Bajna (Magyarország)

Bajna
Bajna címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Pallagi Tibor
Irányítószám	2525
Körzethívószám	33 (447)
Testvértelepülései	Lista Bart
Népesség
Teljes népesség	1867 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	50,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″47.652119444444, 18.598788888889
Bajna Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajna község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. A megye egyik legnagyobb faluja.

Fekvése

A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.

Legközelebbi települések

Epöl 3,5 km, Nagysáp 5 km, Szomor 9 km, Gyermely 9 km, Héreg 10 km, Bajót 10 km, Tarján 14 km, Tát 14 km, Tokod 14 km, Lábatlan 15 km.

Története

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

Bajna 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zovárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került. 1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és Péter nevű testvérét hamis pénzveréssel vádolták meg, miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Bajna Zsigmond király uralkodásának vége felé már a Both család birtoka volt, aki innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. A templom Simor János esztergomi érseknek, aki korábban itt szolgált, a jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1688-ban visszaállították a plébániát, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult.

Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) temploma helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban ezen kívül Sárás elpusztult települést is említik. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor–Metternich-kastély, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1937	1937	1856	1861	1863	1867
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Szent Adalbert római katolikus templom
• Sándor–Metternich-kastély
• csimai kálvária
• Lourdes-i barlang
• 1778-ból származik a műemlékjellegű barokk kőkereszt

• 
  A Sándor–Metternich-kastély a magasból
• 
  A kastély
• 
  Templom

Sándor–Metternich-kastély (Ördöglovas kastély) légi fotókon

• 
• 
• 
• 

Híres személyek

• 1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.
• Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, 1842. július 14.–1846. július 20. közt a falu plébánosa.

Források

• 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
• Száz magyar falu könyvesháza: Bajna

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.

• Bajna község honlapja
• Légi felvételek Bajnáról
• Cikk Sándor Móric kastélyáról