Tihanyi apátság

Tihanyi bencés apátság
10483. számú műemlék
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus (bencés)
Egyházmegye	Veszprémi főegyházmegye
Egyházközség	Tihany, Római Katolikus Plébánia
Védőszent	Szent Ányos, Szűz Mária
Építési adatok
Építése	1055 (az első)
Rekonstrukciók évei	1719-1754, 1889-1890, 1992-1996
Stílus	barokk
Tervezője	Wittwer Márton (a ma is látható épületeké)
Felszentelés	1763 (a ma is látható templomé)
Elérhetőség
Település	Tihany
Hely	8237 Tihany, I. András tér 1.
Elhelyezkedése
Tihanyi bencés apátság Pozíció a Tihanyi-félsziget térképén
é. sz. 46° 54′ 50″, k. h. 17° 53′ 22″46.91388889, 17.88944444
A Tihanyi bencés apátság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi bencés apátság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

Jelenleg önálló monostor a Magyar Bencés Kongregáció részeként; a 10 fős közösséget Mihályi Jeromos perjel vezeti.

Tihanynak bérctetőjén, a Balaton felett,

Sötéten és magán áll egy régi épület;
Csendes kolostorával az Úrnak temploma
Falán majd ezredévnek van vésve szent nyoma.

Alatta mély üregben nyolcszázados sír áll.

Hol álmait alussza András magyar király

– Garay János: Tihany

Története

Alapítása

„feheruuaru rea meneh hodu utu rea” (Fehérvárra menő hadi útra) A legrégebbről fennmaradt magyar nyelvű írásos emlék, az apátság alapító iratából, 1055-ből

A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék. Latin nyelvű szövegében magyar szavakat, szókapcsolatokat is találunk, ezek közül a leghosszabb egybefüggő kifejezés: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea" (Fehérvárra menő hadi útra). Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzik.

Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostornégyszög, mely nyugaton a templomnál rövidebb volt. Napjainkra csaknem valamennyi középkori építmény úgyszólván nyomtalanul eltűnt, mintegy tucatnyi kőfaragványt és a szinte érintetlenül ránk maradt altemplomot nem számítva.

A középkortól

A tatárjárás (1241-1242) nem okozott pusztítást az apátság épületében és birtokaiban sem. Ezt követően épült ki a kolostort körülvevő erődítmény, bár valamiféle védőfal korábban is lehetett. A kolostor életében a török-magyar harcok hoztak igazán gyökeres fordulatot. A szerzetesi élet 1534-ben megszűnt, az erődített kolostor a balatoni végvárrendszer fontos láncszemévé vált. Az ezt követő csaknem másfél évszázad alatt a szerzetesi élet minden tárgyi emléke elpusztult Tihanyban. A katonaság 1674-ben adta vissza eredeti rendeltetésének a templomot. Egy váratlan, tragikus tűzvész azonban 1683-ban a kolostori épületeket romba döntötte. A török harcok lezárulta után (1699) nem volt szükség az erődítményekre, ezért a védőműveket 1702-ben lerombolták.

1719-ben kezdődött meg az újjáépítés Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint. Eleinte csak két lakható szoba volt a kolostorban, és egyházi szertartás céljaira csak az altemplomot lehetett használhatóvá tenni. A középkori épületeket elbontották, s több mint három évtized alatt, 1754-re fölépült a kéttornyú (35 m magas), nagy barokk templom. Ez 46 méter hosszú és 16 méter széles. Ugyanekkorra készült el az új kolostorépület is. A templom fölszentelését egy 1763-ban kitört tűzvész hátráltatta. A szószék, az oltárok, az orgonakarzat, a padok pompás faragványai igazi barokk hangulatot sugároznak napjainkban is.

A Tihanyi apátsági templom magasan a Magyar Biológiai Kutatóintézetet épülete felett (1927)

1786-ban II. József császár a bencés rendet is feloszlatta. A szerzeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat, csak egyetlen szerzetes maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat. A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba, csakúgy, mint Pannonhalmára. 1889-ben a templom nagy felújításakor elhatározták, hogy terét falképekkel is díszítik. A kor három jeles festőjét, Deák-Ébner Lajost, Lotz Károlyt és Székely Bertalant bízták meg egy-egy boltmező kifestésével.

A szerzetesrend feloszlatása és újjászerveződése

1950-ben, a szerzetesrendek állami feloszlatása következtében ismét el kellett hagyniuk a bencéseknek a monostort. A plébánia megmaradt, a monostor előbb szociális otthon lett, később pedig múzeum költözött bele.

A bencések 1990-ben térhettek vissza Tihanyba, de a kolostoregyüttest csak 1994-ben kapták vissza az államtól. A templombelső (falképek, oltárok) restaurálása 1992-1996 között történt meg. 1996-ban megkezdődhetett a monostor teljes felújítása is, ami 1995-től otthona egy élő szerzetesi közösségnek. Dr. Korzenszky Richárd perjel 1995-ben került a monostor élére. Vezetése alatt az apátság szellemi és spirituális központtá vált. 1709 után több mint háromszáz év elteltével újra szerzetesi fogadalmat tettek Tihanyban.

Az apátság napjainkban

A Tihanyi Bencés Apátság 2012. május 31-től a Magyar Bencés Kongregáció önálló perjelségeként (prioratus conventualis) működik. 2018-tól a monostor elöljárója Mihályi Norbert Jeromos perjel. A monostorban tíz szerzetes él, akik ellátják Tihany község és több környékbeli település, valamint a balatonfüredi kerektemplom lelkipásztori szolgálatát, továbbá vendégfogadással, lelkigyakorlatok és kulturális programok szervezésével foglalkoznak.

2012. szeptember 1-től a település iskolájának, Bencés Apátság Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája néven az iskola fenntartója az apátság.

Az épületegyüttes

A barokk monostorban, a szerzetesi élettel összhangban, egyszerű cellákat alakítottak ki. Reprezentatív megformálású volt a déli szárny földszintjén a refektórium (szerzetesi ebédlő), és az emeleten a könyvtár. A refektórium boltozatát stukkó keretbe foglalt falképekkel díszítették, amelyek bencés rendi és Árpád-házi szenteket és magyarországi uralkodókat ábrázoltak. A könyvtár 18. századi berendezését az 1786-os feloszlatáskor eladták, könyvei az 1950-es feloszlatás után tűntek el.

Az északnyugati toronyban van a templom 1670 kg-os nagyharangja, amely a Balatonfüredi járásban is a legnagyobb. A délkeleti toronyban a 431 kg-os középső és a 227 kg tömegű legkisebb harang van, utóbbi villamosítása ellenére sincs rendszeres használatban.^[forrás?]

Az I. Világháborúban két harangja volt, ezeket elvitték. A harangjai a délikeleti toronyban voltak elhelyezve.

A II. Világháborúban négy harangja volt, hármat elvittek. Többször is átesett történelme során felújításon, a legutóbbi, a tempolomot is érintő, teljes körű felújítás 2024-ben fejeződött be.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
  Az apátság madártávlatból
• 
• 
  A kolostor udvara
• 
  A templom belső tere
• 
  Az apátsági templom a tihanyi kálvária felől

Források

• Tihany – Bencés apátság
• Sárkány Emőke 2018: A tihanyi apátság 1211-es birtokösszeírása mint személynévtörténeti forrás. In: Anyanyelvünk évszázadai 3.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Tihanyi apátság témájú kategóriát.
• Az apátság honlapja
• Dokumentumfilm az apátságról
• Az apátság 1:50 arányú makettje Archiválva 2015. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben