Zrínyi Ilona

Zrínyi Ilona
Uralkodóház	Zrínyiek
Született	1643 körül Ozaly
Elhunyt	1703. február 18. (60 éves kora körül) Nikomédia
Nyughelye	Szent Erzsébet-dóm 1906. október 29.
Édesapja	Zrínyi Péter
Édesanyja	Frangepán Katalin
Házastársa	I. Rákóczi Ferenc Thököly Imre
Gyermekei	Rákóczi Julianna II. Rákóczi Ferenc
Zrínyi Ilona aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat.

Gróf Zrínyi Ilona (horvátul: Jelena Zrinska, németül: Helena Zrinski; Ozaly, Magyar Királyság, 1643 körül – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.

Élete

Ilona feltehetően 1643-ban született Ozaly várban, a horvát–magyar Šubić nemzetségből való Zrínyi család tagjaként. Apja, Zrínyi Péter horvát bán volt, akit később a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért I. Lipót császár halálra ítélt. Édesanyja a nemesi horvát Frangepán családból származó Anna Katalin nemesasszony, Frangepán Ferenc Kristóf őrgróf testvére volt. Ilona főúri környezetének megfelelő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul és németül beszélt. 1666. március 1-én Makovica várában hozzáment a felvidéki nagybirtokos, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.

Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében.

Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Koponyáját fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei

1666-ban I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

• György (1667–1667)
• Julianna Borbála (1672. szeptember–1717. május 26.)
• Ferenc (Borsi, 1676. március 27.–Rodostó, 1735. április 8.)

1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle három gyermeke született, de mindegyikük – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorában meghalt.

Emlékezete

• Munkács hősies védelmét számos festmény is megörökíti (például Madarász Viktor 1864-ben alkotott Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt című képe).
• A Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc város egyik legrégibb iskolája.
• Nevét viseli a Matematikában Tehetséges Gyermekekért alapítvány (MATEGYE) által megrendezett országos matematikai verseny: Zrínyi Ilona Matematikaverseny.

Képgaléria

• 
  Zrínyi Ilona apja Zrínyi Péter
• 
  Zrínyi Ilona portréja
• 
  Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859)
• 
  Zrínyi Ilona halála
• 
  Zrínyi Ilona sírja Kassán

Irodalom

• Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004) ISBN 963-389-508-1
• Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága – Palinódia (Kesergő nimfa) (Balassi Kiadó, 2000)
• Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994)
• Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
• Aszódi Imre: Zrínyi Ilona Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
• Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)
• Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869) Online
• Benkő László: Ilona (A Zrínyiek 3.) (Családi Könyvklub, 2016)

Források

• Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

• Zrínyi család

Zrínyi Ilona Zrínyi család (Šubić nemzetség) Született: 1643 körül Elhunyt: 1703. február 18.
Előző Bornemisza Anna	Erdély fejedelmasszonya 1690. szeptember 22. – október 25.	Következő Bethlen Katalin