Bakonyszombathely

	Bakonyszombathely
	; Bakonyszombathely címere
	; Bakonyszombathely címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Pintér Lajos Tibor
Irányítószám	2884
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	1305 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	39,02 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	36,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 17° 57′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 17° 57′ 37″
	Bakonyszombathely Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Bakonyszombathely weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszombathely témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. augusztus 9.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk Bakonyszombathelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Szombathely (egyértelműsítő lap).

Bakonyszombathely (németül Deutschmarkt) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik, a Cuhai-Bakony-ér mentén.

A Kisbér-Pápa útvonalon Kisbértől 7 km-re fekszik. A Tatabánya–Pápa-vasútvonalon vasútállomása van, a vasúti közlekedést azonban 2007 márciusában megszüntették.

Közúton a 81-es vagy a 82-es útról lehet megközelíteni.

Természeti környezete

Domborzata

Alacsony domblábi lejtőkre és részben síkságra települt. Magassága 190 m-200 m között váltakozik.

A forrásai a Feketevíz-ér kivételével a Cuhai-Bakony-érbe futnak. A vízbázis hiánya miatt vezetékes vize a tatabányai (táv)vezetékes karszt ivóvízhálózatról történik. Felszín alkotó kőzetei mutatják a táji átmenetet: mésztartalmú csernozjom barna erdőtalaja van.

A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak.

Időjárása

Éghajlata nedves kontinentális melegebb és szárazabb értékekkel, mint a kistáj déli felén. Éves középhőmérséklete 9,7 °C fok. Az éves csapadékátlaga 650 mm. Ezt kihasználva nagyüzemi almaültetvényeket hoztak létre. (idared, gloster)

Története

Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt.

Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.

A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.

Bakonyszombathelyen már a 20. század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.

1949-ben a volt Esterházy-uradalmat állami gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1450	1456	1453	1370	1364	1305
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 4,7%, evangélikus 16%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,2% (29,8% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

1762-ben emelt műemlék Szent Imre római katolikus templom
1739-ben emelt evangélikus templom
Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor
Esterházy-kastély
A volt Esterházy-uradalom angolparkja (természetvédelmi terület)

Ritka, kétszáz évesnél is idősebb kocsányos tölgyek, nyolcvan-százhúsz éves kislevelű hárs-, magaskőris fák láthatók benne.

A Feketevíz-puszta védett területe, növény- és állatvilága várja az ide látogatókat.

Irodalom

Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
Históriás Kalendárium (Kossuth Nyomda, Budapest 1989)
Bakonyszombathely múltja és jelene (Bakonyszombathely önkormányzata, 2008) ISBN 978-963-06-5276-6

Jegyzetek

↑ Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Bakonyszombathely Helységnévtár

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszombathely témájú médiaállományokat.

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

Magyarország-portál
Földrajzportál

[1] Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)

[920907dc58fc337db00ecd7435ec2eb85bc71220-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Bakonyszombathely Helységnévtár

[1]

[2]

[3]