Balatonfüred

	Balatonfüred
	Az „aranyhíd” Balatonfüreden – télen a révész és a halász szobra között
Balatonfüred címere; Balatonfüred címere	; Balatonfüred zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Kistérség	Balatonfüredi
Jogállás	város
Polgármester	Bóka István
Irányítószám	8230
Körzethívószám	87
Testvértelepülései	Lista Germering; Abbázia; Kovászna; Arpino; Castricum; Kouvola;
	Népesség
Teljes népesség	13 053 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	285,58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	104 m
Terület	46,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 57′, k. h. 17° 53′Koordináták: é. sz. 46° 57′, k. h. 17° 53′
	Balatonfüred Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Balatonfüred weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüred témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb Füred üdülő/idegenforgalmi életét befogadó központok, szállók, kemping, üdülőtelep stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred „a Balaton északi partjának fővárosa”, jelentős vitorláskikötő.

Fekvése, klímája

Lankás dombok közt fekszik a Balaton északi partján. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják.

Története

Füred térségét már az ősember is lakta. Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. A város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.

1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ezidőtájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel.

Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum, ahol láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait.

1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club.

A második világháború után, az 1960-as években indult újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

Gazdaság és infrastruktúra

Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint ezek kiszolgálására létesült intézményei képezik. Emellett szőlőkultúrája borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több-lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak.

A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban, a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Vezetékes földgáz-hálózata kiépült és fejlett a telekommunikációs hálózata is. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül, 2010-ben a térség legnagyobb bevásárló központját nyitják meg a városban. A környező települések idegenforgalmi szervező-ellátó funkcióinak ellátásában részt vesz.

Füred vonzáskörzete Tihanyra és a tőle nyugatra levő parti településekre, valamint a Balaton-felvidék települészónájára terjed ki. A város jelentős arányú állandó népessége révén fejlett városi intézmény-rendszerrel rendelkezik, melyek körzeti-; térségi funkciókat is ellátnak (földhivatal, szolgáltató vállalatok stb.).

A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore.

Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak van itt telephelye. Új a város személyhajózási kikötőépülete és újjáépül a balatoni légi mentőszolgálat telephelye is. A városnak három strandja, egy kempingje és több vitorláskikötője van.

Közintézmények

Három általános iskolája, egy gimnáziuma, egy szakközépiskolája és egy zeneiskolája van. Jelentős iskoláskorú népességgel és szép tanulmányi sikerekkel büszkélkedhet. Fél tucat kórus, zenekar és sportegyesület, helyi tévé, helytörténeti folyóirat és egy újságszerű havilap színesíti a város életét.

Van önálló piaca (vásárcsarnoka), szupermarketje (PennyMarket, Spar), jelenleg épül első hipermarketje (Tesco), szakorvosi rendelője, áruháza, művelődési otthona, egy futballpályája és 2004 óta konferencia- és sportcentruma (benne mozival). A kempinggel szemben található az elhíresült görög falu, melyben jelenleg szórakoztató komplexum működik, mellette pedig az Annagora aquapark.

Füred nevezetes templomai a katolikus a Vörös Templom (mely nevét a környéken jellegzetes, ma már nem bányászható vörös kőről kapta), a református Fehér Templom, valamint a Fürdőtelepen közepén található Kerek Templom. Nemrég készült el az evangélikus templom, sőt HIT gyülekezeti háza is van (a volt MSZMP székház).

A városban található a körzet földhivatala is. A városnak igazából két magja van, a part melletti alsó város (Fürdőtelep) a mólóval a közepén, valamint a felső város a fehér és vörös templomokkal (a vörös templom helybéli vörös homokkőből épült, és nem vakolt, ezért vörös), üzletekkel, illetve hangulatos kis utcáival.

Közlekedés

Balatonfürednek két vasútállomással rendelkezik: Balatonarács és Balatonfüred. A vasútállomás előtti autóbuszállomásról távolsági autóbuszjáratok közlekednek a szomszédos üdülőhelyekre, illetve Nagyvázsonyba, Veszprémbe, Győrbe és Hévíz felé. A városban helyi autóbuszjáratok is közlekednek. A vasútállomáson taxiállomás is található, benzinkutak állnak a 71-es főút mentén a Marina Szállóval szemközt. Füred hajóállomása nagy forgalmat bonyolít, nyáron naponta több hajó indul Tihanyba, Siófokra, Balatonföldvárra és egyéb helyekre.^[2]

Vízforrásai

A Balaton-part közelében fakadó savanyúvízforrásokból már a 17. században tudtak. Szerepük csak akkor vált jelentőssé, amikor felmelegített vizüket gyógyfürdőzésre kezdték el használni és 1772-ben Füredet hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították. A füredi víz ihlette Fejér Antal "A füredi savanyú viznek hasznárúl" című költeményét, amelyben így dicséri a forrást:

„Gyakor meritéssel viz nem veszti izit
Egy forma mértékben kút meg tartya vizit
Ha kit a' nyavalya Phlegtonra nem vit
Jőjjőn e' forráshoz, egésséget lel itt.”

Télen a városi ivóvíz egy jóízű édesvízforrásból, a Siskéből származik. A városban még számos foglalt és foglalatlan, főleg savanyúvíz-forrás található.

Látnivalók

A Tagore-sétány

Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére fát ültetett. E fa előtt 1956-ban egy indiai küldöttség felavatta Tagore bronzszobrát, és 1957-től a korábban Deák Ferencről elnevezett sétány is az ő nevét viseli. A fa mellé emléktáblát tettek, amelyen a költő ez alkalomra írt verse olvasható. Tagore példáját először indiai politikusok követték, s ezután néhány év alatt hagyománnyá vált, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Marx György fizikus kezdeményezésére a Nobel-díjasokkal folytatták a sort, őket különféle hírességek követték, napjainkban pedig magyar politikusok szaporítják az ültetett fák és emléktáblák számát. Fát ültetett itt többek között: Farkas Bertalan és űrhajóstársa, Valerij Kubaszov, Leonov, a Gandhik, Göncz Árpád, Benoit Mandelbrot, Wigner Jenő és több magyar Nobel-díjas.

Emellett szobra vagy mellszobra van itt Széchenyinek, Kisfaludy Károlynak, Deák Ferencnek, valamint Salvatore Quasimodo olasz költőnek, akinek a tiszteletére évente rendeznek költői versenyeket.

A sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, köztük egy perui banda, élő szobrok, artisták és mozgó árusok hada található.

A balatonfüredi hajókikötő előtt látható Pásztor János 1937-ben készített, és 1941-ben felállított szobra, a Halász és a Révész. A legenda szerint, aki megsimogatja a halász és a révész csizmáját, egész biztos, hogy újra visszatér ebbe a szép kis városba. Nos, a csizmák szép fényesek….

Műemlékek

Szent Mihály templomrom (Papsoka) - 11.-12. század
Szent Margit templom alapjai (13. század) - ma Fekete Lovag étterem
Esterházy kúria - 1700 (?) - romos, ma a Szívkórház része
Szívkórház (Fürdőház, Erzsébet Szanatórium, Állami Kórház) - 1728 - a mai épületek 1836-1871 között épültek
Nagyvendégló - 1748 - a mai, klasszicista épület 1802-1848 között épült - az épület része a Kurszalon (átadták 1879-ben), ahol az Anna-bálokat tartják, és a fedett sétány (a balatonfüredi Panteon) - ma Anna Grand Hotel
Pálóczi Horváth Ádám kastélya - 1787 - 1867-ben William Teasdale (a Lánchídnál végzett mérnöki munkát) építette át - ma Ferencsik János Zeneiskola
Széchenyi-kastély - 1792 - Építtette Széchényi Ferenc, eredetileg barokk stílusban, az 1871. évi átépítéskor eklektikus elemekkel alakították át - ma Kertészeti Szakközépiskola
Gombás kúria - 1785 (?) - copf stílusú - ma nyugdíjasotthon
Horváth ház - 1799 - tervezője Lechner Mátyás - ma apartmanház
A Kossuth Lajos-forrás ivócsarnoka - 1800 - klasszicista - átépítve 1853-ban
Berzsenyi-forrás

A Kerektemplom, amely körül átépítik és felújítják a történelmi városnegyedet (2006)

Református ("fehér") templom - 1830 - klasszicista és copf stílusban épült
a Magyar Játékszín hat megmaradt oszlopa a Kiserdőben - 1831 - a színház oszlopait az Ipoly Szálló építésekor, 1912-ben találták meg, kiserdei felállításuk 1958-ben történt.
Kerektemplom - 1846 - klasszicista; jobb oldali mellékoltárképe Vaszary János műve.
Jókai villa - (1870) - Jókai Mór nyaralója, eklektikus - ma Jókai emlékmúzeum
Blaha Villa - (1816) - Blaha Lujza egykori klasszicista nyaralója - ma étterem, hotel
Dőry villa - 1869 - ma Astoria szálló
Parasztházak a Siske utcában

Egyéb látnivalók

Baricska Csárda
Lóczy Lajos földrajztudós sírja az arácsi temetőben
Lóczy-barlang
Koloska-völgy
Annagora Aquapark
Jókai kilátó

Testvérvárosok

Germering, Németország 1989 óta
Castricum, Hollandia 1988 óta
Kouvola, Finnország 1988 óta
Opatija, Horvátország 1996 óta
Kovászna, Románia 2003 óta

Díszpolgárok

Keresztury Dezső, író, költő, irodalomtörténész
Bányai Mária festőművész (1997)
Máthé János városi főkertész (1997)
Prof. dr.Horváth Mihály, orvos, az MTA tagja (2004)
Sava Babić (2005)
Gubicza Ferenc, a Balatonfüred Városért Közalapítvány elnöke (2005)

1982 Ferencsik János , karmester 1986 Zákonyi Ferenc, idegenforgalmi szakíró, helytörténész 1994 Schneider Ferenc, mérnök 1996 Keresztury Dezsõ, író, költő, irodalomtörténész 1997 Bányai Erzsébet festőművész 1997 Máthé János városi főkertész 2001 dr. Csizmazia Darab József szőlőnemesítő, borász 2002 Horváth Ernõ , karmester, iskolaigazgató 2003 Prof. Dr. Horváth Mihály, orvos 2003 Rob Brandsma (Hollandia) 2003 Sava Babic (Szerbia) 2004 Theresia Trummet (Germering) 2005 Gubicza Ferenc, agrármérnök 2006 Balázs Árpád, zeneszerző 2007 Polonyi Kornél 2008 dr. Simon Károly, főmérnök, polgármester 2009 Prof. Dr. Veress Gábor, orvos, a balatonfüredi Állami Szívkórház igazgató főorvosa

Híres emberek

Itt tevékenykedett 1785-től 17 évig Österreicher Manes József Balatonfüred első fürdőorvosa

Lásd még

Emléktáblák Balatonfüreden

Jegyzetek

↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Balatonfüred Vendéglátóhely.hu

Irodalom

Zákonyi Ferenc: Balatonfüred (Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig). Veszprém, 1988. 893 p. ISBN 963-7199-05-5
Lichtneckert András (szerk.): Balatonfüred és Balatonarács története. Veszprém, 1999. 741. p. ISBN 963-7229-12-4
A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai (1–14)
Matyikó Sebestyén József: Dr. Zákonyi Ferenc a Balaton szolgálatában
Szenfnerné Varga Anikó: Balatonfüred, lakóhelyünk ismerete
Fülöp Lajos (szerk.): Balatonfüred városért Pro Urbe-díj kitüntetettjei
Zatkalik András: Balatonfüred város kitüntetettjei
Bándi László: Balatonfüred emlékjelei
Elek Miklós-Németh Ákosné (szerk.): Üdvözlet Balatonfüredről (2003). A könyvben látható képeslapokat az 1993-ban alakult Városi Helytörténeti Gyűjtemény anyagából válogatták, amely a Városi Könyvtár helyismereti dokumentumaiból, Zákonyi Ferenc (1909–1991) helytörténeti kutató és Lipták Gábor (1912–1985) író hagyatékából jött létre

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfüred témájú médiaállományokat.

Sablon:Veszprém megye városai

[7a8bd552bedf2ffd33bf088af8cd6dd6b598663e-1] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[2] Balatonfüred Vendéglátóhely.hu

[1]

[2]