Tűzveszélyességi osztályba sorolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tűzveszélyességi osztályoknak többek közt a tűzoltó berendezés[1] kiválasztásánál van szerepe. A létesítmények, építmények megvalósítására, kialakítására vonatkozó tervezés során tűzvédelmi szempontból a legalapvetőbb szakmai eljárás a tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítése. Mindezekről az Országos tűzvédelmi szabályzat[2] rendelkezik (megjelent a Magyar Közlönyben[3]).

Az épületszerkezet tűzvédelmi osztálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A1 osztály: ennek az osztálynak megfelelő tűzállósági kéreggel rendelkezik
 : példa: tűzfalak minősége A1 REI-M240 (240 perc tűzgátlással)
A2 osztály: réteges (szendvics) szerkezetű anyag, amelynek felületi égéshője[vizsgálat] legfeljebb 10 MJ/m2, illetve szilikát bázisú (például vasbeton panel), amelynek felületi égéshője legfeljebb 5 MJ/m2
B osztályú: C, vagy D, osztályú anyag, amelyet legalább B osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető füst, vagy olvadék nem tör elő (például gipszkartonnal burkolt faváz)
C osztályú: D, vagy E osztályú anyag, amelyet legalább C osztályú burkolattal készítettek oly módon, hogy a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, vagy a szerkezetből éghető anyag nem tör elő (például acéllemezek között hőszigetelő hab)
D osztály: D osztályú anyagból készült
E osztály: E osztályú anyagból készült, és nincs tűzhatás elleni védelme
F osztály: az anyag nem rendelkezik tűzvédelmi tanúsítvánnyal

vizsgálat: Az ú. n. vizsgálati tűz létrehozásához elegendő kb. 0,22 kg gázolaj (fűtőértéke 45 MJ/kg) elégetése egy négyzetméternyi felületen, ennek áthatolását kell vizsgálni a tűzgátlási fokozat megállapítására. 240 percre számolva ez 700 W/m2 felületi teljesítmény

Különleges alosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A1fl, A2fl, Bfl, Cfl, Dfl, Efl, Ffl padozatok (floorings)
A1L, A2L, BL, CL, DL, EL, FL csőszigetelések (linear pipe) [4]
s1, s2, s3 (smoke) füstképződési fokozatok (például klórtartalmú műanyagok esetén)
d0, d1, d2 (droplets) égve csepegési fokozatok (néhány termoplaszt esetén) [5]

Tűzállósági fokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően - úgy kell kialakítani, hogy

  • A és B tűzveszélyességi osztály esetén I-II.,
  • C tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
  • D tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., és
  • E tűzveszélyességi osztály esetén I-V.

tűzállósági fokozatú legyen.

Tűzállósági teljesítmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R teherhordó képesség: a mechanikai igénybevételnek ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk vesztesége nélkül
E integritás: tűz tovaterjedésének gátlása, s felülettel szomszédos oldalon levő anyagok gyulladása nélkül
I szigetelés: egy oldali tűzkitét esetén hőátadása elegendően kicsi ahhoz, hogy a tűzből származó hő tovaterjedjen
W sugárzás: egy oldali tűzkitét esetén hősugárzása elegendően kicsi ahhoz, hogy a tűzből származó hő tovaterjedjen
M mechanikai hatás: ellenállás annak a hatásnak, ha égő tárgy esik rá, vagy ütődik hozzá
C önzáródás: tűz esetén automatikusan becsukódó elemek
S füstáteresztés: meggátolják az égés következtében létrejövő füst átterjedését a másik oldalra
G koromtűz: kémények és égéstermék-elvezetők védelme a koromlerakódásból származó tűzzel szemben
P, vagy PH: kábel, amely tűz hatásának kitett állapotban is üzemképes marad
K tűzvédő képesség: fal-, és mennyezetburkolat, amely ellenáll a rajta keresztül átterjedő tűznek egy bizonyos időtartamig a szenesedéssel és egyéb károsodással szemben

Az éghető anyagok tűzveszélyességi osztálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011 októberéig hatályos előző OTSZ (Országos tűzvédelmi szabályzat)[6] szerint öt tűzveszélyességi osztályt különböztetünk meg:

  • A - Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes:
    • az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása iniciáló gyújtásra bekövetkezhet;
    • folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van;
    • gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legfeljebb 10% (térfogati)
  • B - Tűz- és robbanásveszélyes:
    • az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez;
    • folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C;
    • gáz, gőz, köd, amelynek éghetőségi határértéke a levegőhöz viszonyítva legalább 10% (térfogati)
  • C - Tűzveszélyes:
    • az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C;
    • folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 és 150 °C között van;
    • az a gáz, amely nem ég, de az égést táplálja
  • D - Mérsékelten tűzveszélyes:
    • az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legalább 300 °C;
    • folyadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C felett van; az a vizes diszperziós rendszer, amelynek éghető anyag tartalma nagyobb, mint 25%, víztartalma kisebb, mint 50%
  • E - Nem tűzveszélyes: a nem éghető anyag

Néhány éghető anyag adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

név alsó fűtőérték testsűrűség[halmaz]
MJ/kg kg/m3
Fa (faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.) 16,75 &0000000000000750000000600 - 900
Cellulóz 15,07 &00000000000015000000001500
Papír 15,9 &0000000000001000000000 700-1200
Parafa 16,75 &0000000000000400000000 240–1500
Farostlemez 18,84 &0000000000001250000000 800-1500
Dekoritlemez 20,09 &00000000000048000000004800
Koksz 29,31 &0000000000001400000000 800-1850
Antracit 33,49 &0000000000001500000000 1300-1700
Kőszén 31,4 &0000000000001350000000 1200-1500
Barnaszén 20,93 &0000000000001350000000 1200-1500
Lignit 18,84 &0000000000000800000000 600-1000
Szén (brikett) 20,09 &00000000000013000000001200-1400
Tőzeg 15,49 &0000000000001050000000 900-1200
Faszén 30,14 &0000000000000250000000250
Fűtőolaj 41,87 &0000000000000950000000950
Benzin 46,05 &0000000000000800000000800
Petróleum 42,91 &0000000000000800000000800
Kőszénkátrány 34,75 &00000000000011000000001100
Dízelolaj 41,87 &0000000000000800000000800
Gázolaj 41,03 &0000000000000800000000800
Metán 55,68 &0000000000000400000000 400
Propán 50,24 &0000000000000500000000 500
Gyapot, pamut 16,75 &0000000000000700000000700
Selyem 18,84 &00000000000010000000001000
Gyapjú 23,02 &000000000000010000000060-130
Műselyem (cellulóz[cellulóz] alapú mesterséges szál) 16,75 &0000000000000015000000 15
Bőrök 20,93 &0000000000000950000000860-1200
Természetes gumi 41,87 &00000000000013800000001300-1450
Gumiabroncs 25,12 &0000000000000500000000500
Poliamid 30,98 &00000000000011380000001138
Polietilén 46,47 &0000000000000920000000920
Polipropilén 46,47 &0000000000000900000000900
Polisztirol hab[habosított anyag][7] 40,61 &000000000000003300000032-35[polisztirol]
Poliakrilnitril 31,4 &00000000000011200000001120
Poli(metil-metakrilát) 26,8 &00000000000011900000001190
Kemény PVC 19,26 &00000000000015500000001550
PVC-padló 15,49 &00000000000014000000001400
Textilalátétes PVC műbőr 18,84 &00000000000014000000001400
Poliuretánhab 29,3 &00000000000012000000001200
Poli(vinil-acetát) 23,02 &00000000000012000000001200
Vinilazbeszt (csempe) 5,44 &00000000000013500000001350
Poliizobutilén (Neoacid) 16,75 &00000000000014000000001400
Üvegszálas poliészterlemez 20,93 &00000000000015000000001500
Epoxigyanta 31,4 &00000000000014000000001150-3200
Fenol-formaldehid gyanta 30,14 &00000000000012400000001240
Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal 16,33 &00000000000017000000001300-3000
Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit) 25,96 &0000000000001400000000-
Polikarbonát 30,98 &00000000000014000000001200-1510
Karbamid-formaldehid gyanta 25,12 &00000000000015500000001550
Celluloid 17,58 &00000000000012000000001180-1300
Poliformaldehid 17,16 &00000000000014250000001425
Vulcanfiber 15,91 &00000000000013000000001300
Poli(tetrafluoroetilén) 4,18 &00000000000023000000002100-2400
Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt, stb.) 16,75 &0000000000000700000000700
Széna 16,75 &0000000000000250000000250
Szalma 14,65 &0000000000000150000000150
Keményítő 16,75 &0000000000000800000000800
Cukor 16,75 &0000000000000950000000750-1100
Zsír 41,87 &0000000000000950000000920-940
Aceton 31,15 &0000000000000792000000792
Anilin 36,63 &00000000000012500000001250
Benzol 41,87 &0000000000000900000000900
Fenol 32,65 &00000000000013000000001300
Etil-alkohol 29,3 &0000000000000800000000800
Formaldehid 18,67 &00000000000020000000001240-3000
Glicerin 18,17 &00000000000012500000001250
Metil-alkohol 22,82 &0000000000000800000000800
Toluol 41,87 &0000000000000866000000866
Tiszta szén (karbon) 33,49 &00000000000016000000001400-1900
Kén 10,46 &00000000000021000000002100
Foszfor 25,12 &00000000000019950000001820-2200
Kaucsuk - &00000000000011700000001170
Bitumen - &00000000000010500000001050

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

halmaz: A törvény szövege itt nem szokványos kifejezést használ; tömör anyagoknál a sűrűség (mass density) szerepel, hézaggal kitöltött anyagoknál a halmazsűrűség (bulk density)

cellulóz: A porozitástól függően nagyon sokféle lehet a halmazsűrűsége[8]

habosított anyag: vagy párnák tölteléke nagyon sokféle anyagból készülhet[9]. Ezek anyagsűrűsége 1050-1400 kg/m3

polisztirol: Habosítás előtti sűrűsége kb. 1050 kg/m3[10]

Tűzosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tűzoltó készülékeken ezzel kapcsolatos a jelzés, hogy milyen tüzek oltására alkalmasak

  • A - Általában szilárd szerves eredetű anyagok tüzei
    • szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek lángolás, vagy parázslás kíséretében égnek (pl. fa, papír, szén, szalma)
  • B - Olvadékok (tűzveszélyes folyadékok)
  • C - Éghető gázok tüzei
  • D - Fémek,fémötvözetek tüzei (nátrium, magnézium)

A tűzveszély jelzésére az előző OTSZ a piros színeket használta[11]

Európai uniós szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Classification of Portable Fire Extinguishers. osha.gov, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 19.) Occupational Safety and Health Administration (Amerika)
  2. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. net.jogtar.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  3. Magyar Közlöny 28/2011 (IX.6.) BM. rendelet. kozlonyok.hu, 2011. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  4. EN 13501-1: Fire Test to Building Material - Classification_Ecosafene. ecosafene.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  5. Épületszerkezetek és építési termékek tûzvédelmi osztályozása. mszt.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  6. 9/2008 (II. 22) ÖTM. r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. njt.hu. (Hozzáférés: 2014. július 25.) Magyar Közlöny
  7. Dämmstoff: extrudierter und expandierter Polystyrol-Hartschaum (PS), EPS, XPS, Styropor, Styrodur. waermedaemmstoffe.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
  8. L. Y. Mwaikambo, M. P. Ansell: Journal of Materials Science Letters, Volume 20, Number 23. springerlink.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 24.) a cikk ide illő lapja:[1]
  9. M. Bomberg, C. J. Shistliffe; ASTM: Blown Cellulose Fiber Thermal Insulations. nrc-cnrc.gc.ca, 2009. (Hozzáférés: 2012. június 24.) 93. oldal, 3. táblázat
  10. Mészáros, János: EPS expandált polisztirol. vedelem.hu, 2008. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  11. Országos Tűzvédelmi Szabályzat, biztonsági jelek. piroprev.hu, 2009. (Hozzáférés: 2012. január 28.)