Borcsány
| Borcsány (Borčany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Jaroslav Kopčan |
| Irányítószám | 956 36 (pošta Rybany) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 263 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Terület | 3,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 29″, k. h. 18° 13′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 29″, k. h. 18° 13′ 09″ | |
| Borcsány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borcsány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Borcsány (szlovákul Borčany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Kis- és Nagyborcsány 1892-es egyesítésével jött létre.[2]
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 9 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1113-ban „Borscan” néven említik először. Neve a szláv Bork személynévből származik. 1208-ban határleírásában „Bursix” alakban szerepel. 1417-ben „Barchan”, 1513-ban „Borczan” alakban tűnik fel. A nyitrai püspökség faluja volt. 1598-ban 8 ház állt a településen. 1784-ben 11 házában 10 család és 103 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORCSÁNY. Borcsán. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai több Urak, lakosai katolikusok, határja meglehetős.”[3]
1828-ban 10 háza és 102 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Borcsán, tót falu, Nyittra vgyében, Sisso filial. 175 kath., 13 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. N.-Tapolcsán.”[4]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 205, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 247 lakosából 246 szlovák volt.
2011-ben 236 lakosából 218 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 13. század végén épült kora gótikus stílusban, 1850-ben és a 20. században átépítették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Főrendiházi napló 1892. III. kötet, 1893. nov. 8-i XXXIV. országos ülés, 6. oldal, 5. pont képviselőházi határozat.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 27.)
További információk[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |