Tűzveszélyességi osztályba sorolás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tűzveszélyességi osztályoknak többek közt a tűzoltó berendezés[1] kiválasztásánál van szerepe. A létesítmények, építmények megvalósítására, kialakítására vonatkozó tervezés során tűzvédelmi szempontból a legalapvetőbb szakmai eljárás a tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítése. Mindezekről az Országos Tűzvédelmi Szabályzat[2] rendelkezik (megjelent a Magyar Közlönyben[3]).
Tartalomjegyzék |
Az épületszerkezet tűzvédelmi osztálya [szerkesztés]
- A1 osztály: ennek az osztálynak megfelelő tűzállósági kéreggel rendelkezik
- példa: tűzfalak minősége A1 REI-M240 (240 perc tűzgátlással)
- A2 osztály: réteges (szendvics) szerkezetű anyag, amelynek felületi égéshője[ vizsgálat ] legfeljebb 10 MJ/m2, illetve szilikát bázisú (például vasbeton panel), amelynek felületi égéshője lergfeljebb 5 MJ/m2
- B osztályú: C, vagy D, osztályú anyag, amelyet legalább B osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető füst, vagy olvadék nem tör elő (például gipszkartonnal burkolt faváz)
- C osztályú: D, vagy E osztályú anyag, amelyet legalább C osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető anyag nem tör elő (például acéllemezek között hőszigetelő hab)
- D osztály: D osztályú anyagból készült
- E osztály: E osztályú anyagból készült, és nincs tűzhatás elleni védelme
- F osztály: az anyag nem rendelkezik tűzvédelmi tanúsítvánnyal
↑ vizsgálat: Az ú. n. vizsgálati tűz létrehozásához elegendő kb. 0,22 kg gázolaj (fűtőértéke 45 MJ/kg) elégetése egy négyzetméternyi felületen, ennek áthatolását kell vizsgálni a tűzgátlási fokozat megállapítására. 240 percre számolva ez 700 W/m2 felületi teljesítmény
Különleges alosztályok [szerkesztés]
- A1fl, A2fl, Bfl, Cfl, Dfl, Efl, Ffl padozatok (floorings)
- A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL csőszigetelések (linear pipe) [4]
- s1, s2, s3 (smoke) füstképződési fokozatok (például klórtartalmú műanyagok esetén)
- d0, d1, d2 (droplets) égve csepegési fokozatok (néhány termoplaszt esetén) [5]
Tűzállósági fokozatok [szerkesztés]
Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően - úgy kell kialakítani, hogy
- A és B tűzveszélyességi osztály esetén I-II.,
- C tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
- D tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., és
- E tűzveszélyességi osztály esetén I-V.
tűzállósági fokozatú legyen.
Tűzállósági teljesítmény [szerkesztés]
- R teherhordó képesség: a mechanikai igénybevételnek ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk vesztesége nélkül
- E integritás: tűz tovaterjedésének gátlása, s felülettel szomszédos oldalon levő anyagok gyulladása nélkül
- I szigetelés: egy oldali tűzkitét esetén hőátadása elegendően kicsi ahhoz, hogy a tűzből származó hő tovaterjedjen
- W sugárzás: egy oldali tűzkitét esetén hősugárzása elegendően kicsi ahhoz, hogy a tűzből származó hő tovaterjedjen
- M mechanikai hatás: ellenállás annak a hatásnak, ha égő tárgy esik rá, vagy ütődik hozzá
- C önzáródás: tűz esetén automatikusan becsukódó elemek
- S füstáteresztés: meggátolják az égés következtében létrejövő füst átterjedését a másik oldalra
- G koromtűz: kémények és égéstermék-elvezetők védelme a koromlerakódásból származó tűzzel szemben
- P, vagy PH: kábel, amely tűz hatásának kitett állapotban is üzemképes marad
- K tűzvédő képesség: fal-, és mennyezetburkolat, amely ellenáll a rajta keresztül átterjedő tűznek egy bizonyos időtartamig a szenesedéssel és egyéb károsodással szemben
Az éghető anyagok tűzveszélyességi osztálya [szerkesztés]
Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)[6] szerint öt tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:
- A - Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes:
- az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása iniciáló gyújtásra bekövetkezhet;
- folyadék, amelynek zárrtéri lobbanáspontja 21 °C alatt van;
- gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legfeljebb 10% (térfogati)
- B - Tűz- és robbanásveszélyes:
- az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez;
- folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C;
- gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legalább 10% (térfogati)
- C - Tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 és 150 °C között van;
- az a gáz, amely nem ég, de az égést táplálja
- D - Mérsékelten tűzveszélyes:
- az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C;
- folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C felett van; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek éghető anyag tartalma nagyobb, mint 25%, víztartalma kisebb, mint 50%
- E - Nem tűzveszélyes: a nem éghető anyag
Néhány éghető anyag adatai [szerkesztés]
| név | alsó fűtőérték | testsűrűség[ halmaz ] |
|---|---|---|
| MJ/kg | kg/m3 | |
| Fa (faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.) | 16,75 | 600 - 900 |
| Cellulóz | 15,07 | 1500 |
| Papír | 15,9 | 700-1200 |
| Parafa | 16,75 | 240–1500 |
| Farostlemez | 18,84 | 800-1500 |
| Dekoritlemez | 20,09 | 4800 |
| Koksz | 29,31 | 800-1850 |
| Antracit | 33,49 | 1300-1700 |
| Kőszén | 31,4 | 1200-1500 |
| Barnaszén | 20,93 | 1200-1500 |
| Lignit | 18,84 | 600-1000 |
| Szén (brikett) | 20,09 | 1200-1400 |
| Tőzeg | 15,49 | 900-1200 |
| Faszén | 30,14 | 250 |
| Fűtőolaj | 41,87 | 950 |
| Benzin | 46,05 | 800 |
| Petróleum | 42,91 | 800 |
| Kőszénkátrány | 34,75 | 1100 |
| Dízelolaj | 41,87 | 800 |
| Gázolaj | 41,03 | 800 |
| Metán | 55,68 | 400 |
| Propán | 50,24 | 500 |
| Gyapot, pamut | 16,75 | 700 |
| Selyem | 18,84 | 1000 |
| Gyapjú | 23,02 | 60-130 |
| Műselyem (cellulóz[ cellulóz ] alapú mesterséges szál) | 16,75 | 15 |
| Bőrök | 20,93 | 860-1200 |
| Természetes gumi | 41,87 | 1300-1450 |
| Gumiabroncs | 25,12 | 500 |
| Poliamid | 30,98 | 1138 |
| Polietilén | 46,47 | 920 |
| Polipropilén | 46,47 | 900 |
| Polisztirol hab[ habosított anyag ][7] | 40,61 | 32-35[ polisztirol ] |
| Poliakrilnitril | 31,4 | 1120 |
| Poli(metil-metakrilát) | 26,8 | 1190 |
| Kemény PVC | 19,26 | 1550 |
| PVC-padló | 15,49 | 1400 |
| Textilalátétes PVC műbőr | 18,84 | 1400 |
| Poliuretánhab | 29,3 | 1200 |
| Poli(vinil-acetát) | 23,02 | 1200 |
| Vinilazbeszt (csempe) | 5,44 | 1350 |
| Poliizobutilén (Neoacid) | 16,75 | 1400 |
| Üvegszálas poliészterlemez | 20,93 | 1500 |
| Epoxigyanta | 31,4 | 1150-3200 |
| Fenol-formaldehid gyanta | 30,14 | 1240 |
| Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal | 16,33 | 1300-3000 |
| Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit) | 25,96 | - |
| Polikarbonát | 30,98 | 1200-1510 |
| Karbamid-formaldehid gyanta | 25,12 | 1550 |
| Celluloid | 17,58 | 1180-1300 |
| Poliformaldehid | 17,16 | 1425 |
| Vulcanfiber | 15,91 | 1300 |
| Poli(tetrafluoroetilén) | 4,18 | 2100-2400 |
| Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt, stb.) | 16,75 | 700 |
| Széna | 16,75 | 250 |
| Szalma | 14,65 | 150 |
| Keményítő | 16,75 | 800 |
| Cukor | 16,75 | 750-1100 |
| Zsír | 41,87 | 920-940 |
| Aceton | 31,15 | 792 |
| Anilin | 36,63 | 1250 |
| Benzol | 41,87 | 900 |
| Fenol | 32,65 | 1300 |
| Etil-alkohol | 29,3 | 800 |
| Formaldehid | 18,67 | 1240-3000 |
| Glicerin | 18,17 | 1250 |
| Metil-alkohol | 22,82 | 800 |
| Toluol | 41,87 | 866 |
| Tiszta szén (karbon) | 33,49 | 1400-1900 |
| Kén | 10,46 | 2100 |
| Foszfor | 25,12 | 1820-2200 |
| Kaucsuk | - | 1170 |
| Bitumen | - | 1050 |
Megjegyzések [szerkesztés]
↑ halmaz: A törvény szövege itt nem szokványos kifejezést használ; tömör anyagoknál a sűrűség (mass density) szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density)
↑ cellulóz: A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége[8]
↑ habosított anyag: vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet[9]. Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m3
↑ polisztirol: Habosítás előtti sűrűsége kb. 1050 kg/m3[10]
Tűzosztályok [szerkesztés]
A tűzoltó készülékeken ezzel kapcsolatos a jelzés, hogy milyen tüzek oltására alkalmasak
- A - Általában szilárd szerves eredetű anyagok tüzei
- szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)
- B - Olvadékok (tűzveszélyes folyadékok)
- C - Éghető gázok tüzei
- D - Fémek,fémötvözetek tüzei (nátrium, magnézium)
A tűzveszély jelzésére a piros szineket használják[11]
Európai uniós szabályozás [szerkesztés]
- Az uniós jogszabályok összefoglalói > Belső piac > Az áruk egységes piaca > Építőipar > Építési termékek
- A Tanács 89/106/EGK irányelve (1988. december 21.) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről
- Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 2013. július 1-től ez a rendelet váltja fel a 89/106/EGK irányelvet.
- Európai uniós szabványok jegyzéke
Források [szerkesztés]
- ↑ Classification of Portable Fire Extinguishers. osha.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Occupational Safety and Health Administration (Amerika)
- ↑ 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. net.jogtar.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ Magyar Közlöny 28/2011 (IX.6.) BM. rendelet. kozlonyok.hu, 2011. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ EN 13501-1: Fire Test to Building Material - Classification_Ecosafene. ecosafene.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ Épületszerkezetek és építési termékek tûzvédelmi osztályozása. mszt.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ 9/2008 (II. 22) ÖTM. r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. jogszabalykereso.mhk.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Magyar Közlöny
- ↑ Dämmstoff: extrudierter und expandierter Polystyrol-Hartschaum (PS), EPS, XPS, Styropor, Styrodur. waermedaemmstoffe.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
- ↑ L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell: Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23. springerlink.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 24.) a cikk ide illő lapja:[1]
- ↑ M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM: Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations. nrc-cnrc.gc.ca, 2009. (Hozzáférés: 2012. június 24.) 93. oldal, 3. táblázat
- ↑ Mészáros, János: EPS expandált polisztirol. vedelem.hu, 2008. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
- ↑ Országos Tűzvédelmi Szabályzat, biztonsági jelek. piroprev.hu, 2009. (Hozzáférés: 2012. január 28.)
