Vladimir Nazor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vladimir Nazor
Vladimir Nazor Z Car 0907.jpg
szobra Crikvenicában
Szábor 1. elnöke
Hivatali idő
1945. augusztus 25.1949. június 19.
Előd -
Utód Karlo-Gašpar Mrazović
ZAVNOH 1. (egyetlen) elnöke
Hivatali idő
1943. június 13.1945. augusztus 25.
Előd -
Utód -

Született 1876. május 30.
Postira, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1949. június 19. (73 évesen)
Zágráb
Párt Jugoszláv Kommunista Szövetség

Foglalkozás politikus
Vallás ateizmus

Vladimir Nazor (Postira, Osztrák–Magyar Monarchia, 1876. május 30.Zágráb, 1949. június 19.) horvát költő, író, műfordító, politikus. Az európai modernizmushoz kapcsolódó életművével a 20. század első felének egyik legnagyobb horvát költője volt. Elsőként töltötte be a horvát parlament, a szábor elnöki tisztét 19451949 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dalmáciai Bratz szigetén (ma Brač) született. Középiskoláit 18861894 között Splitben végezte el, majd természettudományokat hallgatott a grazi és a zágrábi egyetemeken. Első verse még 1893-ban jelent meg a zárai Narodni list című folyóiratban, első, hazafias hangvételű prózai kötetét pedig 1900-ban adták ki Slavenske legende / Szlávok legendája címen. Pályáját 1901-ben középiskolai tanárként kezdte el a dalmáciai Zárában, s élete nagy részét tanítással töltötte: pazini (19031906), kopari (19061908), kastavi (19081918), majd zágrábi (19181920) középiskolákban oktatott. 19201931 között egy crikvenicai gyermekotthon igazgatói tisztét töltötte be.

A második világháború során, 1942-ben csatlakozott a fasiszták ellen harcoló partizánmozgalomhoz. Tagja lett a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) elnökségének, valamint 1943. június 13-ai megalakulásától kezdve ő töltötte be a Horvátországi Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács (ZAVNOH) elnöki tisztét is. A háború befejeztével, 1945. augusztus 25-étől a korábbi ZAVNOH-tagokból álló horvát parlament, a szábor elnöke lett, s ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Halála évében, 1949-ben választották a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává.

Életműve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborút megelőzően költészetét és prózáját hazafias túlfűtöttség és nacionalizmus jellemezte, s e szellemiségben fogantak első versei (Lirika / Versek, 1910; Hrvatski kraljevi / Horvát királyok, 1912) és prózai darabjai is (Krvavi dani / Véres napok, 1908; Veli Jože / Jože, az óriás, 1909). Később az Európában dívó kortársi irodalmi áramlatok hatottak lírájára, s költészete a szimbolizmus és az impresszionizmus irányába fordult (Pjesni ljuvene / Szerelmes versek, 1915). A két világháború között ugyan prózai munkássága került előtérbe, de a modernizmus vonzásában, Giovanni Pascoli, Gabriele d’Annunzio és mások hatására felrúgta a verselés metrikai szabályait, szabad versekkel kísérletezett, s költészetét legendaszerű és misztikus jegyek határozták meg. Utolsó nagy verseskötetével (S partizanima 1943–1945 / Partizánok közt 1943–1945, 1945) visszatért a hazafias tematikához. Ekkor írta meg legjelentősebb regényét, a szülőföldjén, Brač szigetén játszódó Pastir Loda / Loda futár című szatírát is (1946, magyarul 1947-ben jelent meg).

Élete során Nazor behatóan foglalkozott irodalomelmélettel, több tanulmányt írt a horvát verselési formákról, s kritikai munkássága is jelentős volt (Članci i kritike / Cikkek és kritikák, 1942). Műfordítói életművéből kiemelkedik Shakespeare, Goethe, Heine, Leopardi és Baudelaire verseinek horvát nyelvre való átültetése.

1965-ben alapították meg az évenként kiosztott, róla elnevezett Vladimir Nazor-díjat, amely az egyik legrangosabb horvát kulturális-művészeti kitüntetés, s a díjazottjai közé tartozik Miroslav Krleža és Predrag Matvejević is.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Joseph Rothschild, East Central Europe between the two World Wars, Seattle, University of Washington Press, 1974, 393–394.
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 599. o. ISBN 9639257095  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Elődje:
A Szábor elnöke
1945. augusztus 25. –1949. június 19.
Utódja:
Karlo Mrazović