Turócjeszen

	Turócjeszen (Turčianske Jaseno)
	Az evangélikus templom
	; Turócjeszen zászlaja
	; Turócjeszen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1274
Polgármester	Rastislav Jesenský
Irányítószám	038 02
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	419 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	508 m
Terület	20,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 29″, k. h. 18° 59′ 36″49.024772°N 18.993394°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 29″, k. h. 18° 59′ 36″49.024772°N 18.993394°E
	Turócjeszen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turócjeszen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. május 28.) ezen a változaton alapul.

Turócjeszen (szlovákul Turčianske Jaseno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. 1971 (más forrás szerint 1974) óta Kisjeszen és Nagyjeszen közös közigazgatási egysége.

Fekvése

A Turóci-medencében, Turócszentmártontól 8 km-re délkeletre, a Nagy-Fátra hegység 1381 m magas Lysec csúcsának lábánál fekszik, 452 m tengerszint feletti magasságban.

Története

A falu a kisjeszeni Jeszenszky család és a nagyjeszeni Jeszenszky családok ősi fészke.

Kisjeszent, vagy másként Alsójeszent 1249-ben említik először, amikor IV. Béla király a birtokot szolgálataikért Tamásnak, Mártonnak és Bénynek adta. 1374-ben "Parva Jezen", 1443-ban "Kysjesen", 1456-ban "Kyssyezen", 1477-ben "Parwa Jessen", 1773-ban "Kis Jeszen" alakban említik a korabeli források. Nemesi község volt, ahol több nemesi kúria is állt és a falu az egyes kúriákhoz tartozó részekre oszlott. 1488-ban Mátyás király adománylevelet bocsát ki a kisjeszeni birtokra Mátyás, János és György részére. A Paulovits és Jambrovszky családok kaptak itt címeres levelet, akik ettől kezdve a Jeszeni előnevet használták. A 17. században 3 kúria állt a településen. 1785-ben 53 házában 230 lakos élt. 1828-ban 60 háza és 322 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Nagyjeszen, vagy másként Felsőjeszen területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Később a La Tène-kultúra népe élt itt és a régészeti leletek szerint a 10-11. században is állt itt település. Nagyjeszent 1274-ben "Jezen, Jescen" alakban említik először, amikor Mady fiai Mihály, Péter és István kapták adományként. Szent Margit tiszteletére szentelt templomát az 1332, évi pápai tizedjegyzék már említi. 1374-ben "Nagh Jezen", 1443-ban "Nadyessen", 1736-ban "Nagy Jeszen" alakban említik a korabeli források. A Jeszenszky család birtoka, akik a 16. században a Révayakkal vitáztak a birtokon. 1563-ban I. Ferdinánd király megerősíti birtokában a Jeszenszky családot. Ekkor György és István birtokosok a községben, úgy hogy a falu alsó része a Györgyé és utódaié, felső része pedig Istváné és utódaié lett. 1785-ben 49 házában 308 lakos élt. 1828-ban 50 háza és 316 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. A faluban fűrésztelep működött.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Jeszen, Jeszenova. Tót faluk Túrocz Várm. földes Ura Jeszenszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Neczpálhoz 3/4 mértföldnyire, Sz. Helenának filiája, IV. Bela alatt Terra Obusknak neveztetett. Földgye közép nemű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, almás, szilvás, és méhes kertyei vannak."^[2]

Fényes Elek szerint "Jessen (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, az elébbeni helység mellett; 41 kath., 265 evang., 10 zsidó lak., evang. anyatemplommal. Legelője jó; almás és szilvás kertjei, valamint méhtenyésztése is emlitést érdemel. F. u. többen. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét."^[3]

"Jessen (Kis), tót falu, Thurócz vmegyében, Sz. Mártonhoz keletre 1/2 mfldnyire. Táplál 12 kath., 310 evang. lakost."^[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. Kis – Nagyjeszent 1974-ben egyesítették.

Népessége

1910-ben Kisjeszennek 304, Nagyjeszennek 388, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 354 lakosából 349 fő szlovák volt.

2011-ben 362 lakosából 360 fő szlovák volt.

Nevezetességei

A temetődombon található a 13. század végén épített, 14. századi freskókkal díszített kora gótikus Szent Margit-templom. Gótikus szárnyasoltára a 16. század elején készült. A reformáció térhódítása után a 16. század végétől evangélikus templomként működött, majd 1709 után visszakapták a katolikusok, az evangélikus hívek a türelmi rendelet után Nagyjeszentől északkeletre új templomot építettek.
Az 1783-ban még torony nélkül épített, klasszicista stílusú evangélikus templom. Tornyát 1908-ban építették.
A főterén áll a család talán leghíresebb tagjának Jeszenszky János (Jan Jesenius vagy Jessenius) világhíres orvosprofesszor, tudós, filozófus és humanista szobra, akit 1621-ben Prágában, felségárulás címén kivégeztek (levágták a nyelvét, lefejezték, felnégyelték, és fejét 10 éven át tartották kitűzve a híd tornyán). A település iskolája ma az ő nevét viseli.
A községházán található a Jeszenszky Emlékszoba, ahol a Jeszenszky család történetével ismerkedhetünk meg.
19. századi, fából készült parasztháza.

Képgaléria

A falu látképe
A 13. századi Szent Margit-templom Nagyjeszenben
Jellegzetes régi parasztház Nagyjeszenben
Jellegzetes régi parasztház Nagyjeszenben
A Jeszenszky Jánosról elnevezett általános iskola épülete Nagyjeszenben
Jeszenszky János (Jan Jesenius) (1566-1621)
Jeszenszky János szobra Nagyjeszen főterén

Irodalom

Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása (Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005) ISBN 9639580406
Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása (Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922)
Peter Podolák: Turiec - guidebook, Visiting Slovakia (Dajama, Pozsony, 2003)
Peter Podolák: Turiec - przewodnik turystyczny, Poznajemy Slowacje (Dajama, Pozsony, 2003)
Ján Lacika: Szlovákia (Alexandra, Budapest, 2005)

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Turócjeszen témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]