Corvin Kristóf
Corvin Kristóf | |
Hunyadi Corvin (Korvin) Kristóf | |
Liptó hercege | |
Uralkodási ideje | |
1504. október 12. – 1505. március 17. | |
Elődje | Corvin János |
Utódja | Corvin Erzsébet |
Hunyad grófja | |
Uralkodási ideje | |
1504. október 12. – 1505. március 17. | |
Elődje | Corvin János |
Utódja | Corvin Erzsébet |
A Hunyadi-ház feje | |
Uralkodási ideje | |
1504. október 12. – 1505. március 17. | |
Elődje | Corvin János |
Utódja | Corvin Erzsébet |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hunyadi-család |
Született | 1499. augusztus 8. előtt Bihács, Horvát Királyság (ma Bosznia-Hercegovina) |
Elhunyt | 1505. március 17. (5 évesen) |
Nyughelye | Pálos kolostor, Lepoglava |
Édesapja | Corvin János magyar trónkövetelő, címzetes bosnyák király, horvát bán, Liptó hercege és Hunyad grófja (1473–1504) |
Édesanyja | Frangepán Beatrix vegliai grófnő (1480–1510) |
Testvére(i) | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hunyadi vagy Corvin Kristóf (horvátul: Krsto Korvin, latinul: Cristoforus (Christophorus) Corvinus; Bihács, Horvát Királyság (ma Bosznia-Hercegovina), 1499. augusztus 8. előtt – 1505. március 17.) a Hunyadi-család utolsó férfi sarja. I. (Hunyadi) Mátyás magyar király unokája és V. (Nagylelkű) Alfonz aragón és I. Alfonz néven nápolyi király ükunokája, akinek a révén V. István magyar király (11. generációs) leszármazottja volt. A keresztnevét a nagybátyja és keresztapja, Frangepán Kristóf után kapta.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Corvin János, I. (Hunyadi) Mátyás természetes fia. Édesanyja Frangepán Beatrix. 1499-ben röviddel augusztus 8-a előtt született Bihácson, és a keresztelőjét nem sokkal augusztus 8-a után tartották ugyancsak Bihácson, ahova apja Zágrábból ment, amint az örömteli hírt megkapta.[1] A keresztnevét az anyjának a bátyja és a keresztapja, Frangepán Kristóf után kapta.[1] Két testvére volt, egy nővére Erzsébet és egy öccse, a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.[2] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.[3] Apjuk 1504-es halála után Kristóf lett a Hunyadi-család feje. Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"[4] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ifjabb fia.[3]
Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben Kristóf fia (is)[5] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat, Erzsébetet 1505 februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Szapolyai Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.[6] Szapolyai György a mohácsi csatamezőn lelte halálát 1526-ban.
A megállapodást követően hamarosan az idősebb Hunyadi fiú, Kristóf is meghalt 1505. március 17-én.[6] Mérgezést gyanítottak a kortársak a háttérben, de erre semmi bizonyíték sincsen. Vele sírba szállt a Hunyadi-család utolsó férfisarja. Nővére, Erzsébet halála után pedig az anyjuk Brandenburgi György felesége lett, aki a házasságával megkapta a Hunyadi-család birtokait. Kristófot apja mellé temették el a lepoglavai pálos kolostorban.[7]
Ősei
[szerkesztés]Legközelebbi rokonsági kapcsolat Kristóf és „mostohanagyanyja”, Aragóniai Beatrix között
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lásd Schönherr (1894: 272).
- ↑ Lásd Neumann (2015: 72–73).
- ↑ a b Lásd Neumann (2015: 72).
- ↑ Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
- ↑ Feltételezhetően Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
- ↑ a b Lásd Schönherr (1894: 309).
- ↑ Schönherr (1894: 309).
Források
[szerkesztés]- Balás, Anna. „Corvin János és Corvin Kristóf csontmaradványainak fényképeiről)” (magyar nyelven). Művészettörténeti Értesítő 1977 (26), 286–287. o. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
- Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
- Neumann, Tibor. „Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához)” (magyar nyelven). Turul 2015 (88), 72–73. o. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2016. február 17.
- Spieß, Philipp Ernst. Aufklärungen in der Geschichte und Diplomatik als eine Fortsezung der archivischen Nebenarbeiten (német nyelven). Bayreuth: Verlag der Zeitungdruckerey (1791). Hozzáférés ideje: 2016. február 17.
- Wertner Mór: A Hunyadiak : a család eredete és nemzedékrendje, Déva, Hirsch Adolf, 1900.
További információk
[szerkesztés]- Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- Marek, Miroslav: Hunyady family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
Előző Corvin János |
Liptó hercege 1504 – 1505 |
Következő Corvin Erzsébet |
Előző Corvin János |
Hunyad grófja 1504 – 1505 |
Következő Corvin Erzsébet |
Előző Corvin János |
A Hunyadi-ház feje 1504 – 1505 |
Következő Corvin Erzsébet |