Árpa (növényfaj)
Árpa | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Hordeum vulgare L. | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpa témájú médiaállományokat és Árpa témájú kategóriát. |
Az árpa (Hordeum vulgare) a hideg mérsékelt öv ma is legfontosabb gabonaféléje. A perjefélék közé tartozó gabona az egyik legrégebben háziasított növény, Kr.e. 8000-7000 között kezdték el termeszteni a termékeny félhold területén. A Hordeum nemzetségben a fajok száma folyamatosan változik, jelenleg 30-40 közötti.[1] A The Plant List szerint 43.[2]
Elnevezés
A természetben vadon előforduló alfaja (vadárpa), ami kétsoros,[3] a H. vulgare subsp. spontaneum. A termesztett növények a H. vulgare subsp. vulgare alfaj alsóbb taxonjaiként vannak számontartva.[1]
A vadárpa és a termesztett árpa természetes kereszteződésével alakult ki a hatsoros árpa. Ezt korábban Hordeum agriocrithon néven külön fajnak hívták. Jelenleg H. vulgare subsp. vulgare convar. vulgare névvel jelzik a négysoros és hatsoros árpákat (syn. H. hexastichon, H. tetrastichum, H. polystichum)[1][4][5].
A kétsoros árpa vagy sörárpa (korábban H. distichon, H. vulgare subsp. distichum) neve jelenleg elfogadottan H. vulgare subsp. vulgare convar. distichon.[1]
Jellemzés
Gyökere bojtos gyökérzet, valódi gyökere a talajban 2 méter mélyre is lehatol. Szára belül üreges, csak a szárcsomókban tömör, magassága 70–150 cm között lehet. Virágzata kalász (füzéres fürt), termése szemtermés.
Többnyire önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is.[1]
Beltartalmi jellemzői
Fehérjetartalma 11-14%, a csupasz változatoké 15% is lehet. A fehérje aminosav összetétele nem túl kedvező, kenyér sem készíthető belőle önmagában; esszenciális aminosavakból keveset tartalmaz.[1]
A szem víztartalma általában 14-15%. A szárazanyag-tartalom összetétele:
- 80% szénhidrát (ebből 60-65% keményítő, 1,8-2% cukor, 3,5-7% cellulóz, a többi hemicellulóz és gumianyagok),
- 11% fehérje (92% protein: glutelin (30%), prolamin (hordein, 35-55%), globulin (edesztin, 15%), albumin (leukozin, 11%)),
- 2,5% zsír (főleg trigliceridek, továbbá lecitin),
- 2,6% ásványi anyag (foszfátok (35%), szilikátok (25%), káliumsók (20%); nyomelemek: cink, mangán, réz),
- 3,9% egyéb (cseranyagok, keserűgyanták, vitaminok (B1, B2, C, E), enzimek).[6]
A kétsoros fajták termésének mérete és tömege nagyobb, mint a hatsorosaké, a négysoros fajták termései nem egyöntetűek. [1]
Felhasználás
Emberi élelmiszerként kenyérgabona, árpagyöngy (gersli) készül belőle.
Takarmányként
Világszerte jelentős takarmány, különösen a hűvösebb illetve kontinentális éghajlaton, de máshol is.
Az őszi árpa termése biztosabb a tavasziénál. Ezt a fajt elsősorban takarmányozásra termesztik. A vetésforgóban csak a nagyon korán lekerülő növények jó előveteményei, korai vetése miatt. Vetése a gabonafélék közül a legkorábban, szeptember első felében történik, jól előkészített, aprómorzsás talajba, gabona sortávolságra, 4 millió körüli hektáronkénti tőszámmal, 150–180 kg/ha magmennyiséggel. 3–5 cm mélyre. Az őszi árpa a legkorábban érő gabonaféle, aratása teljes érésben, június első felében szokásos. Várható termése 3,5-4,5 tonna hektáronként.[7]
Alkoholos és nem alkoholos italokhoz
Sörgyártáshoz és malátagyártáshoz a kisebb fehérjetartalmú árpa ideális. A whiskyt Skóciában és Írországban elsősorban árpából készítik, míg más országokban kukoricából, rizsből vagy búzából. Japánban teához, Olaszországban koffeinmentes kávéhoz vagy pótkávéhoz használják fel.[8]
Termesztés
A sarkkörökig minden éghajlaton termeszthető, a hegyvidéket is beleértve 5000 m magasságig.[1]
A búza, rozs, kukorica után a negyedik legnagyobb vetésterületű gabona a világon.[1] Magyarországon a tavaszi árpa a búza után a második. 1990-ben vetésterülete 150-200 ezer ha volt.[9].
Magyarországon az ősszel vetett árpa nagyobb terméshozamot eredményez, viszont a söripar szempontjából a minőségi követelményeknek (elsősorban az alacsony, 11-12,5% alatti fehérjetartalomnak) a tavaszi vetésű jobban megfelel.
Kórokozók, kártevők
- Vírusok
- árpa csíkos mozaik (Barley stripe mosaic virus)
- árpa sárga törpülés (Barley yellow dwarf virus)
- Gombák
- árpa levélcsíkosság (Drechslera graminea)
- árpa hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres)
- fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis)
- barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana)
- Rinhospóriumos levélfoltosság (Rhynchosporium secalis)
- árpa fedettüszög (Ustilago hordei)
- árpa levélrozsda (Puccinia hordei)
- árpa valódi porüszög (Ustilgo nuda)
- lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei)
- torsgomba (Gäumannomyces graminis)
- szártörő gomba (Pseudocercosporella herpotrichoides)
- Kártevők
- vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.)
- gabonalegyek
- mezei pocok (Microtus arvalis).[1]
Fő termesztők
Fő árpatermesztők 2018-ban | |
---|---|
ország | (millió tonna) |
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j Csajbok
- ↑ [1] (2015-06-22)
- ↑ A kalászvirágzatban padkánkét 3-3 füzérke közül csak a középső fertilis, így a kalász lapított alakú lesz.
- ↑ Tóth a hatsorost Hordeum vulgare convar hexasctichon-nak nevezi.
- ↑ Toth 5
- ↑ Toth 7-10
- ↑ Dr. Kelemen Lajos: Mezőgazdasági alapgyakorlatok I., A növénytermesztés munkafolyamatai, 2001, Mosonmagyaróvár
- ↑ Ez a szócikk részben vagy egészben a Barley című angol Wikipédia-szócikk Beverages című fejezete ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ Toth 8
- ↑ Crops/Regions/World List/Production Quantity for Barley, 2017 (pick list). UN Food and Agriculture Organization Corporate Statistical Database (FAOSTAT), 2018 (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
Források
- ↑ Csajbok: Csajbók József: Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme. Debrecen, 2012 (Hozzáférés: 2015. június 22.)
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
- ↑ Toth: Toth Nikolett: A környezeti tényezők hatása az árpa és a maláta söripari tulajdonságaira - doktori értekezés (pdf), 2011 (Hozzáférés: 2015. június 22.)
További információk
- [2] [Tiltott forrás?] Kislexikon – Pallas (2015-06-22)
- [3]
- [4] (2015-06-21)
- [5]