Árkosi Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hkoala (vitalap | szerkesztései) 2021. május 22., 18:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Árkosi Árpád
Született1948. október 18. (75 éves)
Mátészalka
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaszínházi rendező
IskoláiNehézipari Műszaki Egyetem (–1972)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1991)

SablonWikidataSegítség

Árkosi Árpád (Mátészalka, 1948. október 18. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező.

Életpályája

Árkosi Gyula és Bogdán Erzsébet gyermekeként született. Gépészmérnöki szakon végzett a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben. Amatőr rendezőként került kapcsolatba a színházzal 1968-ban. 1970-től 1972-ig vezette a miskolci Silány Kínpad nevű amatőr színjátszó csoportot. 1975 és 1980 között a József Attila Tudományegyetem Színpad rendezője volt. 1978-ban kezdett el rendezni hivatásos színházakban. 1980-tól 1985-ig a szolnoki Szigligeti Színház rendezője volt. Egy évig szabadfoglalkozású rendező volt, majd 1986-ban egy évadra a Szkéné Színtársulathoz szerződött. 1986-tól 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház, 1988 és 1989 között a debreceni Csokonai Színház, 1989 és 1992 között pedig a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt. Rendezett határon túli magyar színházakban is. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a Szatmárnémeti Északi Színházban, a Temesvári Állami Magyar Színházban, a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban, a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházban, és a Kassai Thália Színházban rendezett. 1992-1993 között a Szegedi Nemzeti Színház prózai tagozatának főrendezője volt. 1994 és 2005 között szabadfoglalkozású volt. 2005 óta a debreceni Csokonai Színház prózai tagozatának vezetője.

Színházi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendező - 105, színész - 2.[1]

Színházi rendezései

  • Schwajda György: Nincs többé iskola (1979)
  • Rose: Tizenkét dühös ember (1980)
  • Rózewicz: A szemtanúk, avagy a mi kis stabilizációnk (1980)
  • Albee: Mese az állatkertről (1980)
  • Schisgal: Szerelem, ó! (1980)
  • Menzel: A három megesett lány esete (1982, 2003)
  • Arbuzov: Én te, ő... (Az én szegény Maratom) (1982)
  • Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus (1982)
  • Knott: Várj, amíg sötét lesz (1982)
  • Kroetz: Meier (1982)
  • Arthur Miller: Az ügynök halála (1983, 1999)
  • Mrożek: Emigránsok (1983)
  • Caragiale: Az elveszett levél (1984)
  • Rozov: Szállnak a darvak (1984)
  • Pirandello: IV. Henrik (1985)
  • Karinthy Ferenc: Leánykereskedő (1986)
  • Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1987)
  • Schiller: Don Carlos (1987)
  • Büchner: Woyzeck (1987)
  • Brešan: Díszvacsora a temetkezési vállalatnál (1988)
  • Csurka István: Ki lesz a bálanya? (1988)
  • Svarc: Hókirálynő (1989)
  • Füst Milán: Boldogtalanok (1989)
  • Mrożek: Mulatság (1989, 1991)
  • Barta Lajos: Szerelem (1989)
  • Handke: Kaspar (1990)
  • Árkosi-Bán: Színészautomata (1990)
  • Mroźek: Rendőrség (1990)
  • Csehov: Sirály (1991)
  • Molnár Ferenc: Liliom (1991)
  • Čapek: A végzetes szerelem játéka (1991)
  • Katona József: Bánk bán (1991)
  • Molière: Úrhatnám polgár (1991)
  • Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (1992)
  • Carlo Goldoni: Csetepaté Chioggiában (1992, 1995)
  • George Bernard Shaw: My fair lady (1992)
  • Molière: Don Juan avagy a kőszobor lakomája (1993)
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom (1993, 1998)
  • Carlo Goldoni: Mirandolina (1993)
  • Pinter: Hazatérés (1994, 1998)
  • Örkény István: Tóték (1994, 2001)
  • Spiró György: Az imposztor (1994)
  • Füst Milán: Máli néni (1994)
  • Szép Ernő: Vőlegény (1995)
  • Tasnádi István: Bábelna (1995)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1995)
  • Makszim Gorkij: Mélyben-Éjjeli menedékhely (1996)
  • Kesselring: Arzén és levendula (1996)

Díjai

Jegyzetek

  1. 2011. július 17.-i lekérdezés
  2. https://index.hu/kultur/pol/kituntet569/2/

Források

További információk