Brikett
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A brikett a magyar nyelvben általában aprószénből préselt tüzelőanyagot jelent.[1] Tágabb értelemben a brikett lehet nagy méretre préselt takarmány, élelmiszer vagy valamilyen nyersanyag.
Általában 50 mm-ig beszélünk brikettről, az ennél kisebbre préselt anyagokat pelletnek vagy granulátumnak nevezik.
A tüzelőanyagnak készült brikett alapanyaga barnaszén, fa, papír,szalma, kukoricaszár vagy valamilyen más biomassza.
A brikett nem ég hanem izzik. Magasabb fűtóértékű mint a tűzifa, mert alacsony a nedvességtartalma. Környezetbarát és olcsó tüzelő. Fűtőértéke: 18 MJ/kg
Gyártása [szerkesztés]
A brikett gyártása általában 4-5 fázisban történik:
- előkészítés
- áztatás
- zúzás
- préselés
- szárítás és/vagy
- méretre vágás.
A biomasszából készített brikett hamuja környezetbarát, magas káliumtartalmú, káliműtrágya helyett kiszórható.
Kezdetben csak száraz sajtolás létezett. Előbb növényi, később ásványi kötőanyagokat használtak.[1]
Magyarországi időjárási körülmények között 100 m²-es családi ház téli fűtése megközelítőleg 5000 kg brikett elégetésével megoldható.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 122. o. ISBN 978-963-06-7919-0

