyar Revíziós Liga néven.

Herczeg Ferenc író, valamint tizenegy vezető gazdasági érdekvédelmi szervezet elhatározása alapján, 1927. július 27-én, megalakul a Magyar Revíziós Liga. A kezdeti sikerek tűzében az alapító tagok lázas tevékenységbe kezdtek a végleges alakuló ülés előkészítése érdekében. Ebben jelentős szerep hárult Fall Endrére, aki tevékenyen részt vett a Liga felépítését és működését biztosító alapelvek kidolgozásában, valamint más, szervezési kérdések megoldásában. A Magyar Revíziós Liga végleges alakuló ülésén, melyet Budapesten, 1927. augusztus 11-én tartottak, 35 nagy taglétszámú társadalmi szervezet lépett be alapító tagként. A résztvevők Herczeg Ferencet, több menekültsegélyező egyesület elnökét és a revíziós kérdések alapos ismerőjét választották elnökké. Az ügyvezető igazgató feladatait Fall Endre látta el a Liga megalakulásától megszűnéséig.[10]

A Liga Fall Endre irányítása mellett felvállalta a magyarok trianonellenes hangulatának egységes és intenzív revizionista közvéleménnyé formálását, valamint a külföldi revizionista propaganda összehangolt megszervezését és irányítását. Belföldi tevékenysége során rendszeressé váltak a revizionista megemlékezések, nagygyűlések, szoboravatások és demonstrációk szervezése. Az említett tevékenységek szervezése és lebonyolítása Fall Endre irányításával történtek,[11] melyeken a Revíziós Liga vezetőségi tagjain kívül részt vettek a revízió mellett elkötelezett társadalmi szervezetek és különböző pártok képviselői is. Fall Endre hozzászólásaiban – általában – ismertette a revíziós mozgalom aktuális kérdéseit és amikor erre sor került, előterjesztette a gyűlés határozati javaslatát. Szemléletes példája ennek az 1931. május 17-én tartott nagyméretű tiltakozó felvonulás a békeszerződés ellen, ahol határozati javaslatot terjeszt elő a Népszövetség Tanácsához, melyben felhívja a művelt világ lelkiismeretét a dunai helyzet tarthatatlanságából fakadó súlyos veszélyekre.[12]

A népszerűsítő munkában jelentős szerep hárult a sajtó különböző termékeire. A Magyar Külpolitika című folyóiratban a Liga már 1928-tól közölt revíziós témájú cikkeket, melyet 1931-ben át is vett és 1944-ig működtetett. Fall Endre a folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként végzett eredményes munkája mellett, számos, a folyóiratban közölt írásaiban reális, korhű képet nyújt a revízió aktuális problémáiról.[13]

A Liga külföldi propagandáját szolgálta az 1933-ban alapított négynyelvű (olasz-angol-német-francia) hírlevél, a Dunai Hírek, melynek felelős kiadója Fall Endre volt.[14]

Fall Endrének jelentős szerepe volt a Liga országos hálózatának kiépítésében. A magánszemélyekként való belépés biztosítása érdekében a Liga kibocsájtotta a Revíziós Pengőt Fall Endre, Herczeg Ferenc és Eckhardt Tibor aláírásával.

Külön említést érdemel Fall Endre irodalmi munkássága a revízió szolgálatában. A különböző újságokban, magyar és német nyelvű folyóiratokban, köztük a Magyar Külpolitikában közzétett írásain kívül, hét könyve jelent meg (kettő társszerzői közreműködéssel) a revízió témájával kapcsolatosan:

  • Fall Endre: Jelentés a Délvidéki Otthon öt évi működéséről. 1926. Kiadja a Délvidéki Otthon, Budapest.
  • Borbély Andor – FALL Endre: Román uralom Erdélyben. 1936. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Herczeg Ferenc előszavával.)
  • Tarján Ödön – FALL Endre: Magyarok, szlovákok és rutének a Dunavölgyében. 1938. Budapest, Hornyánszky Nyomda. (Franciául és németül is uo. 1938)
  • Fall Endre: Jogunk Erdélyhez. 1940. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Németül és olaszul is, uo., 1940.)
  • Fall Endre: Mit tett a fasiszta Olaszország Magyarországért. 1940. Budapest, Magyar Revíziós Liga. (Olaszul is: Italia e Ungheria nella politica di Mussolini c. Ford. Silvino Gigante, Milano, 1940.)
  • Fall Endre: Jugoszlávia összeomlása – a Délvidék visszatérése. 1941. Budapest, Hornyánszky Nyomda. (Németül is uo., 1942.)
  • Fall Endre (Deési Endre álnéven): A magyar revíziós mozgalom. 1942. Budapest, Hellas.[15]

Az észérvek alapján nyilvánvaló volt, hogy a revízió békés úton való „tartós” megvalósítása csak a nagyhatalmak egyetértése és támogatása révén valósítható meg. A Liga, személyesen Fall Endre, kezdettől fogva Rothermere támogatásában bízva, az angol politikai elit megnyerését tartotta elsődleges céljának, de mindemellett értékelte az olaszok pozitív hozzáállását és a franciák új, megértő magatartását a revízió kérdésében. Hitler hatalomra jutása (1933. január 30.) után az európai hatalmi viszonyok átrendeződnek a náci Németország javára. Ilyen körülmények között, a 30-as évek közepétől a magyar kormány revíziós törekvéseinek megvalósítását mindinkább az egyre erősödő német hatalom támogatásával képzelte el, minek következtében bel- és külpolitikáját ennek rendelte alá.[16] Voltak akik idejében felismerték ennek végzetes voltát és mindent elkövettek megakadályozásáért. Ilyen céllal hozta létre Teleki Pál miniszterelnök 1939 derekán a Tájékozódási Osztályt, melynek munkálataiban részt vett Fall Endre is.[17]

A Hitler melletti elkötelezettség árán megvalósult revíziós sikerek következtében Magyarország területe 79106 km²-el, lakossága pedig 4576353 fővel gyarapodott.[18]

Az Anglia irányába tett erőfeszítései a revízió támogatása céljából hiábavalónak bizonyultak. Tudatában volt, hogy a revíziós sikerek jövőbeli megőrzése veszélybe kerültek. Gondolatait barátjával, Bajcsy-Zsilinszky Endrével osztotta meg, kinek kávéházi asztaltársaságának tagja volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Fall Endre között tökéletes egyetértés volt a németekkel szembeni álláspontjukat illetően, valamint a kormány háborús politikájának megítélése szempontjából.[19]

Magyarország 1941. június 27-én, a villámgyors német győzelem hitében, belép a második világháborúba. A kezdeti német sikerek után, 1942 őszétől döntő fordulatot vett a háború. Ezt követően a Wehrmacht 1943 nyarától a támadásból védekezésbe kényszerült. A magyar németbarát propaganda hűen tükrözte a Goebbels által irányított német propagandát, melynek célja a valóság elferdítése volt. Nagy jelentőséggel bír Fall Endre tevékenysége a valós hírek terjesztésében. Személyes kapcsolatai révén és a Liga hálózatán keresztül értékes információkat gyűjtött, melyeket a németellenes érdekelt személyek rendelkezésére bocsájtott. Ezek jelentőségét fejezik ki Bajcsy-Zsilinszky Endre szavai: Nélkületek el volnánk veszve és tájékozatlanul állnánk a nagyvilágban.[20]

A hadihelyzet alakulása arra késztetik Kállay Miklóst, hogy elkezdje a béketapogatózásokat Nyugaton, hogy a fegyverszünetet, Magyarország kilépését a háborúból előkészítse. A Revíziós Liga szerepe a béketapogatózásokat illetően meghatározó volt.[21] Fontos kiemelni, hogy a Kállay-kormány a Revíziós Liga titkári hálózatán keresztül kezdte meg a „béketapogatózásokat” az angolszász hatalmak irányába. A liga ilyen célból a legjobb embereit küldte semleges országokba: Gellért Andort Stockholmba, Honti Ferencet Genfbe, Tamás Andrást pedig Lisszabonba.[22] A Revíziós Liga keretén belül a béketapogatózásokkal kapcsolatos tevékenységet Fall Endre operatív igazgató irányította és koordinálta. Erre utal visszaemlékezéséiben Gellért Andor, amikor kijelenti, hogy: Az utasítást, mint minden rendkívül kényes kérdésben, dr. Fall Endre közvetítette hozzám, értésemre adva, hogy az a legmagasabb helyről jött, ami rendszerint a miniszterelnököt jelentette.[23] Fall Endre közvetlen módon, kivitelezőként is kivette részét a béketapogatózásokkal kapcsolatos tevékenységekből. Amikor dr. Váli Ferenc egyetemi tanárnak a kormány megbízásából Törökországba kellett utaznia, magára vállalta az utazás teljes előkészítését: a megfelelő “sztori” kidolgozását, a szükséges papírok és engedélyek beszerzését, figyelmeztette a lebukás veszélyeire és ennek elkerülési módjaira.[24] A kormány és a Revíziós Liga erőfeszítései azonban nem hozták meg a kívánt eredményt.

A zsidóellenes intézkedésekre reagálva, a náci propagandát és intézkedéseket elutasító szervezetek, mozgalmak, közösségek, személyek igyekeztek segíteni honfitársaikon. Ilyen mozgalom volt a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM)[25], melynek alapjait Teleki Pál miniszterelnök vetette meg és vezéregyénisége Szent-Iványi Domokos volt. A MFM számára a legszélesebb társadalmi kapcsolatot a Magyar Testvéri Közösség jelentette. A MFM szellemi irányítója a Százak Tanácsa volt, melynek tagjai között szerepelt Herczeg Ferenc, a Revíziós Liga elnöke is.[26] A Ligára háruló feladatok gyakorlati kivitelezését Fall Endre vállalta magára.

Szemléletes példája ennek Nahum Goldmann cionista külügyminiszter budapesti látogatása 1937. február 12-én. A rendőrség biztonsági okok miatt nem akarta engedélyezni, hogy előadást tarthasson a cionista szövetség előadó-termében. Végül, többek között Fall Endre közbejárását követően, a rendőrség változtatott álláspontján és Goldmann a kívánt helyen megtarthatta előadását. Másnap, 13-án Goldmann találkozott Apor Gábor külügyminiszteri állandó helyettessel, hangot adva azon véleményének, hogy a revízió zsidó érdek is, mert Romániával ellentétben itt a zsidóságnak „gyöngyélete” van.[27]

Az általános feladatok teljesítésén túl, védőszárnyai alá vette Böhm Vilmos Budapesten élő fiát (Böhm Vilmos szociáldemokrata politikus) és a La Guardia rokonságot (Fiorello H. La Guardia New York polgármestere), valamint számos zaklatásnak kitett személyt.[28]

Magyarország német megszállásának veszélyéről még 1944. március 18-a előtt értesült Fall Endre a Liga hálózatán keresztül. Vezetésével elkezdődött a kompromittáló iratok megsemmisítése, valamint azon személyek értesítése, akik valamilyen ok miatt a Gestapo célkeresztjébe kerültek. Az elsők között értesítette a hírről Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki Kiss János altábornaggyal együtt fontolóra vette a megszállás elleni fegyveres ellenállást. A hír megosztása érdekében mindketten Kállay miniszterelnökkel találkoztak, majd ezt követően Bajcsy-Zsilinszky Endre találkozott Keresztes-Fischer Ferenccel is.[29] A bekövetkezett események mindenben Fall Endrét igazolták. A Gestapo kész listával érkezett Budapestre, azok nevével, akik németellenességükről voltak ismertek. Fall Endrének, Bajcsy-Zsilinszky Endre telefonértesítése nyomán, Csomoss Miklós segítségével, sikerül elkerülnie a letartóztatást és először Kisújszálláson, majd Felsőgödön talál megfelelő rejtőzködési helyet. Itt tartózkodásának ideje alatt is aktív részese marad a magyar politikai életnek. Mester Miklóson keresztül számos üzenetváltásra kerül sor közte és Bajcsy-Zsilinszky között, az ország szuverenitásának visszaállítása tárgykörében. A későbbiekben, amikor budapesti tartózkodása elengedhetetlenül szükségessé vált Csomoss Miklós, valamint Koller Lajos lakásán rejtőzködött. Koller Lajos fia, Koller Levente visszaemlékezése szerint, édesapja Práter utcai lakásán tartották a gyűléseket a körözés alatt álló Magyar Revíziós Liga tagjai is.[30]

Horthy sikertelen kiugrási kísérletét és a nyilas uralom eseményeit Kisújszálláson, illetve Felsőgödön éli meg. Ebben az időszakban a Csomoss Miklóssal való kapcsolata jelentette számára a fő lehetőséget politikai elképzeléseinek megvalósítását illetően. Ilyen körülmények között, Fall Endre érdemi társszervezője volt a Csomoss-féle Magyar Ellenállási Mozgalom megalakításának és tevékenységének. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány ideje alatt a Csomoss-féle mozgalom, “Fegyveres Ellenállási Mozgalom” néven vált ismertté. Még folytak a harcok, amikor 1944. december 22-én megalakul a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla vezérezredes elnökletével. Az 1945. szeptemberében kiadott rendeletében közli azok névsorát, akik „érdemeit elismertnek tekinti a nemzeti ellenállási mozgalomban és a németellenes szabadságharcban”. A névsorban 60 név szerepel, kiknek „köréből alakítják majd meg az ellenállási mozgalom igazolóbizottságait”. Elismerést és megtiszteltetést jelentett Fall Endre számára, hogy a 60 tagú névsorban szerepelt, olyan személyiségek mellett mint Bajcsy-Zsilinszky Endréné, Fauszt Imre, Tildy Zoltán, Szent-Györgyi Albert stb.[31]

Csomóss Miklós, a megváltozott körülmények lehetőségeit kihasználva új, önálló párt létrehozásán dolgozott, a magyarság sorsa iránt elkötelezett egykori reformpárti politikusok – Dálnoki Miklós Béla, Kóródy Tibor, Fall Endre, Vasvári Lajos, Takács József és Mester Miklós bevonásával. Az események alakulása azonban meghiúsította elképzeléseiket.[32]

Fall Endrét kinevezik az Országos Társadalombiztosító Intézet alelnökévé, ami egyben múltbeli tevékenységének elismerését is jelentette. Annak ellenére, hogy ezt a tisztséget a Horthy-rendszer ideje alatt is betöltötte, tevékenységével kapcsolatosan sem az ideiglenes szervek, sem volt kollégái, beosztottjai részéről nem merült fel semmiféle kritikai észrevétel.

Az Ideiglenes Kormány megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakul az új koaliciós kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével. Miután 1946 elején eltörlik a királyságot és Magyarországot köztársaságnak nyilvánítják, az első köztársasági elnök Tildy Zoltán lett és az új kormány elnöke pedig a kisgazdapárti Nagy Ferenc.

A szövetségesek viszonya 1946 folyamán megromlott. Magyarországon elkezdődött a polgári erők elleni nyílt támadás. A Magyar Kommunista Párt a hatalom megszerzése érdekében, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) közreműködésével, 1946 végén és 1947 elején a Magyar Testvéri Közösségen keresztül indított támadást a kisgazdák ellen.[33] Fall Endre felháborodással és félelemmel követte 1947-ben a Magyar Testvéri Közösség elleni koncepciós per fejleményeit. A közvélemény megtévesztése érdekében, a perbefogottakat azzal a hamis váddal illették, hogy a fiatal Magyar Köztársaság megdöntését, illetve a Horthy-rendszer restitúcióját akarták. Félelem töltötte el a jogállamiság felszámolását célzó koncepciós eljárások miatt, mely előrevetítette az egypártrendszer megteremtésének lehetőségét.[34] A személyek miatti félelme, nem ismert politikai–ideológiai határokat, csak a magyar ügyért kifejtett tevékenység tényét. Egyaránt féltette barátját, Csomoss Miklóst és a kommunista Mélik Endrét, akivel még a Bartha Miklós Társaság keretén belül kötött örökre szóló barátságot. Mindketten a per áldozataivá váltak. A koncepciós perrel a kommunisták elérték céljukat. Az 1945-ben megválasztott kormány lényegében működésképtelenné vált és átadta a hatalmat a kommunista diktatúrának. A következmények ismeretesek. Fall Endre félelme nem szűnt meg, más tartalommal tovább élt benne. A végbemenő változásokra aggodalommal figyel és családját féltve a visszavonulás mellett dönt. A múlt és jelen politikai eseményeit harcostársával, az ugyancsak visszavonulást választó Herczeg Ferenccel vitatja meg. Barátságuk, mely a „magyar ügy” iránti elkötelezettségükben mélyült el, kitart haláláig. A kedvezőtlenül alakuló társadalmi, politikai változások felőrlik egészségét. Felesége gondos ápolása ellenére 1954. július 2-án meghalt.[35]

Dr. Fall Endre és fia, Fall András Csaba sírja a Kerepesi temetőben

Kortársai véleménye tevékenységéről[szerkesztés]

Herczeg Ferenc (író, a Magyar Revíziós Liga elnöke): a Magyar Revíziós Liga “Ügyvezetője a fáradhatatlan és nagy energiájú dr, Fall Endre volt, aki az erdélyi magyar ember forró szívével és hideg fejével dolgozott „[36]

Galánthai Károly (nyugalmazott tábornok, volt kisgazdapárti képviselő): „Ő eddig egész munkásságát, hatalmas energiáját, nagy tudását a nemzeti ügynek szentelte s e revíziós munkának nagy része [!] volt abban, hogy békés úton visszakaptuk a felvidéki magyarlakta területeket”.”.[37]

Szegedy-Maszák Aladár (diplomata, a párizsi magyar békedelegáció tagja) a revíziós mozgalom irányításában kifejtett tevékenységét értékelve kiemeli „higgadt, fáradhatatlan és mozgékony” voltát a célok megvalósítása érdekében.[38]

Szent-Iványi Domokos (diplomata, Teleki Pál, majd ifjabb Horthy Miklós bizalmi embere, a Magyar Függetlenségi Mozgalom alapítója) is „fáradhatatlan és dinamikus” emberként jellemzi Fall Endre tevékenységét a revizíós mozgalom élén.[39]

Dr. Csomoss Miklós (a Magyar Közösség első asztaltársaságának tagja, 1938-ig a Nyilaskeresztes Párt igazgatója, 1939-ben a túlzott német befolyás miatt kilépett a pártból és Bajcsy-Zsilinszky Endre táborához csatlakozott): „Az ellenállásban szoros kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endrével, és Fall Endrével, a Revíziós Liga elnökével, aki egyik irányítója volt annak a semleges országokban működő titkos diplomáciai hálózatnak, amely a szövetséges hatalmakkal igyekezett fegyverszüneti megállapodásra jutni.”[40]

Gellért Andor (Teleki Pál munkatársa, újságíró, a RL külföldi hálózatának titkára, 1942-ben a Magyar Revíziós Liga megbízásából Svédországban egyengeti a fegyverszünet létrejöttét): „…[A] liga igazgatója: dr. Fall Endre, (aki) egy lelkes, izzóan náciellenes, természetesen kormányzóhű ember volt. Hozzá futottak be jelentéseink és tőle jöttek az utasítások”[41]

Magyar Külpolitika szerkesztőségi véleménye (XIII. évf. 8. sz. 1932. augusztus): „A Magyar Revíziós Liga igazgatója (dr. Fall Endre), …,puszta kitartással, vak és vakmerő buzgósággal végzi nagy feladatát. Sorsa odaállította a revízió tüze mellé és Ő – nem kérdezve, hogyan – miből? – éleszti, gerjeszti, táplálja a tüzet, tulajdon lehelletével szítja, idegzetének minden rostját erre szánja.”[42]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. július 23.)
  2. ↑ Puskás Lajos-Puskás Attila: A kolozsvári Egyetemi Diákasztal, a Mensa Academica alapításának története. In: Erdélyi Múzeum-2005. 67. köt., 1-2. füzet.
  3. ↑ Fall Levente: Forró szívvel és hideg fejjel. Dr. Fall Endre a magyar törekvések fáradhatatlan élharcosa (Dés,1891.10.27.-Budapest,1954.07.02.) -Történelmi háttérrel. In: Mindenki Kalendáriuma - Helytörténeti évkönyv, 2021.
  4. ↑ Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938. Budapest, „Studium”,1939.
  5. ↑ Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938. Budapest, Studium,1939.
  6. ↑ Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör 1919-1920. Budapest, Noran Kiadó 2004 Kft, 2006.
  7. ↑ Bárdi Nándor: Otthon és haza. Jyväskylä-Pécs, 2013. 6. köt.
  8. ↑ Fall Endre: Jelentés a Délvidéki Otthon ötéves működéséről. Budapest, Délvidéki Otthon, 1926.
  9. ↑ Fall Endre (Dr. Deési Endre álnéven): A magyar revíziós mozgalom. Hellas irodalmi és gyomdai rt. Budapest, 1942.
  10. ↑ Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. In: Rubicon, 1997/1.
  11. ↑ Herczeg Ferenc: Emlékezései - Hűvösvölgy. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.
  12. ↑ Pesti Napló, 1931. május 17.
  13. ↑ Pesti Hírlap Lexikona. 1937.
  14. ↑ Pesti Hírlap Lexikona. 1937.
  15. ↑ Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Argumentum Kiadó, 1992.
  16. ↑ Romsics Ignác: A Horthy korszak. Helikon Kiadó KFT, 2017.
  17. ↑ Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1978. Magyar Szemle Könyvek, 2016.
  18. ↑ Romsics Ignác: A Horthy korszak. Helikon Kiadó KFT, 2017.
  19. ↑ Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Budapest,Tarsoly Kiadó, 2012.
  20. ↑ Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre életút és utóélet. Prime Rate Kft., 2019.
  21. ↑ Gellért Andor: A stockholmi színtér 1942-1944. In: Új Látótér. XXV. évf. 1974. 5-6 . szám.
  22. ↑ Szelke László: Katonák, kémek, kalandorok. In: Honvédségi Szemle, 2018. 6. szám. 179. p.
  23. ↑ Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén : Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-Minerva-Kossuth, 1982
  24. ↑ Szelke László: Katonák, kémek, kalandorok. In: Honvédségi Szemle, 2018. 6. szám. 179. p.
  25. ↑ Csicsery-Rónay István: A Magyar Függetlenségi Mozgalom története. In: Magyar szemle. 8. évf. 1999. 11-12. sz.
  26. ↑ Szekér Nóra: A Magyar Függetlenségi Mozgalom embermentő tevékenysége. Embermentés a vészkorszakban című konferencián elhangzott előadás, Szent Margit Gimnázium, 2014. november 8.
  27. ↑ Novák Attila: Cionisták, baloldaliak, államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) In.: Századok 1996/6. sz. 1364. oldal.
  28. ↑ Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz… . Budapest Európa-História Könyvkiadó,1996. 2. kötet)
  29. ↑ Kortársak Bajcsy- Zsilinszky Endréről. I-II. kötet. Budapest, Magvető Könyvkiadó ,1984.
  30. ↑ Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2012.
  31. ↑ Az ellenállási mozgalom résztvevőinek első névsora. In: Világosság, 1945. szept. 20. 66. szám (2. oldal)
  32. ↑ Somlai Katalin: Nacionalistaként korszakokon át - Mester Miklós (1906-1989). In: Évkönyv XVIII, 2011-2012, OSZK BÚVÓPATAKOK, 2012, 1956-os Intézet Alapítvány Budapest.
  33. ↑ Szekér Nóra: Titkos Társaság – A Magyar Testvéri Közösség története. Jaffa, 2017.
  34. ↑ Palasik Mária: „A Magyar Közösség” – ügy és tanulságai. (2022)
  35. ↑ Fall Levente: Forró szívvel és hideg fejjel. Dr. Fall Endre a magyar törekvések fáradhatatlan élharcosa (Dés,1891.10.27.-Budapest,1954.07.02.) - Történelmi háttérrel. In: Mindenki Kalendáriuma - Helytörténeti évkönyv, 2021.
  36. ↑ Herczeg Ferenc: Emlékezései - Hűvösvölgy. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 140 p.
  37. ↑ Magyar Nemzet, 1939. május 11. 107. sz.
  38. ↑ Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz… . Budapest Európa-História Könyvkiadó,1996. 2. köt. 178. p.
  39. ↑ Szelke László: A Gresham a nácik ellen - Az ellenzék, az embermentés és az ellenállás hálózatai. Jaffa, 2016.
  40. ↑ dr. nemes albisi Csomoss Miklós életrajza. Magyarsagunk.blog.hu. 2013. ápr. 27.
  41. ↑ Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén: Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-Minerva-Kossuth, 1982. 45. p.
  42. ↑ Magyar Külpolitika. XIII. évf. 8. sz. 1932. augusztus.

Források[szerkesztés]

  • Az ellenállási mozgalom résztvevőinek első névsora. In: Világosság, 1945 szept. 20. 66. szám (2. oldal)
  • Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945. I-II. Budapest, Európa-Historia Könyvkiadó,1994.
  • Bartha Ákos: Bajcsy-Zsilinszky Endre: életút és utóélet. Prime Rate Kft., 2019.
  • Bárdi Nándor: Otthon és haza. 6. köt., Jyväskylä-Pécs, 2013.
  • Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén : Interjúk egy filmsorozathoz. Budapest, RTV-Minerva-Kossuth, 1982
  • Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik... A temesvári Levente-pör 1919-1920. Budapest, Noran Kiadó 2004 Kft, 2006.
  • Csicsery-Rónay István: A Magyar Függetlenségi Mozgalom története. In: Magyar szemle. 8. évf. 11-12. sz./1999.
  • dr. nemes albisi Csomoss Miklós életrajza. Magyarsagunk.blog.hu. 2013. ápr. 27. (Karatnai Bodó Attila blogja)
  • Fall Endre (Dr. Deési Endre álnéven): A magyar revíziós mozgalom. Hellas irodalmi és Nyomdai R.T. Budapest, 1942.
  • Fall Endre: Jelentés a Délvidéki Otthon ötéves működéséről. Budapest, Délvidéki Otthon, 1926.
  • Fall Levente: Forró szívvel és hideg fejjel. Dr. Fall Endre a magyar törekvések fáradhatatlan élharcosa (Dés,1891.10.27.-Budapest,1954.07.02.) – Történelmi háttérrel. In: Mindenki Kalendáriuma – Helytörténeti évkönyv, 2021.
  • Gellért Andor: A stockholmi színtér 1942-1944. In: Új Látótér. XXV. évf. 1974. 5-6. szám.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Argumentum Kiadó, 1992.
  • Herczeg Ferenc emlékezései: Hűvösvölgy. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.
  • Jakabffy Elemér-Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában 1918-1938. Budapest, „Studium”,1939.
  • Kortársak Bajcsy- Zsilinszky Endréről. I-II. kötet. Budapest, Magvető Könyvkiadó ,1984.
  • Mester Miklós: Arcképek két tragikus kor árnyékában. Budapest,Tarsoly Kiadó, 2012.
  • Novák Attila: Cionisták, baloldaliak, államrezon. (Cionizmus és államhatalom a 30-as évek Magyarországán) In.: Századok 1996/6. sz. 1364. oldal.
  • Palasik Mária: „A Magyar Közösség” – ügy és tanulságai. (2022)
  • http://www.rev.hu/sulinet45/szeviz/szakirod/palasik2.htm[halott link] (2022)
  • Pesti Hírlap Lexikona. 1937.
  • Pesti Napló, 1931. május 17.
  • Puskás Lajos-Puskás Attila: A kolozsvári Egyetemi Diákasztal, a Mensa Academica alapításának története. In: Erdélyi Múzeum. 2005. 67. köt., 1-2. füzet.
  • Romsics Ignác: A Horthy korszak. Helikon Kiadó KFT, 2017.
  • Somlai Katalin: Nacionalistaként korszakokon át – Mester Miklós (1906-1989). In: Évkönyv XVIII, 2011-2012, OSZK BÚVÓPATAKOK, 2012, 1956-os Intézet Alapítvány, Budapest.
  • Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz… .I-II. köt. Budapest Európa-História Könyvkiadó, 1996.
  • Szekér Nóra: A Magyar Függetlenségi Mozgalom embermentő tevékenysége. Embermentés a vészkorszakban című konferencián elhangzott előadás, Szent Margit Gimnázium, 2014. november 8.
  • Szekér Nóra: Életrajzok, 2009.
  • Szekér Nóra: Titkos Társaság: A Magyar Testvéri Közösség története. Jaffa, 2017.
  • Szelke László: A Gresham a nácik ellen – Az ellenzék, az embermentés és az ellenállás hálózatai. Jaffa, 2016.
  • Szelke László: Katonák, kémek, kalandorok. In: Honvédségi Szemle, 2018. 6 szám. 179.
  • Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1978. Magyar Szemle Könyvek, 2016.
  • Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. In: Rubicon, 1997. 1. szám.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fall_Endre&oldid=26777164”